hirdetés
hirdetés

Innovációs irányok az unióban

Rövidebb út labor és piac között

Tapasztaljuk, hogy a digitalizáció iparágakat formál át, és az is bizonyosra vehető, hogy az átalakulásnak azok a szervezetek lesznek a legnagyobb nyertesei, amelyek a változás élére tudnak állni. Interjú Martin Kernnel, a European Institute of Innovation and Technology megbízott igazgatójával.

hirdetés

Az Európai Unió nagy lehetőséget lát a felhőalapú és mobilkommunikációs technológiákra, fejlett analitikai képességekre és mesterséges intelligenciára, a dolgok internetjére és a robotikára épülő megoldások fejlesztésében, alkalmazásában, ezért világviszonylatban is vezetni kívánja a trendet. Becslések szerint a digitális átalakulás egy évtized alatt 2,5 trillió euróval növelheti Európa GDP-jét, és az unió átfogó stratégiát dolgozott ki, számos programot indított annak érdekében, hogy a bővülés valóban bekövetkezzen.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) is azzal a céllal kezdte meg működését 2008-ban, hogy erősítse az újító és vállalkozó szellemet az unió tagországaiban, és felgyorsítsa a kutatás-fejlesztés eredményeinek piacra jutását, versenyképes termékekké és szolgáltatásokká alakítását. Martin Kern megbízott igazgatót a budapesti székhelyű intézet időszerű kezdeményezéseiről kérdeztük.

Mely területek fejlesztésére irányul elsősorban az EIT tevékenysége?

Európa-szerte több mint ezer partnerrel működünk együtt a kutatás-fejlesztés, az akadémiai és a versenyszféra területéről, olyan ökoszisztémát építünk, amely az elszigetelt törekvéseket együttműködésbe fonja, hogy az ötletektől gyorsabban jussunk el a valós problémák megoldásáig. Olyan társadalmi kihívásokra fókuszálunk, amelyekkel az unió szembesül. Ennek megfelelően a klímaváltozással, a fenntartható energiatermeléssel, a digitalizációval, az életminőséggel és az egészségüggyel, valamint a nyersanyagok hozzáférhetőségével és felhasználásával foglalkozó innovációs közösségeket alakítottunk ki mostanáig. Körük azonban hamarosan bővül, mivel jövőre az ipar 4.0-val, valamint a városi mobilitással foglalkozó innovációs közösség létrehozását is tervezzük. A közösségek innovációs csomópontok (Co-Location Center, CLC) köré szerveződnek, amelyekből immár 30 működik az unió országaiban.

A közös projektek mellett az EIT startup cégek működését is támogatja, oktatási programján keresztül pedig elsősorban a vállalkozáshoz szükséges ismeretek átadására törekszik. A vállalkozói kultúrának egész Európában fejlődnie kell még, de különösen igaz ez Közép-Kelet-Európában, ahol viszonylag kevesebb a vállalkozó, és gyakran a környezet sem kedvez eléggé az új ötletek megvalósításának, a rájuk épülő cégek bővülésének.   

Térségünk szerepe eszerint kevésbé meghatározó az innovációs ökoszisztémában?

Martin Kern megbízott igazgató, EIT
Martin Kern megbízott igazgató, EIT
Pénzügyi keretünk nagyobb részét valóban nem itt, hanem észak- és nyugat-európai központokon, angol, francia, német, svéd CLC-ken keresztül hasznosítjuk, ahol tevékenységünk élénkebb. Biztató fejlemény azonban, hogy a közép-kelet-európai országok egyre fokozottabban érdeklődnek az EIT, az általunk támogatott együttműködés lehetőségei iránt. Költségvetésünk 8 százalékát ezért már most is olyan regionális központjaink használják fel, amelyek a viszonylag kisebb innovációs potenciállal bíró térségek országaival foglalkoznak, és ezek egyike Közép-Kelet-Európa.

Magyarországon ezzel együtt öt innovációs közösségünk működik. Közülük a digitalizációval foglalkozó EIT Digital CLC a legaktívabb, tagjai közé tartozik az ELTE és a BMGE, a Cisco, az Ericsson, a Magyar Telekom, az OTP és az E-Csoport. Vállalkozásösztönző oktatási programunk része az itteni egyetemek mesterképzésének.

A magyar és az itt tanuló külföldi hallgatók egy-egy szemesztert az eindhoveni vagy a stockholmi egyetemen végezhetnek el, így nemzetközi tapasztalatokat is szereznek. Éppen ez a páneurópai jelleg különbözteti meg oktatási programunkat a multinacionális cégek és az egyetemek helyi együttműködésétől, ami Magyarországon is sok évvel ezelőtt indult.

Ugyancsak Budapesten működik az egészségügyre fókuszáló EIT Health innovációs közösségünk regionális központja.

Lengyelországban, ahol Varsó mellett Krakkóban és Wrocławban is létrehoztunk CLC-ket, szintén nagy érdeklődés kíséri a munkánkat, és a balti államokban is sikereket érünk el. A grafénalapú energiatároló rendszereket fejlesztő, észtországi Skeleton Technologies például, amely 2009-ben indult, már az Európai Űrügynökséget és több, élvonalbeli autógyárat is ügyfelei közé sorolhat, idén Németországban terjeszkedett tovább, ahol gyárat nyitott, hogy bővítse termelését.

Bulgáriában és Romániában viszont még többet kell tennünk az innovációs közösségek építéséért, amihez a más országokban bevált gyakorlatot is át tudjuk adni.

Uniós szinten milyen eredményeket értek el az innováció előmozdításában mostanáig?

Első programjaink 2010-ben indultak, így eredményeink csak pár éve mérhetők. Örömmel látjuk, hogy a vállalkozáshoz szükséges tudást átadó képzéseinken részt vevő egyetemisták az átlagnál nagyobb arányban indítanak saját céget. Hatszáznál több startup céget támogattunk eddig, és közülük nem egy mostanra szép sikereket ért el. A német Tado például, amely okostermosztátokat gyárt, már több mint 100 főt foglalkoztat, és 50 millió eurós kockázatitőke-befektetést vonzott, ami jól érzékelteti a feltörekvő cégek gazdasági hatását. A Forbes magazin legutóbbi listáján, amelyre a 30 legígéretesebb, 30 évnél fiatalabb vállalkozót vette fel, 18 az EIT innovációs közösségéhez kötődik.

Tavaly decemberben zárult ACTIVE (Advanced Connectivity Platform for Vertical Segments) programjuk, amelyet azért indítottak, hogy a dolgok internetjére (internet of things, IoT) épülő megoldásokhoz egy adaptív, különböző vertikumokban alkalmazható, hálózati kommunikációs platform kifejlesztését segítsék. Milyenek a tapasztalatok?

Az ACTIVE az EIT Digital közösségének egyik nagy, innovációs kezdeményezése volt, amelynek összehangolásába többek között a Helsinkiben, Milánóban és Stockholmban működő CLC-k és olyan technológiai cégek is bekapcsolódtak, mint az Ericsson. A program egyik eredményeként Olaszországban elkészült egy megoldás, amellyel a vállalatok távoli helyszíneket és veszélyes munkakörnyezetben dolgozó alkalmazottakat monitorozhatnak. Áprilisban, az idei Hannoveri Vásáron szintén láthattunk olyan terméket, amely automatizált ipari környezetekben őrködik a munkavállalók fizikai biztonsága felett, és a kezdeményezésünkkel életre hívott együttműködésből született.

Strategic Innovation Agenda 2017–2019 címmel tette közzé az EIT Digital innovációs akciótervét, amelyben rövid távú célokat is kitűz a digitális városokkal, iparral, életminőséggel és infrastruktúrával összefüggő kihívások megválaszolásához. Milyen erőforrásokkal támogatják a célok elérésében az innovációs közösségeket?

Az EIT Digital évente mintegy 70-80 millió eurós költségvetésből gazdálkodik, de a mozgósított pénzügyi erőforrások összege ennek a négyszeresét is eléri. A támogatás odaítélésekor ugyanis alapkövetelmény, hogy a partnerek adják a projektek, programok költségvetésének 75 százalékát. Más szóval meglévő dolgokra építünk, nem új egyetemet alapítunk például, hanem az innovációs közösségbe bevont egyetemekkel közösen indítunk új képzést. Következik ebből az is, hogy 25 százalékos támogatásunk összege abban a CLC-ben lesz magasabb, ahol több partnerünk élénkebben dolgozik, és nagyobb eredményeket mutat fel az újítások piacra vitelében.

Minderről és a következő évtized elejére kiterjedő, középtávú stratégiánkról további részleteket is megtudhatnak az EIT Innovation Forum 2017 konferenciánk résztvevői, amelynek október 16–17-én Budapest ad otthont.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés