hirdetés
hirdetés

Környezetvédelem Németországban

Reszkessenek a dízelesek!

Németország egyes nagyvárosaiban mind gyakrabban kerül napirendre a dízel motoros autók közlekedésének időleges tilalma. 

hirdetés

Baden-Württemberg zöldpárti miniszterelnök vezette kormánya február utolsó napjaiban döntött úgy, hogy 2018-tól Stuttgartban felfüggeszthetik a dízel üzemmódú gépkocsik közlekedését egy adott határérték feletti légszennyezettség esetén. Ezen túlmenően a közelmúltban a bajor kormány is felszólítást kapott a tartományi közigazgatási törvényszéktől egy hasonló tartalmú szabályozás, (azaz korlátozás) ez év végéig történő kidolgozására, München tartományi főváros vonatkozásában.

2016-ban Németországban csaknem 1,54 millió darab dízel üzemelésű autót hoztak forgalomba, ami közel 150 ezerrel több a három évvel korábbinál. A január 1-jén a német utakon közlekedő 45,8 millió darab gépkocsi egyharmada dízel-, 65,5 százaléka benzin üzemű, s csak 1,6 százalék a gáz- és elektromos meghajtású autók aránya.

Csökkent a dízeles eladás

A dízel üzemű autók mozgásának várható korlátozása – melyhez a Volkswagen-botrány másfél évvel ezelőtti kirobbanása is alighanem hozzájárul – az idén már egyre több autóvásárló figyelmét és vásárlási szándékát fordítja más, egyelőre jellemzően benzinnel üzemeltetett járművek felé. Februárban a szövetségi köztársaságban a múlt év azonos időszakához képest jó tizedével, 105,7 ezer darabra esett vissza a dízel üzemű gépkocsik értékesítése, szemben az újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma „csupán” 2,6 százalékos csökkenésével, (úgy, hogy ez utóbbiban a dízel üzemeltetésű járművek értékesítésének az átlagot meghaladó mértékű zsugorodása is benne van).

Több nagyvárosban korlátozás várható (fotó: 123.rf)
Több nagyvárosban korlátozás várható (fotó: 123.rf)

Németországban a benzinesnél alacsonyabb fogyasztású és kevesebb széndioxidot kibocsátó dízel járművek üzemeltetése 15-20 százalékkal takarékosabb, azaz annyival kevesebb széndioxidot bocsát ki a benzin üzemmódú autókkal szemben. Mivel a légkörvédelemmel kapcsolatos majdani határértéket a kibocsátott széndioxidra állapítják meg, az autógyárak, s maga Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség elnöke is, mind hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy a nem egészen négy év múlva hatályba lépő 95 gramm/kilométer kibocsátási határérték az Euro 6 norma teljesítésére alkalmas dízel járművek figyelembe vétele nélkül nem lesz teljesíthető.

A dízel-üzemmódú járművek ugyanakkor sok, az egészségre ugyancsak káros nitrogénoxidot bocsátanak ki, bár ennek éves mennyisége a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint húsz év alatt 316 ezer tonnáról 221 ezer tonnára mérséklődött. Márpedig a dízel tulajdonosok gondján ez sem segíthet: olyan településeken, mint a két délnémet tartományi főváros gyakran felszalad a légszennyezettség a dízel üzemű gépkocsik közlekedésének tilalmát kiváltó szintre; (Stuttgartban az év első két hónapjában állítólag összesen több mint 30 ilyen nap volt).

Merre tovább?

Az, hogy a tilalom végül hány autóst érinthet, nehéz megmondani. A probléma megoldását ugyanakkor nagyban elősegítené a forgalom folyamatosabbá tétele, mert minél kevesebb a dugó, a fölösleges álldogálás, annál kisebb a károsanyag-kibocsátás. Emellett a digitalizáció elterjesztése szintén hozzájárul a forgalom optimalizálásához, többek között a parkolóhely keresésével töltött (elvesztegetett) idő csökkenésének köszönhetően.

A digitalizáció segíthet a forgalom optimalizálásán
A digitalizáció segíthet a forgalom optimalizálásán

A dízelesek – legalábbis hosszútávra szóló – riogatásában legmesszebb a szeptemberi szövetségi parlamenti választásokra készülve a Zöldek jutottak; ők – igaz, csak 2030-tól – teljesen megtiltanák nemcsak a dízel-, hanem a benzinmotorral működő autók forgalomba hozatalát is, mert – mint egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentumban fogalmaztak – „a világszerte üzemben lévő mind több autó az egyik legnagyobb fenyegetés a légkörre és az emberi egészségre”. Véleményük szerint a német autógyárak a robbanómotorhoz való ragaszkodásukkal zsákutcába manőverezték magukat, ezzel szemben a kínai, a japán és az amerikai autógyárak az elektromos meghajtású autók gyártásában sokkal előbbre jutottak. 

Juhász Imre, , Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés