hirdetés
hirdetés

Csillagászat

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban

Egy tudóscsapat megtalálta a korai világegyetem idáig észlelt leghalványabb galaxisát.

hirdetés

A MACS2129.4-741 kódnevű galaxishalmaz mögött megbúvó tüneményt a maga 13 milliárd évvel ezelőtti állapotában fedezték fel.

Az Astrophysical Journal Lettersben leközölt értekezés megállapításai segíthetnek megmagyarázni, hogy hogyan is ért véget a „kozmikus sötét korszaknak” nevezett periódus, amely alatt nem mellékesen a kozmikus sugárzás 126 °C-ról –213 °C-ra csökkent. Ez a lehűlés az ősrobbanás-elmélet értelmében az univerzum tágulása folyamán következett be. Így vált lehetővé a víz kialakulása, amely potenciálisan a primitív élet megjelenéséhez vezethetett.

Tommaso Treu, a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) fizikaprofesszora és a tanulmány társszerzője szerint ez alatt az idő alatt bizonyos „adott protonok hidrogénatomok kialakítása érdekében elektronokat ragadtak magukhoz, és ezzel megágyaztak a kozmikus sötét korszak eljövetelének. Néhány százmillió évvel később egy meghatározott ponton aztán kialakultak az első csillagok, amelyek elkezdtek a hidrogén ionizálára képes ibolyán túli fényt kibocsátani magukból – mondta. „Végül, amikor elegendő csillag jött létre, feltehetőleg a teljes intergalaktikus hidrogén(állományt) ionizálni tudták, és létrehozták a világegyetem általunk ismert formáját” – fogalmazott a professzor.

A Hubble Űrteleszkóp színes képe a halmazról (Fotó: Bradac/HST/W. M. Keck Obszervatórium)

Folytatása következik...

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Wired)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés