hirdetés
hirdetés

Formaalkotók

Tervezik a jövő autóját

Négy fiatal tervező, akik most még egy intézményben tanulnak, de hamarosan bármelyik világcégnek tervezhetnek. Mindannyian úgy gondolják, hogy a jövő autója, elsősorban belső terével, alapjaiban más igényeket szolgál majd ki, mint eddig. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Formatervező Tanszékének mesterképzős hallgatóival beszélgettünk.

hirdetés

„A személyiség megmutatkozik minden munkában”

Takács Luca

„Igazán izgalmasnak találom, hogy formatervezőként én is részese lehetek a jövő alakításának. Egyszerre élhetem ki azt a vágyamat, hogy szép tárgyakat hozzak létre, egyúttal valós problémákra adhatok válaszokat” – mondja a fiatal tervezőnövendék, aki ma már nem tűnik ki igazán azzal a ténnyel, hogy lányként akár autókat is tervezhet a végzés után. Úgy gondolja, hogy nagyon szerencsés választás ez a szak, mert a hagyományos tárgytervezéstől a szolgáltatás- és kiállítástervezésig mindennel foglalkoznak, melyek mind más-más gondolkodásmódot igényelnek. „Tervezőként ettől többek, jobbak leszünk. Az elmúlt másfél évben lehetőségem volt kipróbálni magam a formatervezés egy speciálisabb területén: az autótervezésben. Bár nem ebben az irányban látom jelenleg a jövőmet, úgy érzem, sokat kaptam ettől a területtől, rengeteget tanultam” – vázolja az elmúlt időszak lehetőségeit Takács Luca, aki Dieter Rams, Marc Newson és Benjamin Hubert formatervezők munkáját tartja igazán ösztönzőnek, de számos más tervező is hatással van rá. Így például Zaha Hadid munkái is inspirációt jelentenek számára, dacára annak, hogy az építész más területen alkotott nagyot.

Takács Luca
Takács Luca
A leendő tervező úgy gondolja, hogy az egyediség mindig megbújik a megrendelők igényeinek tárggyá formálása mögött, hiszen mindenkinek van jellegzetes stílusa, ahogy egy-egy feladatot, problémát megközelít, amilyen formanyelvet használ, és ez szerinte természetes, hiszen nem gépek vagyunk. „A személyiség, a kulturális, szociális háttér megmutatkozik a munkánkban. A járműtervezésben – mivel adott brandek képviseletében dolgozik együtt sok dizájner – főképp annak a formanyelve dominál. Hogy ebben mennyire mutatkozhat meg egy-egy tervező személyisége, ez nagy kérdés: a sztárdizájnerek esetében egyértelműen látszik, hogy igen: ilyen példa Gorden Wagener és a Mercedes vagy Chris Bangle és a BMW.”

A jövő autója kapcsán Takács Luca úgy látja, hogy az interiortervezésre az autómárkák ma is nagy hangsúlyt fektetnek, külön „interior, color and trim” részlegeik vannak, melyek csak az „ember-autó” kapcsolattal foglakoznak. Ám az autonóm autók térnyerésével egyre fontosabb szerepe lesz a belső térnek, tulajdonképpen egy mozgó (élet)tér lesz, amely lehet a pihenés, a kikapcsolódás és a munka tere is. Az egyik szemeszterben ő éppen ezzel a területtel foglalkozhatott: egy olyan belső teret tervezett, mely át tud alakulni a különböző autóban végezhető tevékenységeknek megfelelően. A dizájn mellett a jövő autós trendjei is érdeklik. „A közösségi autó nehéz kérdés. Egyfelől megoldást jelent a fennálló környezeti problémáinkra, másfelől ellentétben áll alapvető emberi igényeinkkel. Az embereknek fontos, hogy birtokoljanak tárgyakat, ezzel fejezhetik ki személyiségüket és státuszukat. A közösségi autók tervezésénél mindenképp megoldást kellene találni erre a problémára.”

„Mindig jobbat kell alkotni”

Nagy Marcell

A jelenleg Németországban, a Mercedes AMG-nél gyakorlatát töltő Nagy Marcell szerint az autótervezés egyik nagy kihívása, hogy egyetlen forma sem tekinthető kész, tökéletes, végleges megoldásnak.

„Mindenen lehet még javítani, ami persze nehéz, mert néha nyomasztja az embert, hogy szinte már mindent kitalált valaki. A hajtóerő mégis az, hogy hátha sikerül újat alkotni. Fontosnak tartom, hogy soha nem szabad semmibe belenyugodni. A szüleimnek van egy kávéfőzője, amely ergonómiai szempontból bizony nem a legjobb. Szerintük ez van, meg kell szokni, szerintem pedig semmit nem kell megszokni, hanem alkotni kell egy jobbat. A legfontosabb ebben a hivatásban, hogy nyitottak legyünk, s lássuk meg az új lehetőséget abban is, ami állítólag már „készen van” – mondja a fiatal tervezőhallgató.

Nagy Marcell
Nagy Marcell
Nagy Marcell több nagy projekten is dolgozhat a Mercedes AMG-nél Németországban, ezekkel kapcsolatban azonban köti a titoktartás. Annyit azért elárul, hogy szenvedélye a sebesség, az autótervezésen belül a versenyautók és a felnik világa izgatja igazán, s ilyen szempontból a lehető legjobb helyen tölti a gyakorlati tanulmányait.

Példaképének Daniel Simont említi elsőként, akinek az egyedi járműmodelljeit tartja nagyon izgalmasnak. „Nagy csodálattal nézem a stúdiók munkáját is, amelyek közül a Porsche Design számomra az egyik leginspirálóbb. Végül, de messze nem utolsósorban a munkatársaimat kell említenem itt a Mercedesnél és otthon, a MOME-n is, mert a formatervezés csapatmunka, és csak egymás inspirálásával jönnek létre nagy teljesítmények” – mondja.

Úgy látja, a járműtervezésnél meg van kötve a tervező keze, rengeteg törvényi, biztonsági szabályozás fegyelmezi a fantáziát, ugyanakkor a ceruza mégis az ő kezében van, ő húzza a vonalat. „Minél feljebb sikerül jutni a ranglétrán, annál jobban befolyásolhatom a végeredményt, annál nagyobb az ember ráhatása arra a folyamatra, amely végül legördül a gyártósorról.”

A jövő technológiáját kétélű dolognak tartja a fiatal tervezőhallgató. „Egyre több okoseszközzel vesszük körbe magunkat, amelyek rengeteget tudnak rólunk. Ha a jövő autója ezeket az adatfelhőket megfelelően kezelni tudja majd, akkor ez már nem autó lesz, hanem egy társ, amely tudja, merre szeretek menni, milyen zenét hallgatnék útközben, nem kitalálja, hanem szinte jobban ismeri a gondolataimat, mint én magam – és megvalósítja azokat. A robotika térnyerése számomra olyan, mint a teleportálás. Az autózás nem kerül időbe, mert közben tudok mást csinálni, nem a vezetéssel kell foglalkoznom.

Éppen ezért a belső tér tervezése rendkívül mély kulturális és szociológiai kérdéseket vet fel: mit csinálunk, miközben autózunk, milyen az utasok pozíciója egymáshoz képest, milyen eszközök szükségesek ezekbe az autókba? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok alapjaiban alakítják át azt, amit ma autónak nevezünk.

„Az autók teljes külső-belső átalakulása zajlik”

Jónás Attila

„A tervezési folyamat minden egyes fázisának megvan a maga nehézsége. Az eslő lépés a koncepció megfogalmazása a kutatásból leszűrt adatok alapján, amely új és okos, sőt egyszerre akár jobb megoldást is nyújthat a létező termékekhez képest. Ha tudom, hogy a koncepcióm jó, a tervezés is zökkenőmentesebben halad. A koncepciók megfogalmazása után folyamatosan döntéseket kell hozni. Fel kell ismerni, melyik a legjobb irány, majd elindulni rajta – legtöbbször mindezt nagyon rövid idő alatt” – mutat rá a tervezés komplexitására Jónás Attila. Gyermekkora óta autótervező szeretne lenni. „Ugyanúgy, ahogy a tervezésekben, az életemben is hoztam egy döntést, hogy ezt az irányt követem, s addig dolgozom rajta, amíg meg nem valósítom a célomat.”

Jónás Attila
Jónás Attila

A Mercedes-Benznél töltött gyakorlata alatt rengeteg felnit tervezett a következő generációs sorozatgyártott autókra. Néhány terve esélyes is volt a gyártásra, bízik benne, hogy ezek valamelyikét kiválasztják.

„Jelenlegi jelentős referenciáim a Mercedes-AMG GT koncepcióautó visszapillantó kamerája és ablaktörlője, ezek szintén a gyakorlatom alatt születtek.”

Példaképének Chris Bangle-t tartja, de nem annyira a munkái, sokkal inkább az autótervezést folyamatosan megújítani akaró hozzáállása miatt. Jónás Attila úgy látja, a formatervben csak nagyon kis részben bontakozhat ki a tervező, ugyanis figyelembe kell venni az aktuális trendeket, a gyárthatóságot, a funkcionalitást és annak kommunikációját, továbbá az adott cég dizájnfilozófiáját és múltját.

„Jelenleg esélyes, hogy az autók kívül-belül teljesen átalakuljanak a jövőben. Az önvezető autók megjelenésével a belső tér megváltozik, ez pedig teljesen átformálja egy autó arányait a mai, konvencionális járművekhez képest. Engem inkább az exteriőrdizájn, vagyis az autó külseje érdekel, ezért csak a szükséges mértékben foglalkoztam a bútortervezés, a belsőépítészet kérdéseivel. Az azonban mindenképpen érdekes, hogy milyen tevékenységek lesznek megvalósíthatóak a belső elrendezés által: befordítható ülések, olvasás, relaxáció, filmnézés, beszélgetés a többi utassal vagy akár munka. A jelenlegi kutatások viszont azt mutatják, hogy az önvezető autóban ülve minden harmadik emberen a kinetózis, vagyis az utazási rosszullét tünetei jelennek meg, főleg, ha például egy mozdulatlan tárgyra, mondjuk egy könyvre figyel az utazás közben. Az autógyártók többsége most azon dolgozik, hogyan lehetne ezeket a tüneteket enyhíteni.”

„Egyelőre nem lesz tilos vezetni”

Csihar Marcell

A jövő autótervezői az óvodákban születnek; Marcell is kisgyermekkora óta rajzolt és modellezett autókat, szabadon engedve a fantáziáját és felhasználva mindenféle anyagot, ami a kezébe került. Ma tervezőhallgatóként nagy élménynek tartja, ha valaki újat vagy legalábbis újszerűt tud kitalálni bármilyen területen, így a formák világában is. Tudja, miről beszél, mert nemrég egy olyan tervezési feladatot kapott, ahol minden eddigi tudását és tapasztalatát be kellett vetnie.

Csihar Marcell
Csihar Marcell

„Egy Mercedes Unimogot kellett terveznem 2030-ra. Egy olyan járművet, amelynek semmi köze egy mai autómodellhez, azaz egy nem annyira autószerű autót. Ehhez be kellett vetnem a fantáziámat és minden tudásomat, hogy előre tudjak gondolkozni, merre fejlődhet az autózás. Ennek a tanulságait biztosan fogom még hasznosítani” – meséli.

Csihar Marcell példaképe Daniel Simon, aki nemcsak valós használatra, hanem filmek számára is tervez egészen egyedi járműveket.

Ő is azok táborát gyarapítja, akik szerint a végterméket tekintve egy adott brandnél a formatervező mozgástere egyenlő a nullával. „Adottságok, szabályok kötik meg a tervező kezét, valamint az az igény, hogy a többségi vásárló igényeit kell kielégíteni” – mondja.

A jövő autójának kapcsán úgy gondolja, hogy bár az önvezető autóké a jövő, azért egy darabig még biztos, hogy „nem lesz tilos vezetni”, nem vonják meg tőlünk a vezetés élményét, „mint ahogy a lovas kocsi sem tűnt még el egészen az utakról”. Marcell szerint többfunkciós járművek lehetnek a jövőben, amelyek önvezető autók, de hagyják magukat vezetni is. Vagyis a kormánykerék meglesz, s ha nem kell, be lehet majd hajtani. A belső terek változni fognak, függően attól, milyen funkciókra kell alkalmassá tenni ezeket” – mondja. 

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés