hirdetés
hirdetés

Féléves mérleg a német gazdaságról

Rég nem látott bizakodás, némi bizonytalanságérzettel

A kutatóintézetek és a vállalatok is fellendülésre számítanak. 

hirdetés

A német gazdaságnak sikerült teljesítménye 4,8 százalékos csökkenésével megúsznia a múlt évet, ami jóval kedvezőbb a nagy európai nemzetgazdaságok - Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország - teljesítménye 9-10, Spanyolország esetében 11 százalékhoz közeli visszaesésénél. Másként fogalmazva: abban, hogy a „huszonhetek” GDP-je „mindössze” 6,1, azon belül az euró-övezethez tartozó országoké „csupán” 6,6 százalékkal csökkent a 2019. évihez képest, nagy szerepet játszott a német gazdaságnak az átlagnál sikeresebb helytállása. A foglalkoztatási helyzet ugyanakkor az egész kontinensen romlott, a költségvetési hiány és állam eladósodottsága pedig szerte Európában jelentősen megugrott.

A nagy német kutatói műhelyek az év derekán készült előrejelzései kedvező konjunkturális kilátásokat jeleznek, bár – mint Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke fogalmazott – a német gazdaság a kedvező nyári kilátások ellenére „még nem jutott el a csúcsig, megtorpanások mindig lehetségesek, mindenek előtt az ősztől kezdődően”. A berlini intézet 2021-re vonatkozó növekedési előrejelzését az év eleji 3,0-ról 3,2, a 2022. évit pedig 3,8-ról 4,3 százalékra emelte. „A hosszú, a korona által meghatározott leállások után a német gazdaság fokozatosan ébredezik a téli álmából”, írják a DIW szakértői előrejelzésük indoklásában. Számos ágazat, köztük a válságot különösen megszenvedett kulturális rendezvényszervezők és utazásszervezők is visszatérnek a normális üzletmenetbe, miközben abban „az iparben, amely az elmúlt hónapokban gyorsabban maga mögött hagyta a tavalyi leállást, a nyersanyagok és más előgyártmányok súlyos hiánya fékezi a fejlődést”, szól a berlini figyelmeztetés.

A berlini kutatók óvatosak, ezzel szemben a többi, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézmény a DIW-nél erőteljesebb növekedési dinamikát valószínűsít: a müncheni Ifo 3,3, a Szövetségi Bank és az esseni RWI egyaránt 3,7, míg a kieli IfW 3,9 százalékot. Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter elég tág keretek között, a 3,5-4,0 százalék közötti tartományban határozta meg a német gazdaság ez évre várható növekedési dinamikáját, míg a pénzügyminisztérum szakértői a jövő évi költségvetés tervezetének összeállításakor 3,6 százalékos növekedéssel számoltak.

A müncheni Ifo nyári előrejelzése

A berlininél az év elején még jóval derűlátóbb müncheni Ifo intézet nem emelte, hanem 0,4 százalékponttal mérsékelte idei és 1,1 százalékponttal, 4,3 százalékra jövő évi növekedési várakozását, bár a 3,3 százalékra becsült idei dinamika minimális mértékben így is meghaladja a DIW előrejelzését. A lefelé módosítás oka – egyetértve a többi kutatói műhely helyzetértékelésével - az alkatrész-szállításoknál kialakult zavarokban keresendő: „Jelenleg fontos előgyártmányok hiányoznak”, fogalmazott Timo Wollmershäuser, az Ifo illetékes osztályvezetője az intézet nyári konjunktúra-előrejelzése nyilvánosságra hozatalakor; utalva a mindenek előtt az alkatrészhiány miatt az autóiparban kialakult leállásokra. „Maga a gazdaság nem kerül a visszaesés állapotába, de a fellendülés mérséklődni fog”, mondta a müncheni kutató.

Az Ifo előrejelzése összeállításánál abból indult ki, hogy a nyár folyamán már nem lesz olyan esemény, amely fékezné a fogyasztást. Ugyanakkor figyelmeztető Nagy-Britannia példája, ahol a koronavírus delta-változata elterjedése nyomán a londoni kormány négy héttel elhalasztotta a kilátásba helyezett enyhítéseket.

Az Ifo szerint a koronaválság 2020 és 2022 között 382 milliárd euróval terheli meg a német gazdaságot. A feltételezés alapja, hogy a gazdaság teljesítménye a válság nélkül évi átlagban 1,2 százalékkal növekedett volna; 2020-ban ezzel szemben következett be a csaknem 5 százalékos visszaesés.

2021 pénzpiaci helyzetét – a világ csaknem valamennyi országához hasonlóan – Németországban is a koronavírus egészségi és gazdasági hatásai korlátozását szolgáló intézkedések határozták meg. Így a költségvetés kiadási többlete a idén el fogja érni a 150 milliárd eurót, a bruttó hazai termék 4,3 százalékát. Ha viszont a járványnak nem lesz újabb hulláma és – amennyire ez lehetséges – visszatér a német gazdaság a normális rendhez, a deficit mértéke 50 milliárd euróra, a GDP 1,3 százalékra mérséklődhet.
Jó hír a munkaerőpiacon kialakult feszültség lassú enyhülése. Május végén mintegy 2,3 millió főt foglalkoztattak rövidített munkaidőben, ami az Ifo kutatói szerint jövőre 100 ezer főre fog visszaesni, miközben a munka-nélküliek száma a múlt év végi 2,7 millió főről jövőre 2,4 millióra mérséklődik.

Az infláció 2021 kezdete óta egyértelműen felgyorsult. Míg annak a tavaly második félévi mértéke elmaradt az egy évvel korábbitól, a májusban számított 2,5 százalék 2008 óta a legmagasabb. Ebben meghatározó szerepet játszik, jó egy százalékpontot számít az értéktöbblet-adó 19, illetve – a kedvezményes tétel esetében – 7 százalékra történő visszaállítása, továbbá az energiaárak emelkedése. (Emlékezetes, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára a 2020 áprilisi nem egészen 20 dollárról szinte töretlenül emelkedett 70 dollár közelébe, amire „rátett“ a fosszilis energiahordozók széndioxid-kibocsátása után fizetendő járulék bevezetése.) Mindent egybe vetve a fogyasztói árak az idén átlagosan 2,6 százalékkal emelkednek, (a maginfláció pedig 2,1 százalék lesz), míg jövőre a két jelzőszám 1,9, (illetve 1,7) százalékra mérséklődhet.

 A müncheni kutatók a múlt évi 9,4 és az import 8,4 százalékos visszaesése után erre az évre az exportban 10,4, az importban 11,4 százalékos növekedést feltételeznek, amely aztán 2022-ben 5,6, illetve 7,3 százalékra mérséklődik. A fizetési mérleg gyakran bírált aktívuma a múlt évi 231 milliárd euróról az idén 206, 2022-ben pedig 184 milliárd euróra, azaz – ugyanezen években - a GDP 7,0, illetve 5,8 százalékáról jövőre 4,9 százalékára, azaz az Európai Unió által kritikusnak tartott 6,0 százalék alá mérséklődik.

Derűlátás a szövetségi banktól…

A Német Szövetségi Bank néhány nappal a DIW és az Ifo előrejelzése előtt nyilvánosságra hozott prognózisa egyértelmű optimizust sugall: növekedési várakozása – feltételezve, hogy az oltás megfelelő ütemű tempója esetén – az átlagnál magasabb, ez évre 3,7 százalékos, a jövő évre pedig 5,2 százalékos, (jelentősen meghaladva a múlt év végi 3,0, illetve 4,5 százalékos prognózist).
Jens Weidmann, a Szövetségi Bank elnöke szerint „a német gazdaság túljutott a járvány által meghatározott válságon”; a bankelnök derűlátása az oltási kampány gyors hatásából és korlátozó intézkedések feloldásából táplálkozik. Az infláció ez évre várható mértékét Weidmann – mind a DIW, mind az Ifo várakozásához hasonlóan 2,6 százalékban határozta meg, de – mint lehetséges maximum – az év végére a 4,0 százalék lehetősége is felmerült.

…és Északról

A jelen összefoglalóban idézett kutatói műhelyek sorában a kieli IfW gazdaságkutató intézet fogalmazta meg a legerőteljesebb 3,9 százalékos éves gazdasági növekedést, ami 0,2 százalékponttal meghaladva a márciusi előrejelzést. 2022-re az IfW kutatói 4,8 százalékos növekedési dinamikát valószínűsítenek.
A kieli intézet előrejelzésében nagy hangsúlyt helyez a lakossági kereslet növekedésére, amely jótékony hatást gyakorol a kereskedelmi és az ún. kapcsolati intenzitású tevékenységet folytató szolgáltatók tevékenységére.
A kereslet felfutása és a feldolgozóiparban jelentkező fennakadások miatt a fogyasztói árak idei évi átlagos emelkedése 2,6 százalék lesz, amihez 1,2 százalékponttal járul hozzá az átmenetileg csökkentett „Mehrwertsteuer” az eredeti szintre történő visszaemelése. Stefan Kooths, a kieli intézet kutatási igazgatója szerint a járványvédelmi korlátozások idején a lakosságnál felhalmozódott 200 milliárd eurós vásárlóerő jelenti a legnagyobb kockázatot az árstabilitásra nézve.

A fellendülésnek a munkaerőpiacra gyakorolt jótékony hatásaként a foglalkoztatottak száma az ideihez képest jövőre 750 ezerrel 45,6 millióra emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig 5,8 százalékról 5,3 százalékra csökken.

Jó ideje nem látott magasságba emelkedett az Ifo-index

A müncheni gazdaságkutató intézet által június utolsó napjaiban, (tehát az idézett kutatóintézeti előrejelzések után) nyilvánosságra hozott, több mint 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló ún. Ifo-index alátámasztja a kutatói műhelyek derűlátását és azt az érzést sugallja, hogy – mint Clemens Fuest, az intézet igazgatója fogalmazott - „a német gazdaság leszámolt a koronaválsággal”. Az üzleti légkörre számított 101,8 pont 2,6 ponttal magasabb a májusinál, egyben a legmagasabb 2018 novembere óta. Hasonlóan bizakodóan látják a német gazdaság szereplői az üzleti várakozásokat és saját helyzetüket is. „A német gazdaság újra felveszi a tempót. Fontos hajtóerő a korlátozások utáni nyitás, amely szárnyakat ad sok szolgáltatónak és a kereskedelemnek”, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo szakértője. Júniusban az újraegyesülés óta nem látott szintre javult a kiskereskedők üzleti helyzetének megítélése. A szálloda- és vendéglátóiparban még rossz a hangulat, de már megjelentek az optimizmus jegyei, Wohlrabe szavaival a járványt nehezen átélt vendéglátóiparban is megjelent a fény az alagút végén.

Bizonytalansági tényező: az anyag- és alkatrész-ellátás zavarai

Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza szerint a német konjunktúra nagyfokú bizakodásra ad okot. Maga az anyag- és alkatrészhiány nem okoz különösebb zavarokat a német iparban, még ha a járvány és különösen a vírus mutációi okoznak is gondokat.“ A gazdaság hangulatának az Ifo-felmérés által alátámasztott javulását jól mutatja, hogy a DAX a felmérés nyilvánosságra hozatala utáni délután 0,7 százalékkal, 15.567 pontra emekedett. A felmérésből adódó optimizmus azonban messze nem korlátlan. „A járvány, mint a konjunktúra fékezője még nem tűnt el egészen. A delta-variáns nem csak a virológusoknak, hanem a közgazdászoknak is gondot okoz. Sok múlik az oltások sebességén. Minél gyorsabban oltanak, a mutáció annál kevesebb kárt tud okozni“, figyelmeztetett a VP Bank szakértője.

Fritzi Köhler-Geib, az állami fejlesztési bank funkcióját ellátó Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza szerint „már az utcakép alapján is világos, hogy a járvány által sújtott szolgáltatók túlnyomó többsége egyértelműen növelték a forgalmukat. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza – egyetértve a koronajárvány miatti korlátozások feloldásának a kereskedelemre és a szolgáltatók tevékenységére gyakorolt kedvező hatására vonatkozó megjegyzésével – hozzátette, hogy a feldolgozóipari vállalatok „az előgyártmányok hiánya miatt a kereslet élénkülését a második félévig bezárólag nem tudják a termelés növelésébe átültetni“.

Hasonlóan nyilatkozott Andreas Scheurle, a Dekabank szakértője is: „Egyre meghatározóbbak a nyersanyagok, az előgyártmányok és a szállítói kapacitások hiányából adódó akadályok. Miután hónapokon keresztül az ipar hajtotta a konjunkturális élénkülést, ezek szerepét egyre erősebb mértékben a szolgáltatók és a kereskedelem veszik át.“

Bizakodóbbak a (már) beoltott fogyasztók

A beoltottak száma naponta emelkedik, ami meghatározó módon járul hozzá a fogyasztói hangulat javulásához. Egyes felmérések szerint „a németországi fogyasztók optimistábbak a jövőt illetően, mint hosszú ideje bármikor.

"A zárlatot egyre inkább magunk mögött hagyjuk" – idézi a Tagesschau Rolf Bürklt, a GfK piackutató intézet szakértőjét. „A meredeken csökkenő incidenciáknak és a védőoltások terén elért nagy előrelépésnek köszönhetően több a lazítás és a nyitottság“, hozzátéve, hogy „ezenkívül a nyaralás mostantól ismét lehetséges. Mindez növekvő optimizmusra ad okot."

A GfK felmérése szerint a Covid-19 ellen már beoltott emberek pozitívabban látják a jövőt, mint azok, akik (még) nem kaptak védőoltást. Összességében a megkérdezettek 42 százaléka még mindig komoly gazdasági fenyegetést lát a világjárványban; a teljesen beoltottak körében csak 28 százaléka aggódik gazdaságilag a válság miatt - derült ki a GfK Corona Barométer június utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott felméréséből.

A kormány elfogadta a jövő évi büdzsé tervezetét

Június végén a szövetségi kormány elfogadta a jövő évi állami költségvetés tervezetét, melynek megvalósítása – azt követően, hogy a szeptember 26-i választások után hivatalba lépő új kormány felülvizsgálja és a törvényhozás elé terjeszti – már a következő, ma még ismeretlen összetételű kabinetre vár. A büdzsé összeállításánál abból indultak ki, hogy a bruttó hazai termék mennyisége 2022-ben 3,6 százalékkal fogja meghaladni az ideit.

A szövetségi költségvetés – több év bevételi többletét követően – 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése évében 130 milliárd euró kiadási többlettel zárt, amely az idén a pénzügyi tárca számítása szerint 240,2 milliárd euróra emelkedik, jövőre pedig az Olaf Scholz pénzügyminiszter által beterjesztett tervezet szerint 99,7 milliárd eurós deficitet, azaz új hitel felvételét irányozza elő a kormányzat. A 2022-re tervezett állami hitelfelvételek magas szintje elsősorban a társadalombiztosítási alapok stabilizálását szolgáló kiadásokból, továbbá az éghajlatvédelemre, a védelemre és a fejlesztési segélyekre fordított kiadások emelkedéséből adódik.

"Minden okunk megvan az optimizmusra, itt van a fellendülés”, mondta Olaf Scholz. Megítélése szerint a világjárvány idején a szövetségi kormány "pénzügyileg tökéletesen" járt el: "támogatta a vállalatokat, munkahelyek millióit mentette meg és Németországot is megmentette a lefelé irányuló spiráltól".
A majdani szövetségi kormánynak 2023-tól kezdődően kell majd az adósságféknek a járvány miatt felfüggesztett útjára visszatérnie. A kiadások végösszege a tervezet szerint a jövő évben el fogja érni 443 milliárd eurót, majd 2023-tól az évi 403 és 408 milliárd euró közötti szintre mérséklődik.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés