hirdetés
hirdetés

Tartós szakemberhiányra kell berendezkedni

Miközben a munkanélküliség megugrott, a német iparban tartós munkaerőhiány várható. Főként matematikai, informatikai, természettudományos és technológiával foglalkozó diplomások hiányoznak.

hirdetés

A koronavírus jelentősen felerősítette a szakemberhiányt a német gazdaságban. Ugyanakkor az is igaz, hogy a járvány növelte a munkanélküliséget, amely továbbra is a gazdaság első szám kihívásának számít. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint a foglalkoztatottak száma – 42,7 millió fő – május végén másfél százalékkal ugyan még mindig meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanélküliek száma mégis idén áprilisban és májusban közel félmillió fővel, 2,81 millióra emelkedett és ez 25,8 százalékkal több a 2019 májusinál. A munkanélküliségi ráta május végére 6,1, (ezen belül a régi tartományokban 5,8, míg az egykori NDK-ban 7,7) százalékra emelkedett, 1,2 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbit.

Csak enyhült, de nem szűnt meg a kereslet

A munkaerőhiány a koronavírus-járvány ellenére sem tűnt el teljesen, bár a munkaügyi hatóság által május végén nyilvántartott 580 ezer be nem töltött állás 26,3 százalékkal alacsonyabb a múlt év májusinál. Ezen belül továbbra is rendkívül súlyos az ún. MINT-szakértők, azaz a matematikai, informatikai, természettudományos és technikai végzettséggel rendelkező szakemberek hiánya. A kölni IW gazdaságkutató intézet a fenti szakmák munkaügyi helyzetét bemutató tavaszi jelentése szerint áprilisban csaknem 152 ezer természettudományi és műszaki végzettségű szakember hiányzott a német gazdaságból, miközben egy évvel korábban ez a hiány még meghaladta a jelenlegi kétszeresét. A jelentés szerint – a be nem töltött állások és a munkanélküliek között különbségének figyelembe vételével – az energetikában és villamosiparban 53,7, az infokommunikációban 39,7 ezer, az építésgazdaságban 29,1, a gép- és járműgyártásban 10,0, a fémfeldolgozásban 9,2, míg a műanyag- és vegyiparban 3,6 ezer fős munkaerőhiányt tartottak nyilván. A szakképzettséget tekintve felsőfokú végzettségű szakemberből 73,4, mester- és technikusi képzettséggel rendelkezőből 31,2, míg a szakképzés területén 48,0 ezer fő hiányzott.

Tartós szakemberhiány várható

A jelentést ismertető Handelsblatt gazdasági-pénzügyi napilap idézi Michael Stahlt, a Gesamtmetall munkaadói szervezet szakképzési és közgazdasági ügyekben illetékes igazgatóját, aki szerint a koronavírus-járványnak a német foglalkoztatási piacra gyakorolt hatása ellenére a szakemberhiány továbbra is súlyos kihívás marad. Olyan, a német gazdaság szempontjából súlyos kihívások, mint a klímaváltozás és az ipari szerkezetváltás, a koronavírus ellenére sem múltak el és ezek leküzdéséhez továbbra is élénk marad a MINT-végzettséggel rendelkezők iránti kereslet. Axel Plünnecke, az IW képzési, bevándorlási és innovációs osztályvezetője szerint a vírus nyomán az adott szakmákban nem csökken, hanem növekszik a szakemberek iránti kereslet. „A digitalizáció a koronaválság kihívásai legyőzésének fontos kulcsa”, fogalmazott Plünnecke, hangsúlyozva, hogy a vállalatok fokozott mértékben digitalizálják üzleti modelljeiket piaci pozícióik biztosítása és a partnereik által támasztott kereslet kielégítése végett” – mondta.

A fehérgalléros bevándorlás segíthetne

„A koronavírus-válság azt mutatja, hogy Németország küszöbországnak számít az üzleti modellek digitalizálását illetően”, idézi a Handelsblatt Thomas Sattelberget, az FDP szövetségi parlamenti képviselőjét, a „MINT Zukunft schaffen” kezdeményezés elnökét. Szerinte a szakemberhiány mérsékléséhez Németországnak az eddiginél is több IT-, illetve MINT-képzettséggel rendelkező bevándorlóra lenne szüksége.
Ha a külföldi szakértők foglalkoztatása 2013 kezdete óta csak olyan szerény dinamikával emelkedett volna, mint az a németek foglalkoztatása esetében történt, a MINT-foglalkoztatottak hiánya 255 ezerrel még magasabb lenne a jelenleginél. Az elmúlt hét évben a külföldről Németországba érkezett, felsőfokú MINT-végzettséggel rendelkező indiaiak száma 16 375-re emelkedett és ezzel több mint megnégyszereződött, olvasható a kölni gazdaságkutató intézet tavaszi MINT-jelentésében. 

 

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés