hirdetés
hirdetés

Elérhető áron

Tömeggyártástól a tömeges perszonalizáció felé

Az alacsonyabb áron is beszerezhető 3D-nyomtatók megjelenésével felmerült a lehetőség, hogy a technológia tömegesen elterjed majd a lakosság körében. Most új irány körvonalazódik. Hogy mik a kilátások, a fejlesztési irányok, arról Szabó Péterrel, a FreeDee Printing Solutions technológiai vezetőjével beszélgettünk. 

hirdetés

Gyártástrend: Mi az oka annak, hogy a korábban több tízmillió forintért beszerezhető gépek ma hasonló technológiai paraméterekkel, sokkal olcsóbban elérhetőek?

Szabó Péter: Folyamatosan járnak le a szabadalmak, amit a gépfejlesztők okosan kihasználnak. Két éve váltak elérhetővé a sztereolitográfia licencei is, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) laborjából kivált három tulajdonos alkotta Formlabs tavaly megjelent gépei például ugyanazt tudják, mint egy 20 millió forint körül elérhető nyomtató, csak tizedakkora áron. A belépőszint technológiailag egyre inkább közelíti az ipari szintet. Egy 30-40 millió forintos 3D-nyomtató csak nagyon ritka esetben hozza vissza az árát.

Szabó Péter, a FreeDee Printing Solutions CTO-ja (fotó: Egry Tamás)
Szabó Péter, a FreeDee Printing Solutions CTO-ja (fotó: Egry Tamás)

GyT.: Az elérhetőbb áron kínált gépek mennyire segítették a technológia lakossági terjedését?

Sz. P.: Az Egyesült Államokból indult pár évvel ezelőtt az a gondolat, hogy hamarosan minden háztartásban lesz majd 3D-nyomtató. Egy-két éve azonban már látszik, hogy ez nem a realitás, és nem is kell, hogy az legyen. Itthon a legfontosabb feladat most a technológia népszerűsítése, hogy a lakosság számára is egyértelmű legyen: a 3D-nyomtatás manapság már nem millió forintokat és mérnöki szaktudást igénylő eljárás, hanem a hétköznapi ember számára is elérhető alternatíva, amely nemcsak a prototípusgyártásra, hanem működő alkatrészek gyártására is alkalmas. Véleményem szerint a jövőben, ha valakinek szüksége lesz egy porszívócső-adapterre, felmegy a gyártó cég oldalára, letölti az alkatrész tervéből készült STL-fájlt 10 eurócentért, leviszi a közeli copy shopba, és kinyomtatja magának. Ha gondolja, a saját monogramját is elhelyezheti rajta, vagy más színből készíttetheti el, mint az eredeti volt.

GyT.: Ma is elérhetők már ilyen fájlok?

Sz.P.: Az összes közösségi oldalon találhatók már ilyen letölthető tervek, de a nagy készülékgyártó cégek is kezdik átszervezni a pótalkatrész-ellátásukat. Számukra is kedvezőbb üzletileg a digitális adatbázisukat építeni, és akár egy-két hivatalos gyártóhellyel leszerződni a garanciális elemek miatt, mint ha például Kínában gyártatnák le, szállíttatnák Európába, csomagolnák és tárolnák azokat.

Másrészt bárkinek lehet már néhány egymillió forintos gépparkból egy minigyára, ahol perszonalizált utángyártást folytat. Ez izgalmasabb a felhasználónak is, hiszen részt vehet a folyamatban, ráadásul kisebb költségráfordítással, mint ha egy utángyártott alkatrészt vásárolt volna meg.

GyT.: A cég többek között bérnyomtatást is vállal. Milyen esetben éri meg ezt a szolgáltatást igénybe venni?

Sz. P.: Kicsit magunk ellen dolgozunk, mert egyrészt kereskedünk a gépekkel, elérhetők nálunk Makerbot, Ultimaker, Formlabs, CraftUnique, 3D Systems nyomtatók, és előfordul, hogy valaki egy gép vásárlása után már hirdeti is magát a közösségi oldalakon bérnyomtatóként.

A Freedee bérnyomtatást is vállal (fotó: Egry Tamás)
A Freedee bérnyomtatást is vállal (fotó: Egry Tamás)

Ám komolyra fordítva a szót, most éppen egy 350 darabos megrendelésünk van, érmecsatornákat gyártunk italautomatákhoz. A termékek hőálló PLA-ból (polylactic acid) készülnek, amelyek 175 fokig bírják a strapát. A megrendelő nem akart ekkora darabszám miatt egy fröccsöntő gépet vásárolni és szerszámot készíttetni – az nagyjából 20 millió forintos költséget jelentett volna számára, míg így 1 millió forintból hozza ki a gyártást.

GyT.: A költségek mellett ezzel a megoldással időt is spórol a megrendelő?

Sz. P.: Egy fröccsöntő géphez készült szerszámfej elkészítése, amellyel aztán sorozatgyártásban elkészíthető egy ilyen érmecsatorna, akár 3 hónapot is igényelhet, ezzel szemben mi egy hónap alatt gyártjuk le a már kész termékeket ekkora mennyiségben. Természetesen sokkal nagyobb termékszám esetében az additív gyártás nem veheti fel a versenyt a hagyományos megmunkálással. Mindazonáltal a többmilliós darabszámhoz szükséges fröccsöntő szerszám is készülhet fémek 3D-s nyomtatásával, ami formakövető hűtőfuratokkal teheti gyorsabbá, hatékonyabbá a gyártást. A fémnyomtatás azonban soha nem éri el majd azt a pontosságot és felületi minőséget, amelyet például egy repülőgép- vagy egy autóipari alkatrész igényel. Több gépgyártó is felismerte ezt, többek között a Trumpf már meg is jelent a két technológiának egy gépben való ötvözésével.

GyT.: Eszerint a 3D-nyomtatás technológiája a fejlesztéseknek köszönhetően sem lesz alkalmas a nagyszériás sorozatgyártásra?

Sz. P.: A hagyományos megmunkálás és az additív gyártás támogatni, nem kiváltani fogja egymást. A mostani, előre mutató gyakorlat szerint kinyomtatnak egy titánium, acél vagy kobalt alkatrészt, amelyet aztán forgácsolással munkálnak meg. Ez a kombinált eljárás a hagyományosnál gyorsabb, kevesebb felesleg képződik, ráadásul olyan teljes geometriák megalkotására képes, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Éppen ezért a tervezés is átalakulóban van. Ma nem a gyártástechnológia irányából kell megközelíteni a prototípus-tervezést, sokkal inkább szempont lehet az alkatrészre ható erők vagy a 3D-s nyomatékábra figyelembevétele. Olyan lyukacsos szerkezetek megalkotása lehetséges, amelyek ugyanakkora terhet képesek felvenni, mint a korábbi, tömör szerkezetű társaik, ám jóval kisebb a tömegük – ez a tulajdonság pedig akár az űr-, akár az autóipar számára nagyon vonzó lehet.

A jövő a perszonalizált tömeggyártás lehet (fotó: 123.rf)
A jövő a perszonalizált tömeggyártás lehet (fotó: 123.rf)

GyT.: Milyen iparágból érkeznek a megrendelőik?

Sz. P.: Kereskedelemi szempontból elsősorban az iparból – legyen az bármilyen iparág – és az egészségügyből – ez az a két terület, ahol leginkább hasznosítható a technológia, és nem kizárólag végtermék gyártására.

A 3D-szkennelés és a visszamodellezés is népszerű igény – sok cég keres meg minket azzal, hogy például elkopott egy szerszámfej, de már nincsenek meg az eredeti tervek. Még egy olyan méretű vállalat esetében, mint a Continental vagy a Bosch, sincsen meg egyelőre az a know-how, hogy hogyan kell egy 3D-szkennerrel beolvasni egy szabad formájú felületet, és miként kell azt visszamodellezni.

GyT.: Erre szolgál a cégen belül működő 3D Akadémia keretében meghirdetett vállalati képzés?

Sz. P.: Igen, legutóbb például az egyik legnagyobb autógyártó néhány szakemberének tartottunk képzést, amely vállalat létre is hoz hamarosan egy 3D-központot, így egy helyen lesz elérhető a rendelkezésre álló géppark-technológia, és könnyebben lehet annak segítségével bármilyen gyártási folyamatot optimalizálni. Sok helyen előfordul ugyanis, hogy van ugyan a gyártási láncban 3D-nyomtatás, ám szigetmegoldásként, nem felismerve a többi területen való alkalmazhatóságot. De tartottunk már tízhetes képzést az egyik legnagyobb építésziroda mérnökeinek a generatív modellezésről, amely az egyik legnagyobb előnye a 3D-nyomtatásnak. A különböző paraméterek betáplálásával genetikai algoritmusok futtatják le, hogy melyek az optimális végtermékek, ezeket pedig az additív gyártással létre is lehet hozni. 

Lakossági képzéseink is népszerűek. Éppen most, áprilisban indul a 3D Akadémia roadshow-ja, országszerte öt helyszínen tartunk egynapos képzéseket, amelyekre minden érdeklődő mérnököt, dizájnert és hobbitervezőt várunk.

Zákányi Virág
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés