hirdetés
hirdetés

Kórokozók

Szuperolcsó papír centrifuga a vírusok kimutatásához

Egy biomérnök feltalált egy nagyjából 60 forintos eszközt a legkülönbözőbb kórokozók azonosításához.

hirdetés

Manu Prakash biomérnök előszeretettel állít elő hihetetlenül olcsó anyagokból egyéb úton méregdrága tudományos eszközöket. Ez a célkitűzés vezette például az egy dollárnál is kevesebbet kóstáló papírmikroszkóp megalkotására is.

A „szerény tudomány” jelzővel fémjelzett élethivatás égisze alatt most egy papírcentrifuga megalkotásán fáradozik a feltaláló.

Az egészségügyben a páciensek HIV-, malária- vagy tuberkolózis fertőzöttségének kimutatásához a tudósok egyebek mellett centrifugát használnak, hogy „megforgassák” a vér, a széklet- vagy a vizeletmintákat. A centrifugális erőnek köszönhetően a forgó mozgás elválasztja a különböző súlyú sejteket – például a vérben a kórokozókat – a minta maradék részétől. A kutatók ezt követően mikroszkóp alatt megvizsgálják az elkülönült sejteket, hogy így azonosítsák a betegséget. Egy percenként 20 000 fordulatra képes asztali centrifuga kifejezetten rossz választás a feladat elvégzéséhez. Vaskos, nehéz, költséges (akár több ezer dollárba kerülhet) és árammal működik.

Prakash és munkatársai ezzel szemben egy ősi, egyszerű játékra építették koncepciójukat.

Ami a kialakítást illeti: papírból két korongot kivágnak, vérrel töltött hajszálcsöveket tépőzárral rözítenek a két lemez közé, és két szál damilt átvezetnek a korongok közepén ejtett lukon keresztül. Végükön a zsinórokat két fafogantyúra rögzítve, és a fafogantyúkat meg-meghúzogatva a felhasználók eszeveszett gyorsaságú forgásra vehetik rá a vérmintát tartalmazó korongokat.

A Nature Biomedical Engineering szakfolyóirat hasábjain bemutatott „papírfuga” percenként 125 000 fordulatra képes. Az értekezésben Prakash és munkatársai elmagyarázzák, például az eszközzel miként is sikerült 15 perc alatt elkülöníteni a maláriavírust a minta maradék részétől.

Nem rossz teljesítmény egy körülbelül 60 forintba kerülő eszköztől.

"Papírfuga" (Forrás: YouTube)

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Science)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés