hirdetés
hirdetés

Repülés

Szimulációs központ légiforgalmi irányítóknak

Már gyakorlott irányítókat képeznek tovább a budapesti központban

A HungaroControl a légiforgalmi irányítókat főként a közép-európai régióból várja a szimulációs központjába, de természetesen más megrendeléseknek is eleget tesznek. A platform azonos az Eurocontrol párizsi központjában használatban lévő platformmal.

hirdetés

Tavaly májusban új, regionális oktató-, szimulációs és kutató-fejlesztő központ kezdte meg működését a HungaroControlnál. A Népliget Centerben felállított, röviden CRDS-nek (Centre of Research, Development and Simulation) nevezett létesítmény egyrészt a HungaroControl alaptevékenységét, azaz a légiforgalmi irányítást hivatott támogatni szimulációs, validációs szolgáltatásaival, másrészt piaci alapon nyújtja szolgáltatásait a külföldi légiforgalmi irányító társszervezeteknek.

A szimulációs berendezéseket tehát nem pilóták, hanem alapvetően kiképzett légiforgalmi irányítók használják magasabb szintű továbbképzésre, kutatás-fejlesztési célokra és úgynevezett prototyping feladatok ellátására. A rendszer rugalmas, a platform editálható, tetszés szerint konfigurálható, tehát a legkülönfélébb megrendelői igények szerint alakítható.

Jelenlegi stratégiánk, hogy elsősorban a közép-európai országok felé próbálunk meg nyitni
Jelenlegi stratégiánk, hogy elsősorban a közép-európai országok felé próbálunk meg nyitni - mondja Fügedi Gábor, a CRDS vezetője

Másképpen fogalmazva: a „laboratóriumi” (szimulációs) környezet azonossá tehető a megrendelők otthoni környezetével. Ez azért fontos, mert az egyes légiforgalmi szolgáltatók jellemzően saját, egyedi környezetet alakítanak ki, és ehhez a szimulációs gyakorlatok során is ragaszkodnak. Ennek oka, hogy az irányítóknak egy-egy új technológia vagy eljárás tesztelése során ne kelljen még az újszerű felhasználói felülettel is megbirkózniuk.

Európában a második

– A korábbi, Ferihegyen működő szimulációs központot az európai légiforgalmi irányítás biztonságáért felelős kormányközi szervezet, az Eurocontrol üzemeltette. Az új központtal alapvetően megváltozott a helyzet, hiszen a CRDS a HungaroControl tulajdonában, illetve kezelésében van. Ennek megfelelően nekünk magunknak kell megkeresni a piacainkat. Jelenlegi stratégiánk, hogy elsősorban a közép-európai országok felé próbálunk meg nyitni.

Szerencsére Európában a légiforgalmi irányítórendszerek ugyanazon néhány beszállítótól származnak, ezért a platformspecifikációk is hasonlók. Fontos tudnivaló, hogy a budapestihez hasonló méretű és kapacitású kutató-fejlesztő szimulátora csak az Eurocontrolnak van. A Párizs melletti létesítmény kapacitása valamivel nagyobb ugyan, mint a mi szimulátorunké, a két platform azonban teljesen egyforma – tájékoztat Fügedi Gábor, a CRDS vezetője.

Műszaki háttér

A szimulációs központban 26 munkaállomást alakítottak ki az irányítók számára. Mivel valós körülmények között a légiforgalmi irányítók pilótákkal kommunikálnak, a CRDS-be (egy külön helyiségbe) pilóta-munkaállomásokat is telepítettek, szám szerint húszat. Az irányítói és a pilóta-munkaállomások együttesen képezik a központ hálózatának egyik szegmensét. A másik hálózati szegmensen a hangkommunikáció folyik. Az irányítók és az „álpilóták” IP-alapú telefonon (VoIP), illetve rádiós úton kommunikálnak egymással, akárcsak a valós körülmények között.

Minden munkaállomás hardvere készen kapható eszközökből tevődik össze. Munkaállomásonként két PC működik, mivel az irányítók jellemzően párban dolgoznak. Egyikük az útvonaltervezést, másikuk az operatív irányítást végzi. Mindkét irányító előtt a légiforgalmi irányításban megszokott, négyzet alakú, 2048×2048 képpont felbontású, 40 hüvelykes képernyő van. A szimulátornak vannak kiszolgáló, valamint szimulációs szerverei. Ez utóbbiak klaszterben futnak, feladatuk a szimulátor elindítása, vezérlése.

Minden munkaállomás hardvere készen kapható eszközökből tevődik össze
A munkaállomás hardvere készen kapható eszközökből tevődik össze
A kiszolgálószerverek részét képezi két NAS (network-attached storage), egy szalagos tárolóegység, továbbá az azt kiszolgáló szerver. Minden egység duplikált, így a szimuláció során is teljesülnek a repülésben megkövetelt biztonsági követelmények. Mind a szervereken, mind a számítógépeken Linux operációs rendszer fut. A célszoftvert – amely az úgynevezett ACE (avenue-compliant escape) platform egyik verziója – a HungaroControl az Eurocontroltól vásárolta meg. A megállapodás értelmében az Eurocontrol SLA (service level agreement) formájában gondoskodik a támogatásról, a folyamatos frissítésről.

Az ACE platformhoz különféle kiegészítőszoftverek, például adatmentést végző programok csatlakoznak. Létezik egy olyan speciális adatgyűjtő szoftver, amely a szimulátorban felvett objektív adatokat az úgynevezett humán faktor szakértő kollégák számára feldolgozható formájúvá alakítja át. A speciális szoftvereken kívül néhány hagyományos Office alkalmazás is a rendszer részét képezi. A szimulációs központ elméletileg zárt rendszer, azonban a gyakorlatban – bizonyos problémák kiküszöbölése érdekében – kapcsolódik az internethez.

Ilyen probléma volt például a doménnevek feloldása – tájékoztat Földi Endre, a CRDS vezető mérnöke. A szimulátor működése során számos virtuális szolgáltatást indít el, és ezek saját IP címet kapnak. A rendszer próbálja megállapítani, hogy ezen IP címek létező szerverek vagy sem, ezért a doménnévszerverhez (DNS, domain name server) fordul. A DNS fastruktúrában működne: ha nem tud feloldani egy adott IPcímet, a gyökérnévszerverhez vagy egy másik doménnévszerverhez fordul. Internetkapcsolat híján azonban ez a kísérlet kudarcba fullad. A rendszer várakozik egy darabig, majd a beállított idő túllépésekor elszáll. A megoldást egy egyszerű, bérelt vonali internetkapcsolat jelenti.

Alapcsomag és extrák

Minden irányító munkahelyhez tartozik egy szoftvercsomag, amely az alapszolgáltatásokat nyújtja. Ilyen alapfunkció például a légtérstruktúra térkép formájában történő megjelenítése, vagy a forgalmi szituáció ábrázolása. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő adatok birtokában gyakorlatilag bármikor létre lehet hozni egy alap radarképet. Az alapfunkciókon kívül – a megrendelő kéréséhez igazodva – a legmodernebb ATM (air traffic management, légiforgalmi irányítás) technológiák számos funkciója beállítható.

Az ember-gép munkafelület rugalmasan alakítható
Az ember-gép munkafelület rugalmasan alakítható
Ilyenek például a konfliktuskutatáshoz szükséges safety networkkel kapcsolatos funkciók. (A safety network olyan konfliktuskutató és visszajelző funkciókat ellátó hálózat, amely hozzásegíti az irányítókat a rövid és középtávú konfliktushelyzetek időben történő felismeréséhez.) A rendszer úgynevezett stripless (szalagmentes) környezetet nyújt, de képes kezelni a korábbi, papírszalagos gyakorlatot is. Ez utóbbi lényege, hogy a repülésirányítók kis papírszalagokat használnak bizonyos adatok rögzítésére.

Magyarországon már a kilencvenes évek második felében áttértek a stripless környezetre, de még ma is vannak olyan országok, ahol megmaradt a papírszalagos gyakorlat. Előfordulhat tehát, hogy a megrendelők ilyen környezetet igényelnek. A szimulátor extraszolgáltatása, hogy az ember-gép felület (HMI, human machine interface) rendkívül rugalmasan alakítható. Ezt a feladatot egy speciális fejlesztőeszköz, az ODS Toolbox (szállító: Barco) segítségével lehet elvégezni. A grafikus felhasználói felületen igény szerint lehet beállítani például a színeket, az ablakméretet, a pop-up menüket, a szimbólumokat. (Az ODS Toolbox másutt is használatos, találkozhatunk vele például orvosi műszereknél vagy erőművekben, a vezérlőegységek munkahelyein.)

Szimuláció előtt és után

A szimulátor üzemszerű működése a szolgáltatást megrendelő légiforgalmi irányító képviselőinek budapesti látogatásával kezdődik. Jóllehet az európai ATM rendszerek nagyon hasonlóak, mégis mindig vannak olyan igények, amelyeket előre kell tisztázni, hogy a megrendelő kívánsága szerint lehessen alakítani a szimulációs platformot. Ezután következhet a meglehetősen bonyolult és hosszadalmas előkészítő fázis. A magyar kollégák részletekbe menően felmérik a megrendelő igényeit, majd a kapott adatok alapján megvalósíthatósági tanulmányt készítenek.

Pontosan meg kell határozni, hogy mi a probléma tárgya
Pontosan meg kell határozni, hogy mi a probléma tárgya
Pozitív elbírálás esetén következhet a pontos ütemterv felállítása és a szükséges erőforrások (mérnöki munka, irányítói oldali előkészítés, humán faktoros szakértő) felmérése. – Pontosan meg kell határozni, hogy mi a probléma tárgya, miért is folytatjuk le a szimulációt, mi a szimuláció fő célja, illetve melyek a szimuláció alcéljai. Ha a megrendelőnek magának is vannak megoldási javaslatai az esetleges problémákra, azokat is figyelembe kell venni. Mindezek alapján úgy kell a szimulációt megtervezni, hogy utána megkapjuk a válaszokat a feltett kérdésekre.

Egy olyan validálási folyamaton kell tehát végigmennünk, amelynek során pontosan megértjük a megrendelő igényeit, az igényeknek megfelelően kialakítjuk a szimulációs platformot, meghatározzuk a szektorokat, a HMI-t, az elvégzendő gyakorlatokat, a terhelés mértékét és még sorolhatnám. Ha minden összeállt, következhet a platform tesztelése. A megrendelő általában egy kisebb csapatot küld a CRDS-be, feladata a rendszer kipróbálása.

Miután a teszt során kibukó hibákat kijavítottuk, kezdődhetnek a valódi szimulációs gyakorlatok – fogalmaz Fügedi Gábor. Az igények felmérésétől a tényleges szimulációig terjedő időszak akár egy évig is eltarthat. A már élesben végzett gyakorlatok adatait természetesen rögzíti a rendszer. A CRDS szakértőinek munkája ezen adatok elemzésével, értékelésével zárul. Megpróbálnak válaszokat adni a megrendelő által feltett kérdésekre, és szimulációs jelentés formájában foglalják össze a konklúziókat.

Nem csak irányítóknak

Noha a szimulációs központ elsősorban a légiforgalmi irányítók továbbképzésére szolgál, a CRDS vezetői más felhasználási lehetőségeken is gondolkoznak. Ötletet adott például, hogy néhány nagyobb légiforgalmi szolgálatnál előnyösnek tartanák, ha különböző részlegeik (pénzügy, humán stb.) vezetői is szereznének némi információt az irányítók tevékenységéről.

Ezen körnek természetesen nem kellene óriási munkával új, testreszabott szimulációs gyakorlatokat készíteni, hanem megfelelnének a régebbiek is. Az irányítói munka megismerésén kívül egy-egy ilyen gyakorlat akár csapatépítési célokat is szolgálhatna.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[105762] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés