hirdetés
hirdetés

Orvostechnika

Robotizált hallásjavító műtéteket tesztelnek Svájcban

Az emberi képességek korlátai idáig súlyosan megnehezítették a cochleáris implantációk végrehajtását.

hirdetés

A Science Robotics folyóiratban szerdán leközölt egyik tanulmány szerint egy svájci kutatócsapat sikeresen elvégezte a világ első (részben) robotizált cochleáris implantációját (csigajárati mesterséges anyag beültetés).

„Már több mint nyolc éve rajta voltunk a projekten – mondta Stefan Weber, a Berni Egyetem professzora és a tanulmány vezető szerzője. – Sok kutatással ellentétben, mi tényleg végig egyetlen alkalmazásra fókuszáltunk."

Valóban, Webernek és csapatának a kutatások alatt a kizárólagos célja az volt, hogy olyan robotot alkossanak, amellyel a koponyán a leghangyányibb alagutak kifúrását is tűpontosan el lehet végezni.

A cochleáris implantációk drámai megkönnyítését kívánták elérni a projekttel.

A cochleáris implantátumok rendeltetése a hallássérült emberek hallóképességének javítása, és úgy működnek, hogy egy külső mikrofonnal felveszik a hangokat, hogy aztán a feldolgozásuk után a hallóideghez immár elektromos impulzusok formájában továbbítsák azokat.

Az emberi belső fülben található egyik szerv, a csiga (Forrás: YouTube)

A sikeres műtéthez, a középfül eléréséhez a sebészeknek 2,5 milliméter átmérőjű alagutat kell fúrniuk a koponya egyik idegek garmadájával övezett részébe. A manőver nehézsége miatt gyakran előfordul, hogy a páciens a műtét után még rosszabbul is hall, mint előtte.

Weber megfogalmazása szerint az emberek a saját vizuális és érintési képességeik határán belül tudják csak elvégezni a műtéteket.

 „Legyen ugyan szó milliméterekről vagy tized milliméterekről, a jól megtervezett robotikus rendszerek viszont bármilyen felbontásban képesek lebonyolítani az operációkat” – fogalmazott a szakember.

Számára tehát az automatizáció lehetőségeinek teszteléséhez a cochleáris beültetés tökéletes terepet biztosított.

A tudós elmondása alapján a műtét egyik döntő lépésének végrehajtásával a robot alkalmazása jelentősen befolyásolhatja az operáció eredményességét.

Miután hosszú évek elteltek a robot megtervezésével és a szükséges biztonsági mechanizmusok (például a koponya kielemzése a robotikus beavatkozás testre szabásához vagy a műtét alatt az arcidegek felügyelet alatt tartása, hogy a szerkezet bizonyosan ne tegyen kárt a környező szövetekben) kidolgozásával, az első bevetésre tavaly nyáron egy 51 éves női páciensen került sor.

Az eszköz azóta további három műtétnél is segítséget nyújtott az orvosoknak.

A klinikai kísérletekben egyelőre még vizsgálják, hogy a részt vevő betegeknél milyen mértékű hallásjavulást sikerült elkönyvelni a mechanizált beavatkozásokkal.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Science)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés