hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Takarékosság kontra gazdaságfejlesztés

Megújuló energia, különleges gazdasági övezetek, exportnövekedés

Markáns fejlettségbeli különbségek jellemzik Nagy-Britanniát. Egy Londonban élő átlagpolgár 19,7 ezer font sterling, átszámítva 22,3 ezer euró éves jövedelemből gazdálkodhat, ami a hivatalos statisztikai adatok szerint 45 százalékkal több annál, mint amennyiből (ugyancsak átlagos jövedelemmel rendelkező) északír honfitársa gazdálkodhat.

hirdetés

A londoni kormány által elfogadott, s európai összehasonlításban egyik legkeményebb, az évtized közepéig 128 milliárd euró megtakarítását célzó takarékossági programja nyomán várhatóan tovább növekszik a szigetország gazdagabb délkeleti része és az olyan, gyöngébben fejlett térségei közötti különbség, mint Wales, Észak-Írország, Skócia vagy akár Anglia északi része. A fejlettségbeli különbségek várható növekedésének oka elsősorban abban keresendő, hogy számos vidéki térség gazdasága nagyban függ az állami szektortól.

Jelenleg nincs más választás: Nagy-Britannia is megszorít
Jelenleg nincs más választás: Nagy-Britannia is megszorít

Így például Észak-Írországban a lakosság kereken 30 százaléka dolgozik a költségvetésből fizetett munkakörökben, már pedig a takarékossági program nyomán a közeljövőben nagyfokú létszámleépítések várhatóak a közületi szektorban. Így Észak-Írországban az elkövetkező négy évben – részint a magán-, részint pedig a közületi szektorban – a foglalkoztatottak öt, Walesben és Skóciában négy, míg Londonban és az ország délkeleti térségeiben „csak” három százaléka fogja állását elveszíteni. Másként fogalmazva: nem csak az Egyesült Királyság térségeit, hanem az egyes gazdasági ágazatokat is különböző intenzitással érinti, sújtja a kormány takarékossági programja.

A Pricewaterhouse-Coopers egy, a közelmúltban megjelent és a GTAI, a német gazdasági minisztérium kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési ügynöksége londoni kiküldöttje által az ügynökség külgazdasági magazinjában ismertetett előrejelzése szerint a komputerek és információtechnikai berendezések gyártói részére adandó állami megrendelések 2011 és 2015 között kereken 26 százalékkal fognak mérséklődni, emellett az állami megrendelések számottevő csökkenésére kell felkészülniük az elektronikus berendezések és haditechnikai eszközök gyártóinak is.

Jó üzlet az olimpia

Vannak persze olyan ágazatok is, ahol a rendelésállomány csökkenése miatt aligha fog fájni a cégvezetők feje, sőt forgalmuk növekedésével számolhatnak. Ezek közé tartozik az olimpiai játékokkal összefüggő beruházások kivitelezésén dolgozó építőipar, valamint a közületi rendelések visszaesése ellenére összességében változatlan rendelésállományban bizakodó komputer- és információtechnikai vállalatok. További nagy volumenű megrendelésekben bizakodnak a vidéken, illetve a tengerparton tervezett, megújuló energiát termelő üzemek gép- és berendezés-szállítói.

Az építőipar lehet az egyik nyertes
Az építőipar lehet az egyik nyertes
Az elkövetkező egy-másfél évtizedben kétszámjegyű milliárdos nagyságrendű megrendelésre számíthatnak az ún. off-shore-szélparkok létrehozásában jeleskedők. Alex Salmond skót miniszterelnök ez év áprilisi nyilatkozata szerint „ha minden olyan projektet összeadunk, melyeket már engedélyeztek, netán az építés fázisában vannak, akkor megállapítható lenne, hogy Skócia energiaszükségletének 58 százalékát megújuló forrásból fedezi, s reális esély van arra, hogy 2020-ra ez az arány 100 százalékra emelkedjen”.

Csupán az elmúlt hónapokban a világ tíz legnagyobb szélerőmű-gyártója közé sorolt három cég, a japán Mitsubishi, a spanyol Gamesa és a dél-koreai Doosan cég jelentette be, hogy több száz millió font sterlinget ruház be off-shore-szélenergia termeléssel kapcsolatos kutatási-fejlesztési központok létrehozására. Skócia másik nagy reménysége a tenger erejének hasznosítása. 2010 tavaszán összesen tíz, a tenger hullámát és az apály és dagály váltakozását hasznosító olyan erőmű tervezési munkálatai folytak, melyek össz-kapacitása eléri az 1,2 gigawattot, s amelyek várhatóan a tízes évtized végén, a húszas évtized elején állnak termelésbe.

Különleges gazdasági övezet

Miközben Skóciában lendületesen folynak a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos munkálatok, a londoni központi kormány különleges gazdasági övezetek létrehozását tervezi az ország gazdaságilag kevésbé fejlett térségeiben. Így a vállalatoknak nyújtandó adókedvezményekkel, bürokráciamentes engedélyezési eljárással és a szélessávú internet-hálózathoz való hozzáférés lehetőségével várják a vállalkozókat többek között Leedsben, Sheffieldben, Liverpoolban, Manchesterben, Derbyshireben, valamint London Newham negyedében.

A különleges gazdasági övezetek átlagosnál gyorsabb növekedése mellett a londoni kormány nagy reményeket fűz a brit exporttermékek iránti kereslet élénkülésében a világ olyan, gyors ütemben felzárkózó országaiban, mint India és Kína. A brit gazdaság irányítói abban bíznak, hogy az ipari termelés és az export növekedése az elkövetkező években olyan hátrányos helyzetű térségek számára is pozitív növekedési impulzusokat fog kölcsönözni, mint Wales, Észak-Írország, valamint Anglia északnyugati régiói.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[96241] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés