hirdetés
hirdetés

COVID19

Sokkoló hatás – sok bizonytalansággal

A koronavírus-járvány hatása a világgazdaságra

Bár a koronavírusnak mind az időbeni, mind a térbeli kiterjedése nehezen kiszámítható, annyi bizonyos, hogy a járvány gyöngíteni fogja a világtermelés és –kereskedelem az elkövetkező hónapokban várható alakulását. Ma már jól látható, hogy a járvány Kínában való megjelenése, majd a világ más térségeire történő áthúzódása mind a termékek és szolgáltatások előállítására, mind a beruházási javak és fogyasztási cikkek iránti keresletre mérséklő hatást gyakorolt.

hirdetés

Mind a küszöbországokban, mind a fejlett ipari országokban, különösen Európában, már 2019 végéhez közeledve alább hagyott a gazdasági teljesítmény korábban tapasztalt lendülete. Japánban az értéktöbblet-adó októberi bevezetése (és azt megelőzően az előre hozott beszerzések) nyomán torpant meg a gazdasági teljesítmény, az Egyesült Államokban ezzel szemben a korábbi időszakban tapasztalt növekedési dinamikát sikerült a negyedik negyedévre is átmenteni. 2020 elején még voltak a konjunktúra élénkülését sejtető jelek. Ezek közé tartozott a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita lezárását szolgáló megegyezés, valamint egyes nagy „küszöbországokban”, (mint India és Brazília) a pénzpolitikában a múlt év végén bejelentett néhány olyan könnyítés, melyek pozitívan befolyásolták a vállalatok kilátásait. A foglalkoztatási helyzet kedvező alakulása januárban a világ legtöbb országában fogyasztói kedv élénkülését sejtette.

Kínában az ipari termelés januárban és februárban 13,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest
Kínában az ipari termelés januárban és februárban 13,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest

Kína gazdasága kezd visszatérni a rendes kerékvágásba

A Kínában az év elején történtek nem sok jót sejtetnek azoknak az országoknak, amelyeket még napjainkban is a járvány sújt. A pekingi statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott adatok az ipari termelés és a beruházások drámai mértékű visszaesését mutatják; „évtizedek óta a legrosszabb gazdasági számokról” van szó. Ezek szerint az ipari termelés januárban és februárban 13,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, a kiskereskedelmi forgalom több mint 20, a beruházásoknál pedig csaknem 25 százalék a visszaesés mértéke. A visszaesés elsődleges oka azon, a koronavírus, illetve a járvány leküzdését szolgáló, több mint hét hétig érvényben lévő korlátozásokban keresendő, melyek kis túlzással teljesen lebénították a kínai gazdaságot. Hupej tartomány vezetése március derekán bejelentette, hogy a belföldi és a globális ipari láncban részt vevő vállalatok a járvány kiindulási pontjának számító Vuhanban is újrakezdhetik tevékenységüket, (bár ez az engedély még nem vonatkozik a lakossági szolgáltatást végző mozikra, éttermekre, edzőtermekre, azok a járvány teljes elmúlásáig zárva maradnak).

Hosszú időbe telik, míg újra zavartalan lesz a termelés, mert vagy az ahhoz szükséges munkaerő vagy az alkatrészek vagy mindkettő még március végéhez közeledve is hiányzik, netalán az áruszállítás még mindig meglévő fogyatékosságai gátolják a normális tevékenységre való visszaállást. Az, hogy mit jelent a helyzet normalizálódása, definíció kérdése. Kínai kormányzati tényezők abból indulnak ki, hogy túljutottak a járvány csúcspontján. Az utóbbi napokban már csak olyanok betegedtek meg, akik külföldről utaztak be az országba és ami némely városban a karantén alkalmazásával kapcsolatos előírások újbóli szigorítását váltotta ki. Pekingben egyébként azok számára, akik karanténba kényszerültek, a hatóságok megtiltották az elzárás időszakának saját lakásában töltését, be kell költözniük egy speciális, erre a célba berendezett intézetbe, általában egy-egy karanténná átminősített szállodába.

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) március 21-én nyilvánosságra hozott értékelése szerint Kína gazdasága a még meglévő kockázatok ellenére a normalizálódás jeleit mutatja. Ugyanakkor fennáll annak veszélye, hogy a belföldi és nemzetközi utasforgalom újbóli élénkülése következtében a fertőzések száma újra megnövekedhet. Mindazonáltal egyre inkább a vírus más országokban való megjelenése és kiszélesedése, valamint a pénzpiacokon tapasztalt zavarok lehetnek azok a tényezők, melyek megnehezítik a kínai exportőrök üzleti tevékenységét. A járvány súlyos, az egész év fejlődését illetően mély nyomokat hagyott a kínai gazdaságban. Kína még akkor is helyes gyakorlatot követett a betegség leküzdésében és annak kihatásai enyhítésében, ha az kemény gazdasági beavatkozásokkal járt, írják az IMF szakértői. „Peking vezetésének ezért késznek kell lennie arra, hogy szükség esetén, a nemzetközi partnerekkel egyeztetve tovább támogassa a növekedést és a pénzügyi stabilitás megteremtését”, hangzott a Valuta Alap figyelmeztetése a harmadik olyan napon, amikor már csak külföldről érkezettek körében tapasztaltak új megbetegedést, (melynek következtében Kínában a megbetegedések száma 81 ezer fölé, a halálos áldozatoké pedig 3.255-re emelkedett).

A DIW előrejelzése szerint a világ országainak a gazdasági teljesítménye a 2018-as évi 4,2 százalékról 2,5 százalékra mérséklődik.
A DIW előrejelzése szerint a világ országainak a gazdasági teljesítménye a 2018-as évi 4,2 százalékról 2,5 százalékra mérséklődik.

Visszaeső fejlődési dinamika

A berlini DIW gazdaságkutató intézet március közepén megjelent előre-jelzése szerint a koronavírus-járvány többek közt Európára való átterjedése, a karanténok elrendelése, az utazási korlátozások és a munkaerőnek a munkától való távolmaradására vonatkozó, a járvány először csillapítását, majd megállapítását szolgáló intézkedések nyomán az idén egyértelműen csökken a globális termelés és a fennálló szállítási láncok teljesítménye mind az iparban, mind a szolgáltatásokban, (utóbbin belül különösen a szállításban, a turizmusban és a pénzügyi szektorban). Az ipari termelés már 2018-ban megjelent és tavaly súlyosabbá vált csökkenése az idén felgyorsul és tovább fékezi az elmúlt években már egyébként is lassuló dinamikát mutató beruházási tevékenységet. Emellett a társadalmi élet területén elrendelt korlátozások és a vírus elterjedése folytán fellépett bizonytalanságok hatására a magánfogyasztás gyöngülésével kell számolni. A kialakult helyzet egyetlen hangsúlyosan átmeneti nyertese a kiskereskedelem, melynek forgalma a lakossági felvásárlások nyomán, (ismételjük: átmenetileg) erőteljes növekedést mutat.

A DIW tehát március közepén megjelent előrejelzése szerint a világ országainak a gazdasági teljesítménye az előző évi 4,2 százalékról 2019-re 3,5 százalékra csökkent és 2020-ban – elsődlegesen a koronavírus-járvány hatására – újabb egy százalékponttal, 2,5 százalékra mérséklődik. Ugyanezen forrás szerint 2021-re újbóli gyorsulás és ismét 3,5 százalékos növekedési dinamika valószínűsíthető.

A világgazdaságban részt vevő nagyobb nemzetgazdaságok közül

  • az Egyesült Államokban a múlt évi 2,3 százalék után erre az évre 0,8, míg a jövő évre 1,7 százalékos,
  • Kínában a 2019. évi 6,2 százalék után az idén 4,6, jövőre 5,8 növekedést jeleznek a DIW kutatói.
  • Az euró-övezet gazdasági teljesítménye a 2018. évi 1,9 százalék után tavaly már csak 1,2 százalékkal bővült, az idén pedig – részint a Németországban és Franciaországban várható szerény, 0,1 százalékos és
  • az Olaszországban várható jelentékeny, 0,8 százalékos visszaesés hatására – 0,2 százalékkal elmarad az előző évitől, 1,5 százalékos növekedés csak 2021-re valószínűsíthető.
  • Az Egyesült Királyságban az országnak az EU-ból való kiválásával kapcsolatos majdani bizonytalanságok ellenére a tavalyi 1,4 százalékról az idén „csak” 0,8 százalékra esik vissza a gazdasági növekedés üteme, jövőre pedig visszaáll a múlt évire, míg
  • Közép- és Kelet-Európa országaiban a múlt évi 4,0 százalék után az idén csak 2,9, jövőre viszont 3,3 százalékos növekedést várnak a DIW kutatói.

Kétségtelen, a fenti növekedési mutatók meghatározásánál még nagyon korlátozottan számszerűsítették/számszerűsíthették a világ országainak túlnyomó többségére kiterjedt koronavírus-járvány gazdasági teljesítményre és keresletre gyakorolt hatásait. A DIW kutatói a koronaválság-járvány nemzetközi hatásairól készített első előrejelzésükben a „Covid-19”-nek a korábbi járványokhoz, (mint például a korábbi SARS-hoz) hasonló kiterjedésére és a megbetegedések számának egyértelmű emelkedésére számítanak. Ez alapján azonban nem kizárható, hogy a fentiekben felsorolt bemutatott előrejelzések túlságosan derűlátóak és – legalábbis az idén – nem fogják elérni a berlini kutatók várakozását.

Az őszi elnökválasztásra készülő Donald Trump – példának okáért – ezermilliárd dollár nagyságrendű konjunktúra-élénkítő csomagot hirdetett meg a koronavírus hatásainak mérséklésére; igaz, sokan kétségüket fejezték arról, hogy ez az elképesztő magas állami forrás elegendő lesz főként a kisvállalatok egzisztenciájának megőrzése és azok alkalmazottjai megtartásához. Michael Feroli, a JP Morgan vezető közgazdásza szerint a bruttó hazai termék mennyisége 2020 első negyedévében 4, a második negyedévben pedig 14 százalékkal mérséklődik, miközben a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 3,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedik. Feroli ugyanakkor nem zárja ki, hogy a második félévben gyorsan kilábal az amerikai gazdaság a koronavírus-járvány okozta válságból, ha ez így történik, nem reménytelen a korábban az év egészére prognosztizált 1,5 százalékos növekedési dinamika elérése.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés