hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Szökik a pénz?

A Festo új szolgáltatása az üzemek hatékonyságára összpontosít

Autóval menni egy liter tejért a hipemarketbe. Fél liter víz egy PET-palack kiöblítéséhez. Megéri? Nem, de talán mindannyiunk ismer „valakit”, aki ilyen pazarlóan jár el. A takarékoskodáshoz tehát nem árt a józan ész használata, de még jobb, ha mérünk vagy számolunk is egy kicsit. Az üzemek esetében ez hatványozottan igaz – mondja dr. Ansgar Kriwet, a Festo AG európai kereskedelmi menedzsmentjének tagja. A szakemberrel június elején, a vállalat budapesti üzemének bővítési ünnepségén és az azzal párhuzamosan, a hatékonyság jegyében rendezett konferenciáján beszélgettünk.

hirdetés

A világgazdaság – remélhetően – éppen túl van egy komoly válságidőszakon, amely az iparvállalatok számára szigorú tanítóként is viselkedett. Az általa feladott lecke pedig az volt: minden diák összpontosítson a veszteségvadászatra, a költségek csökkentésére. A Festo azonban éppen most rendez konferenciát az üzemi hatékonyságról és az energia-megtakarításokról. Ez nem az eső után köpönyeg esete?

A hatékonyság kérdése nem szezonális, hiszen annak megteremtése, fenntartása minden mérnök örök feladata, és minden gyártó számára folyamatos kihívás. Konferenciánk több előadása is az energiafelhasználás csökkentéséről szól, azonban mi nem csak az energia-megtakarításokról beszélünk, hanem általában arról, hogy takarékoskodjunk minden meglévő forrásunkkal. A válság ennek szükségességét csak hangsúlyosabbá tette, és ügyfeleink, partnereink oldaláról ezt érezzük is.

A kelet-európai térségben elsősorban a túlkoros gépek, berendezések üzemeltetése okoz sok nehézséget
A hatékonyság soha nem üzemméret kérdése
Óriási az igény a berendezések teljes életciklus költségének csökkentésére, ebben pedig kiemelt szerepe van az energiának. A gondos üzemtulajdonos pedig előre gondolkodik, tehát eleve úgy tervez, hogy költségszintje optimális legyen. E megközelítésnek alapvető eleme, hogy már az üzemeléshez, működtetéshez szükséges energiafajtát is tudatosan, alkalmazástól függően választja meg, és így dönt adott esetben villamos vagy pneumatikus technológia mellett. A folyamatköltségekre való érzékenység tehát egyre erősödik, és ez a tendencia az üzemelés minden apró és nagyobb részletére kihat, legyen szó a lámpaizzók kiválasztásáról, vagy a villamos, illetve pneumatikus hajtásokról.

A témákkal, amelyeket Budapestre hoztunk, és amelyeket világszerte megosztunk a szakemberekkel, a szaksajtóval, olyan látásmódot kívánunk erősíteni vagy megteremteni, amely átfogóan tekint a hatékonyságra. Ezért beszélünk az automatizálásban rejlő lehetőségekről, az üzemi veszteségek felfedéséről és megszüntetéséről, így például a sűrítettlevegő-felhasználás optimalizálásáról, a megfelelő hajtásmegoldások kiválasztásáról, és olyan – többek között magyarországi – vállalatokról, amelyek sikeresek dolgoznak a nagyobb üzemi hatékonyságért.

Az általunk elmondottak pedig egyaránt hasznos tudást adnak azoknak, akik új üzemet létesítenek, és azoknak, akik meglévő gyártási rendszerüket tennék hatékonyabbá. Sokszor aprónak tűnő lépésekről van szó, de összességében globális fenntarthatósági probléma megoldásán dolgozunk, és dolgozik minden mérnök, aki saját területén felelősen gondolkodik.

Az elméletet soha nem könnyű átültetni a gyakorlatba. Milyen kezdeti lépéseket javasol azoknak, akik szilárd elhatározással rendelkeznek a hatékonyságnövelés és az energiafelhasználás kapcsán, de a hogyanra még nem találták meg a választ?

A gyártók számára az egyik első és legfontosabb lépés az üzemek gépeinek, berendezéseinek hatékonyság- és energiafelhasználás-szemléletű vizsgálata. Ennek része lehet a beszerezni kívánt vagy már alkalmazott gépek és berendezések méret- , illetve kapacitásracionalitásának értékelése, és a működés folyamatainak felülvizsgálata is. Például egy összeszerelő sor esetében egy 1mm átmérőjű sűrítettlevegő-csővezeték esetében a vesztéség akár olyan mértéket is elérhet, amely megegyezik egy berendezés teljes levegő-felhasználásával.

A veszteségek feltárása tehát kiváló első lépés, hiszen így lehet megfogni a levegő és a pénz „szivárgását”. Részünkről mindez nem csak elméleti tanács. Saját gyártóegységeinkben mi magunk is elvégeztük ezeket a vizsgálatokat, veszteségfeltárásokat, és számos olyan területet találtunk, amelyeknél volt mit javítani. Úgy gondoltuk, ami nálunk előfordulhat, az értelemszerűen máshol, így partnereink üzemeiben is jelentkezhet. A saját bőrünkön érzett gondok és széles körű üzemi tapasztalataink alapján ezért új szolgáltatási ajánlatot dolgoztunk ki az ipar számára.

A szolgáltatás keretében szakértőink a partnercégek üzemeiben megvizsgálják a pneumatikus vagy villamos installációkat, és konkrét javaslatokat tesznek a fejlesztésekhez, javításokhoz. A megtakarítható költség gyakran egészen nagyarányú, és nem egyszer arra eredményre jutunk közösen, hogy mégsem kell nagyobb teljesítményű kompresszort, vagy új villamos berendezést vásárolni az üzembe. Emellett számos fejlesztési, javítási lehetőségre derülhet fény – ezt tudjuk nyújtani e szolgáltatás révén.

A közép- és kelet-európai térség „üzemtérképe” meglehetősen sokszínű. Vannak egészen új és korszerű gyártóegységek, de túlnyomó többségben még a múlt hagyatékával, vagyis nem éppen optimális üzemi infrastruktúrával kell dolgozniuk, és versenyben maradniuk a térségi termelővállalatoknak. Ennek okán nagyobb lehet a „veszteségvadászat” relevanciája a régióban, így például Magyarországon, mint a fejlettebb iparú országokban?

Ezt a kérdést nem lehet és nem is érdemes egy-egy térségre kiélezni. Nem ritka, hogy nyugat-európai üzemekben is komoly veszteségeket tárunk fel, és nem 5-10, hanem 40-50 százalékos energiamegtakarításra nyitunk lehetőséget észrevételeinkkel, javaslatainkkal. Ezek drámai adatok, ugyanakkor a fejlesztések révén elérhető megtakarítás is „drámai” lehet. A kelet-európai térségben elsősorban a túlkoros gépek, berendezések üzemeltetése okoz sok nehézséget, hiszen e gépek korszerűbb társainak energiafelhasználása jóval kedvezőbb.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin augusztusi számában olvasható.

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[95132] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés