hirdetés
hirdetés

IT és kommunikáció

Rendszergazdák felhőben

A vállalatok egyre inkább megkövetelik, hogy a hagyományos feladatokon kívül a felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatban is támaszkodhassanak rendszergazdáikra.

hirdetés

Világviszonylatban terjed a felhőalapú számítástechnika és a virtualizáció. E trend alól a magyarországi vállalatok sem vonhatják ki magukat. A változó környezetben változnak az informatikai szakemberek szerepkörei, feladatai, az ipar, az üzleti világ a „hagyományos” tudás mellett újfajta ismereteket, képességeket is elvár az informatikusoktól, köztük a rendszergazdáktól is. A vállalatok magasra teszik a mércét, minden területen a szakma mestereit keresik, és ezen nem szabad meglepődni. Mint ahogy azon sem, hogy igyekeznek a lehető legrövidebb idő alatt szűkíteni a szóba jöhető munkatársak körét.

Manapság előfordul például az is, hogy még a személyes interjú előtt, telefonon konkrét műszaki kérdéseket tesznek fel a jelentkezőnek. Ha nem kapnak helyes választ, már be sem hívják az illetőt. Egybehangzó szakértői vélemények szerint mindez nem jelenti azt, hogy leáldozott volna a rendszergazdák napja. A vállalatoknak, intézményeknek továbbra is szükségük lesz ilyen típusú szakemberekre, akik közül természetesen mindenki azokat igyekszik kiválasztani, akik lépést akarnak és tudnak tartani a változó szerepkörökkel.

A felhőalapú megoldások alapvető változásokat hoznak a rendszergazdai feladatokban
A felhőalapú megoldások alapvető változásokat hoznak a rendszergazdai feladatokban

Sőt, egyes felmérések szerint a többi foglalkozásnál nagyobb mértékben nő majd a hálózati és egyéb területekkel foglalkozó rendszergazdák aránya (az Egyesült Államokban 2010 és 2020 között 28 százalékkal). Ugyanakkor bizonyos hagyományos rendszergazdai tudás iránt is megmarad – legalábbis egyelőre – a kereslet. Ide tartozik például a Linux-szakértelem, de keresik a vállalatok a mobileszközökkel kapcsolatos tapasztalatokat, és továbbra is igény mutatkozik a Windowsban jártas szakemberek iránt.

Kell a biztonsági szakértelem

Szinte biztos azonban, hogy a felhőalapú számítástechnika terjedése hatással van a rendszergazdák szerepére, hiszen a szolgáltatók egyre nagyobb mértékben foglalkoznak saját hatáskörükben a szoftverrel, az alkalmazásokkal, az infrastruktúrával és a számítástechnikai platformokkal. Az IDC előrejelzése szerint 2015-re az új üzleti szoftverek mintegy 24 százalékát szolgáltatásalapon veszik majd igénybe a vállalatok. Ezen túlmenően nagymértékben terjed a felhőből, szolgáltatásként kínált infrastruktúra is (IaaS, Infrastructure as a Service). Ebből következően csökken az igény a hardver- és szoftver-infrastruktúrára szakosodott vállalati belső rendszergazdák iránt, miközben egyre nagyobb kereslet mutatkozik az adminisztrátorok másfajta szakértelmére. Egyértelműen ebbe a körbe tartozik például az informatikai biztonság.

Együttműködés a felhőszolgáltatóval

Mivel a felhőszolgáltatók átveszik az alacsonyabb szintű feladatokat, a rendszergazdának közelebb kell kerülnie a speciális alkalmazásokhoz, a logikai adminisztrációhoz, beleértve a különféle informatikai politikákat és folyamatokat, valamint a védelmet. Szakértői vélemény szerint a felhőalapú megoldások, a különféle szolgáltatói modellek, valamint bizonyos mértékben a szolgáltatások (akár házon belüli) virtualizációjának terjedése alapvető változást hoz a rendszergazdai feladatokban. E változás lényege, hogy a rendszergazdának magasabb absztrakciós szinten kell működnie.

Mire is kell itt gondolni? Arra például, ha egy vállalat szolgáltatásként vásárolja meg a platformot és (vagy) a szoftvereket (PaaS, Platform as a Service; Software as a Service), akkor megfelelő belső szakértelem híján kénytelen teljes mértékben a szolgáltatóra hagyatkozni. Jól képzett, tapasztalt rendszergazda nélkül a vállalat ki van szolgáltatva a szolgáltatást nyújtó szervezetnek. Nem beszélve arról, hogy a nagyvállalatok többsége kezdetben privát felhőkben gondolkozik, amikor is a rendszergazdák egyértelműen nélkülözhetetlenek. A privát és publikus felhőt kombináló, hibrid modellre jellemzően csak később történik meg az átállás. A felhőalapú megoldások bevezetésekor a felhőből igénybe vett szolgáltatásokat integrálni kell a vállalat meglévő üzleti rendszereibe.

A rendszergazdáknak számos olyan ismeretre, készségre kell szert tenniük, amely a felhő irányába mutat
A rendszergazdáknak számos olyan ismeretre, készségre kell szert tenniük, amely a felhő irányába mutat

E feladatok elvégzéséhez programozókra, rendszergazdákra és projektmenedzserekre van szükség, akik lehetnek új munkatársak, de akár a korábbi rendszergazdák is átképezhetik magukat, és elláthatják az új feladatokat. Mindemellett természetesen több hagyományos rendszergazdai funkció is megmarad. A vállalatoknál a jövőben is el kell látni a helyszíni hardverrel és szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, illetve az asztali gépeket, a laptopokat és a táblagépeket akkor is támogatni kell, ha azok a felhőhöz kapcsolódnak.

Összességében elmondható, hogy a rendszergazdáknak számos olyan ismeretre, készségre kell szert tenniük, amely a felhő irányába mutat. A vállalatok minden bizonnyal szívesen bevonják őket például a felhőszolgáltatókkal folytatott tárgyalásokba. A rendszergazda feladata lehet, hogy a vállalat üzleti igényeit érthetővé tegye, lefordítsa a külső szolgáltató számára. Jó, ha a rendszergazda megérti és hatékonyan kezeli a felhőszolgáltatóval kötött szerződéseket, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat (SLA), továbbá aktív szerepet játszik a szállítók menedzselésében. Lényegesen felgyorsíthatja a problémák megoldását, ha a vállalat rendszergazdája hatékonyan működik együtt a külső szolgáltatóval a hibák elhárításában.

Egyetemista rendszergazda – világversenyen

Noha a többéves tapasztalat kétségtelenül sokat nyom a latba, az sem kizárt, hogy valaki egész fiatalon sajátítson el magas szintű rendszergazdai ismereteket. A 21 éves Csőke János például még csak másodéves mérnökinformatikus hallgató a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, mégis ő képviselheti Magyarországot a szakmák idei világversenyén, a Worldskillsen. A fiatalember 2010-ben érettségizett a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában, majd 2011-ben ugyanitt IT biztonságtechnikusi szakképesítést szerzett.

Csőke János: Fontos a hardverszközök ismerete is
Csőke János: Fontos a hardvereszközök ismerete is
Ekkor kezdett el érdeklődni az informatikai hálózati szakma iránt, majd összeállt néhány volt osztálytársával, és benevezett az Euroskills hazai fordulójára. Az Enterprise ICT Team kategóriában indultak – és nyertek. Egy nagyvállalat informatikai rendszerét kellett megtervezniük és kivitelezniük, kezdve az első kábeltől, egészen addig, hogy a felhasználók leülhessenek számítógépük elé, tudjanak internetezni, levelezni, illetve elérjék a cég által nyújtott összes informatikai szolgáltatást. A siker után ők képviselték Magyarországot Belgiumban, az európai versenyen, ahol szintén győztek. A következő állomás a világbajnokság egyéni döntőjének hazai fordulója volt, idén januárban. Csőke János az IT hálózati adminisztrátor kategóriában indult, és első helyezést ért el. Így 2013 júniusában ő utazhat Lipcsébe, a Wordskills nemzetközi döntőjébe.

– Tudásom alapjait a középiskolában szereztem, de ez korántsem lett volna elég egy ilyen versenyen. Hatalmas önszorgalom kellett a plusztudás elsajátításához. Akárcsak a valós életben, egyfajta rendszer vagy egy bizonyos technológia ismeretével a versenyen sem lehetett jó eredményt elérni. Alapvető elvárás volt, hogy a versenyzők a piacon lévő technológiák közül a lehető legtöbbet ismerjék. Nem véletlenül, hiszen egy nagyvállalat is többfajta gyártó termékeiből, többfajta technológiával állítja össze hálózatát, szolgáltatásait. A tervezéshez és az üzemeltetéshez tehát nélkülözhetetlen a sokrétű, naprakész tudás – mutat rá a fiatal szakember.

Hardverismeretekre is szükség van

Csőke János szerint a rendszergazda elsősorban az internetről szerezheti be a munkájához szükséges legfrissebb, zömében angol nyelven rendelkezésre álló információkat, de léteznek kiváló szakmai tanfolyamok is, amelyeket érdemes látogatni. Természetesen vannak jó szakkönyvek, ám az azokban szereplő technológiák a könyv megjelenésének idejére általában már némileg elavulnak. Noha egy rendszergazda a hálózat építésekor jellemzően csak összeilleszti az egyes hardvereszközöket, munkájához nemcsak szoftver-, hanem hardverismeretekre is szüksége van.

A vállalatok az olyan rendszergazdákkal járnak igazán jól, akik ismerik a felhasznált hardverelemek felépítését, pontos működését. Ellenkező esetben problémák merülhetnek fel a szoftverek fejlesztésekor és megfelelő beállításakor. Mivel a különböző méretű vállalatok különböző típusú informatikai technológiákat alkalmaznak, a rendszergazda kiválasztásánál ezt a szempontot is figyelembe kell venni. Egészen más hardverelemekkel, más technológiákkal kell felépíteni egy több telephellyel rendelkező nagyvállalat hálózatát, mint egy néhány fős kis cégét.

A fiatal szakember azonban úgy véli, hogy aki már ért a nagyobb vállalatok hálózataihoz, az a kisebb cégek rendszereivel is boldogul. Bár egy jó rendszergazda több területen is jártas, egy nagyvállalatnál egyetlen ember nem tudja elvégezni az összes feladatot. Arra sincs módja és ideje, hogy minden területen átfogó, mély ismereteket szerezzen. Ezért a nagyvállalatok informatikai csoportjaiban jellemzően több rendszergazda dolgozik. Van például, aki a hálózat működésével, tökéletesítésével foglalkozik, van, aki a szerverszolgáltatások működéséért és karbantartásáért felel.

Összességében elmondható, hogy nincsenek könnyű helyzetben a vállalatok, amikor ki kell választaniuk a számukra leginkább megfelelő rendszergazdákat. Ahhoz nem férhet kétség, hogy átfogó szakmai tesztet kell végeztetniük minden jelentkezővel, és csak azokkal érdemes folytatniuk a tárgyalásokat, akik kiválóan oldják meg a feladatokat. Ezenkívül érdemes odafigyelni a jelöltek referenciáira is. Csőke János szerint a vállalatok helyzetét az is nehezíti, hogy igazán jó rendszergazdákból hiány mutatkozik a hazai piacon. Bőven van informatikai végzettségű szakember, egyre többen érdeklődnek a szakma iránt, de átfogó tudással rendelkező rendszergazda jelenleg kevés van Magyarországon.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[127153] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés