hirdetés
hirdetés

Roadshow

Székesfehérváron digitalizáltunk

Factory Experience – Hogyan digitalizáljunk a gyártásban? címmel rendeztünk konferenciát Székesfehérváron. A háromállomásos roadshow első helyszínén arról folyt a diskurzus, hogy a big data, a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció elemei hogyan alkalmazhatók a gyártásban. Az előadások mellett szakmai rapid randin lehetett egyeztetni a szakértőkkel. A következő két állomás: szeptember 27., Miskolc és november 8., Győr.

hirdetés

Technológiai magazinként évek óta tapasztaljuk, hogy a digitális transzformáció milyen kihívások elé állítja az iparvállalatokat, gyártó kkv-kat, ezért elhatároztuk, hogy az ország nagyvárosaiban ipar 4.0-ás tematikára épülő roadshowt szervezünk. Rendezvényeinken vállalati döntéshozók, műszaki szakemberek számára értékes és érdekes, gyakorlatorientált előadásokat tartunk, olyan szakértők, tanácsadók és szolgáltatók közreműködésével, akik hozzásegíthetik a magyar kis- és középvállalatokat a sikeres digitalizációhoz.

A Factory Experience – Hogyan digitalizáljunk a gyártásban hallgatósága
A Factory Experience – Hogyan digitalizáljunk a gyártásban hallgatósága

Mi az az ipar 4.0?

Vityi Péter, az IVSZ alelnöke előadásban összefoglalta, hogy mit is jelent a gyártó szereplők számára az ipar 4.0. Vityi már az előadása elején leszögezte, hogy a digitalizációval kapcsolatosan nem tud jóslatokba bocsátkozni. Nem lehet ugyanis előre jelezni, hogy a különböző technológiák mikor robbannak be és válnak trenddé, mivel a digitális fejlődés exponenciális, 5 évre sem lehet biztonsággal előre tekinteni. "Még a vállalatok is mást-mást gondolnak az ipar 4.0-ról, azonos technológiákról állítják, hogy az már az ipar 4.0 része, míg mások azt mondják, hogy nem az. Az ipar 4.0-át röviden a kibernetikai rendszer fogalmával lehet leírni, ez azt jelenti, hogy egy gyárnak van egy virtuális modellje, ha ez a modell tökéletes, akkor ebben optimalizáljuk a folyamatokat, és minden feladatot jobban tudunk megoldani, mint a fizikai világban" – foglalta össze Vityi a digitalizáció hatásának a lényegét az iparra.

Vityi Péter, az IVSZ alelnöke
Vityi Péter, az IVSZ alelnöke

Ha gépek mindent látnak, akkor megvalósítható, hogy minden termelési cellába specifikus információkat küldjünk, így módosíthatunk azon – ezzel valósul meg az egyedi tömeggyártás, ami a negyedik ipari forradalom legnagyobb vívmánya. "Ebben a rendszerben az adatok a legfontosabbak, ezek alapján hozzuk a döntéseket. Adatot gyűjtünk a teljes anyagáramban, a szenzorokkal, hálózatból gyűjtött adatok alapján algoritmusok segítségével optimalizáljuk azokat, majd automatikus vezérléssel irányítjuk a gyártási folyamatokat vagy a logisztikát." Vityi előadásában bemutatta az IVSZ Mintagyárak projektjét, amelyben a magyarországi vállalatok vezetőinek lehetőségük van megismerkedni azzal, hogy az ipar 4.0 elmélete hogyan integrálódik a gyakorlatba. "Az ipar 4.0 megoldások a vállalkozásoknak versenyelőnyt, hatékonyságot és agilitást biztosítanak." Egyszerű fejlesztési terv kell Vityi szerint, aki bemutatta a Mintagyár célját, ez pedig a feldolgozóiparban működő hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások digitális transzformációjának elősegítése, az ipar 4.0 termelési rendszereinek technológiai, ipari automatizálási, vezérlési stb. megoldások iránti nyitottságának fokozása, fejlettségi szintjük növelése.

Hogyan és miből lesz itt negyedik ipari forradalom?

A kérdésre, hogy mégis hogyan kezdje el egy kkv a digitalizációt, milyen eszközöket használjon, hol végezzen méréseket, mindezt miből teremtse financiálisan elő, a délelőtt további előadásai adták meg a választ. Elsőként a Pomázi Gyula helyettes államtitkár foglalta össze, hogy az Európai Unió milyen támogatásokat kínál a digitalizáció égisze alatt. Elmondta, hogy a következő időszakban a növekvő kategóriába tartozó cégek számíthatnak majd a legtöbb támogatásra, míg a hazai forrásokkal főleg a nagyvállalatok digitalizációs törekvéseit fogják ösztönözni.

Pomázi Gyula helyettes államtitkár
Pomázi Gyula helyettes államtitkár

Tordai Balázs, IVSZ ipar 4.0 almunkacsoportjának vezetője egy digitalizációs roadmapet vázolt fel, ebben az optimalizáláson és az automatizáláson volt a fókusz. Stratégiai szemlélet kell a digitalizációhóz, amely sem a mikro- sem a kisvállalatoknál nem jellemző eleme az üzleti- gyártási tervnek. “Mindenkinek célja a hatékonyabb működés, a versenyképesség növelése, a digitalizációt viszont nem tartják fontosnak, ami ellentmond egymásnak. Az IFKA-IVSZ kkv projekt előkészítése során az ország kis- és középvállalatait felmérve kiderült, hogy rengeteg panaszuk van a kkv-nek, amelyek a digitalizációval megoldhatók.” Tordai bemutatta az ipar 4.0 koktél három fő elemét, amelyek nem hiányozhatnak a kiegyensúlyozott fejlesztésből: ez a menedzsment képességek fejlesztése (lean menedzsment), az információ áramlás zökkenőmentessége (EPR, CRM, szenzorok stb.) és az anyagáramlás folyamatossága (robotok, automatizált gyártósorok).

Kell egy csapat

Közép-Kelet Európa legnagyobb informatikai vállalatának PLM/CAD/CAM üzletág vezetője, Nyírő Ferenc bemutatta a S&T Consulting Hungaryt, amely informatikai megoldásokat nyújt, legyen szó TLP, SAP, IT-biztonságtechnikáról, hálózatokról, CAD-ről, CAM-ről, PLM-rendszerekről. “Az ipar 4.0 elkezdődött, nagyon hasonló programok indultak el szerte Európában, Ázsiában és Amerikában is, mindegyiknek a lényege: komoly kormányzati szándék segíti az ipari digitalizáció gyorsulását, eredményességét. Magyar környezetben a realitások mások, mint egy német autóipari vállalat esetében. Pénzügyi erőforrások tekintetében egészen máshol vagyunk: míg a nagy cégek zöldmezős beruházásokban is képesek gondolkodni, itthon jellemző az újrahasznosítás és a meglévő erőforrások optimalizálása, okosítása. Humán tényező tekintetében is vesztes pozícióban vannak a magyar kkv-k, nehezen tudnak versenyezni a multikkal. Termelési kultúrában szintén fényévekre vagyunk a nagy cégektől.” Mit érdemes akkor tennie egy magyar vállalkozásnak? Nyírő válaszából kiderült, hogy nincs általános megoldás, csak konkrét recept van. Van egy kérdőíven alapuló módszertan, amely során először felmérik a vállalat ipar 4.0 fejlettségi szintjét, majd meghatározzák a kívánt és megvalósítható célokat, kijelölik a prioritásokat, a teendők alapján technológiát és eszközöket ajánlanak, amelynek segítségével már kialakítható a vállalat körül egy ipar 4.0-felhő – ez tartalmazza az új és kijavított folyamatok adatait. Ahogy a fizikai – digitális konvergencia előretör, úgy egyre több, a fizikai világból származó adatot kell a PLM rendszerekkel a tervezési és gyártási adatokon túl kezelni. A Windchill 11 az első IoT-orientált PLM rendszer. Egyetlen rendszerben kezelhetjük szerepkör alapon a CAD, az ERP és a gépi adatokat, készíthetünk EBOM, MBOM transzformációt, vagy dinamikus munkautasításokat.

Nyírő Ferenc, az S&T Consulting Hungary PLM/CAD/CAM üzletág vezetője
Nyírő Ferenc, az S&T Consulting Hungary PLM/CAD/CAM üzletág vezetője

Ezt követően Pfeiffer András, az MTA Sztaki igazgatóhelyettese foglalta össze, hogy mi történik a fizikai és a digitális világ konvergenciája után a termelés-végrehajtási rendszertől a gépi tanulásig. „Egy 160 cég részvételével készült felmérésből kiderült, hogy a magyar vállalatok minek tulajdonítanak kiemelten fontos szerepet: IoT, Big data, szenzorok, gépek közötti kommunikáció, robotizáció. De csak stabil folyamatok mellett lehet magasabb IT-támogatottságot elérni, és így lehet létrehozni hiteles digitális iker-modell párokat.

Pfeiffer András, az MTA Sztaki igazgatóhelyettese
Pfeiffer András, az MTA Sztaki igazgatóhelyettese

“Gyártástervezéssel már mindenki találkozott az iparban, itt a fő kérdés, hogy mit, mikor és mennyit gyártsunk. Rengeteg kihívásra választ fogunk kapni, ha le tudjuk modellezni a gyártástervezést, a pontos gyártási környezetet és megvannak a visszajelzési adatok. Ha ezt a feladatot rábízzuk egy szoftverre, jelentős megtakarítást érhetünk el” – foglalta össze Pfeiffer egy egyszerű példán bemutatva a gyártástervezés digitalizációjának az előnyét. “A digitális gyártásnak három szintjét különböztetjük meg: az első a CAD modell, ez a rendszer virtuális reprezentációja; a második a digitális árnyék, amikor már valósidejű adatokkal töltjük fel a rendszereket, ekkor már szimulációs elemzésekhez is tudjuk az adatokat használni; és végül létrejön a digitális iker-modell, amikor már megvan a valós- és digitális visszacsatolás is a rendszerek között, a modell tanulni fog az adatokból vagy akár más gépekből érkező információkat is fel tud dolgozni és bele is tud avatkozni a folyamatokba.”

Digitális esetek

A délelőtti előadásokat olyan cégek bemutatói követték, akik már az ipar 4.0 eszközeiből bevetettek néhányat. Láthattunk példát arra, hogy egy kkv hol és milyen stratégia mentén tudja elkezdeni a digitalizációt, milyen csapatra, tanácsadókra, vállalati résztvevőkre van szüksége ehhez. A néhány tízezer forintos megoldásoktól kezdve a több millió forintos beruházásokig láthattunk digitalizációs példákat. Kiderült, hogy egy olcsó hangrögzítő szenzor és egy tablet segítségével milyen eredményeket lehet elérni a prediktív szervizelés tekintetében, és az is, hogy egy 30 ezer eurós robot milyen lendületet tud adni egy vállalat termelésének. A Factory Experience roadshow első állomását kerekasztal beszélgetés zárta, ahol a nap tanulságain túl Dr. Lengyel László (BME), Havasi Zoltán (Mohanet), Gaszt Attila (GIA Form) és Nick Gábor (MTA Sztaki) Szertics Gergő (Digital Transformation Consulting alapítója) moderálásával megvitatta, hogy számukra mit takar a big data és hogyan gyűjtik, használják az adatokat.

A kerekasztal résztvevői: Szertics Gergely (Digital Transformation Consulting alapítója), Gaszt Attila (GIA Form ügyvezető), Nick Gábor (MTA Sztaki), Havasi Zoltán (Mohanet),  Dr. Lengyel László (BME)
A kerekasztal résztvevői: Szertics Gergely (Digital Transformation Consulting alapítója), Gaszt Attila (GIA Form ügyvezető), Nick Gábor (MTA Sztaki), Havasi Zoltán (Mohanet), Dr. Lengyel László (BME)

Gaszt, az érdi fröccsöntő- és szerszámgyártó vállalat vezetője fontosnak tartja, hogy szemléletet változtassunk a gyártásban: “a vállalatirányítás már nem az irodában, hanem a gyárban történik. Azon adatok alapján hozzuk a döntéseket, amelyeket a termelés során begyűjtöttünk. A víziónk, hogy a termékfejlesztésben is hasznunkra váljanak az adatok.” Az adatok az objektívebb értékelést, átláthatóságot segítik, ami támogatja az adatalapú döntéshozatalt. A beszélgetőpartnerek, hogy ez megvalósuljon, a legfontosabb lépésnek a stratégia felépítését tartják: ez alapján gyűjtik az adatokat, majd amikor szükség van rá, abba a rendszerbe töltik be – mint az üzemanyagot –, ahol szükség van a hajtóerejére.

Az esemény képgalériája itt tekinthető meg. 

A roadshow következő két állomása szeptember 27., Miskolc és november 08., Győr.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés