hirdetés
hirdetés

IT és kommunikáció

Receptúraalapú gyártás ERP rendszerrel

Manapság a nagyvállalatok gyakorlatilag már működésképtelenek vállalatirányítási rendszer nélkül. Vannak általános és speciális célú nagy ERP rendszerek, ki-ki választhat saját szempontjai alapján.

hirdetés

Jóllehet a világszinten elterjedt, nagy vállalatirányítási (ERP) rendszerek gyakorlatilag az ipar, a kereskedelem, a pénzügy minden területén alkalmazhatók, szakértői vélemény szerint bizonyos helyeken előnyös lehet speciális, kifejezetten az adott területre fejlesztett ERP rendszerek bevezetése. Ebbe a körbe tartozik például a receptúraalapú gyártás (process manufacturing).

Szemben a diszkrét gyártással (amikor az alkatrészekből összerakott termék szükség esetén visszabontható alkotóelemeire), a receptúraalapú gyártásnál keletkező végtermék nem bontható szét az alapanyagokra. Ennek megfelelően – probléma esetén – másképpen kell beavatkozni a gyártásba. A receptúraalapú gyártás főként az élelmiszer-, a gyógyszer-, az üdítőital-, a kozmetikai és a vegyiparban, az alkohol- és sörgyártásban, valamint a kohászatban fordul elő.

Az alkalmazásszolgáltatással foglalkozó Trinity Enterprise alapos piackutatást követően egy egyesült államokbeli cég, a CDC Software (ma Aptean) kifejezetten receptúraalapú gyártásra kidolgozott termékére épít tevékenységében. A Ross Enterprise a specifikus modulok mellett temészetesen tartalmazza az ERP rendszerek általános, tehát pénzügyi, gyártási stb. moduljait is. Világszintű referenciái között van a Shell és a Heinz, Magyarországon elsőként a Picknél, a Bonafarm csoport legnagyobb bevételt hozó cégénél döntöttek a Ross Enterprise mellett. (A Bonafarm csoport tizenegy vállalatot tömörít. A többi cégnél SAP vállalatirányítási rendszert alkalmaznak.)

Együttműködés különböző gyártók rendszerei között

Manapság egyetlen óriáscég sem tudna vállalatirányítási rendszer nélkül működni. Zöldmezős beruházásokról tehát gyakorlatilag nem lehet beszélni, csak a régi rendszer lecserélése jöhet szóba. De miért váltana egy vállalat meglévő rendszeréről valami újra? – Elvileg minden óriáscégnél van ERP rendszer, ám a legtöbb helyen ezt úgy oldják meg, hogy a cég minden egyes területén valamilyen saját, esetenként barkácsolt szoftvert alkalmaznak. Ezek a modulok nincsenek megfelelően összehangolva, azaz gyakorlatilag kizárt az olajozott együttműködés. Ezeknél a cégeknél nagy szükség volna egy komoly, professzionális vállalatirányítási rendszerre. Ezt a vezetőségnek előbb-utóbb be kell látnia.

Kusztos Dénes: Manapság egyetlen óriáscég sem tudna vállalatirányítási rendszer nélkül működni.
Kusztos Dénes: Manapság egyetlen óriáscég sem tudna vállalatirányítási rendszer nélkül működni

Létezik aztán egy másik vállalati kör, ahol már van valamilyen komolyabb rendszer. Itt a specifikumok lehetnek azok az érvek, amelyek a váltás mellett szólnak, ám ezekhez a cégekhez sokkal nehezebb a betörés. Nehezíti a dolgunkat, hogy a multinacionális vállalatok leányvállalatai általában azt a rendszert használják, amit az anyacégük. Hasonló a helyzet a több vállalatot tömörítő cégcsoportoknál is. Ezért is számít különösen jó eredménynek, hogy be tudtunk törni a Pickbe – fogalmaz Kusztos Dénes, a Trinity Enterprise operatív vezérigazgató-helyettese, egyben értékesítési vezetője.

A szakértő szerint az SAP és a Ross rendszerek között teljes mértékben megoldott az együttműködés. A Rossból érkező gyártási, pénzügyi stb. adatok egy interfészen keresztül átkerülnek egy SAP rendszerbe, így cégcsoportszinten már az SAP-ból tudják azokat kezelni.

Testre szabás ügyféligények szerint

Egy ERP rendszer bevezetésénél fontos kérdés a testre szabás. Könnyebb a helyzet azoknál a cégeknél, ahol tisztázottak, mindenki számára átláthatók a munkafolyamatok. Ilyenkor a vállalatirányítási rendszer bevezetésekor nincs szükség az alapfolyamatok átalakítására, illetve az ERP rendszer testre szabása nem jelent hatalmas feladatot. Ellenkező esetben nagyobb munkára, több változtatásra, komolyabb testreszabásra kell felkészülni.

– Mi egészen odaáig megyünk el, hogy a megrendelő igényei szerint alakítjuk például a napi gyártási, pénzügyi jelentések formátumát, tartalmát. Az is a testre szabás része, hogy a különböző vezetői szinteken más-más információkhoz férhetnek hozzá a munkatársak. A vezérigazgató nyilván nem kap részletes szakmai információkat a gyártósorok napi működéséről, míg a gyártószalagot felügyelő vagy a műszakokat szervező menedzsernek szüksége van ilyen típusú információkra. Ezzel szemben a vezérnek a gyár teljes működéséről, termelésének és profitjának alakulásáról kell pontos adatokat kapnia nap mint nap. A lényeg, hogy mindenki a megfelelő szintű információhoz férjen hozzá – tájékoztat Kusztos Dénes.

A megrendelő igényei szerint alakítják például a napi gyártási, pénzügyi jelentések formátumát, tartalmát
A megrendelő igényei szerint alakítják például a napi gyártási, pénzügyi jelentések formátumát, tartalmát

Mivel egy új ERP rendszer bevezetésekor jellemzően nem zöldmezős beruházásokról van szó, az átállást gondosan meg kell tervezni. A Trinity Enterprise tapasztalata szerint jó gyakorlat, ha – meghagyva a régit – teljesen felépítik az új rendszert, és egy darabig párhuzamosan fut a kettő. Ilyenkor van lehetőség a régi és az új rendszerből származó élő adatok összehasonlítására. Ha minden rendben, leállítják a régi rendszert, és attól fogva élesben működik az új. A váltást általában a pénzügyi év zárásához szokták igazítani.

Nem törvényszerű a drasztikus költségnövekedés

Általános probléma, hogy egy ERP rendszer bevezetése jellemzően sokkal hosszabb idei tart, mint amit előzetesen terveztek. Ebből fakadóan a költségek is jócskán meghaladják az eredetileg megadott értékeket. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy egy komoly, nagy vállalatirányítási rendszer bevezetése általában 50 százalékkal hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogyan azt az elején tervezték. A költségek ennél nagyobb mértékben, jellemzően 75 százalékkal növekednek menet közben. A legjobb esetben is 2-3 éves folyamatra kell számítani, de nem ritka, hogy egy-egy ERP-projekt 5-6 évig is elhúzódik.

– Mi hiszünk abban, hogy a folyamatot megelőző alapos felmérés, a vállalati folyamatok pontos megismerése, a részletes konzultáció nagyban hozzásegít a tényleges munka mennyiségének és idejének helyes megbecsüléséhez. Természetesen kisebb csúszások ilyenkor is elképzelhetők, de saját tapasztalataink bizonyítják, hogy nem törvényszerűek a végeláthatatlan projektek – mutat rá az értékesítési vezető.

Jó lehet a felhő, mégis sokan félnek tőle

A nagy cégek már rendelkeznek azzal az informatikai hardverrel, amire az ERP rendszernek szüksége van, ezért jellemzően nem vesznek erre a célra dedikált számítógépeket. Nem kell nagy hardverigényre gondolni, néhány közepes teljesítményű gép tökéletesen megfelel a vállalatirányítási rendszerek futtatására. (Olyan hardverelemekre, például a gyártósor folyamatos monitorozásához szükséges szenzorokra természetesen szükség lehet, amelyek egy interfészen keresztül adják az adatokat az ERP rendszerbe.)

Sajnos a legtöbb vállalatvezető nem bízik a felhőalapú szolgáltatásokban
Sajnos a legtöbb vállalatvezető nem bízik a felhőalapú szolgáltatásokban

A hazai vállalatok többségénél elvárás, hogy az adatokat tartalmazó szerverek házon belül, és lehetőleg saját tulajdonban legyenek. Ráadásul sokan ahhoz is ragaszkodnak, hogy az a szerver is birtokon belül legyen, ahova a rendszeres biztonsági mentések történnek.

– Sajnos a legtöbb vállalatvezető nem bízik a felhőalapú szolgáltatásokban. Akkor érzik csak biztonságban a vállalatot, ha az adatokat házon belül tartják. Véleményem szerint ez nagy hiba. A felhő ugyanis nem új találmány, csak az elnevezés új. Régebben is bevett gyakorlat volt, hogy az adatokat egy külső helyszínen is tárolták. Már számtalanszor bebizonyosodott – például katasztrófák esetén –, hogy ez mennyire fontos – hangsúlyozza Kusztos Dénes.

Éves követési díj: a licencdíj 20 százaléka

Az ERP rendszereknek folyamatosan jönnek az újabb verzióik. A frissítéseket követően temészetesen az új elemeknél is meg kell tenni a megfelelő beállításokat, testreszabásokat. E feladatok elvégzését a vállalatok rábízhatják külső szakértőkre, de megoldhatják saját maguk is. Ez utóbbi lehetőség annak köszönhető, hogy a vállalatirányítási rendszer bevezetésének 2-3 éve alatt mindig vannak olyan belső emberek, akik aktívan részt vesznek a munkában. Kialakulhat tehát egy olyan belső szakértő csapat, amelyik professzionális módon tudja kezelni a rendszert.

Nagyon fontos azonban, hogy az ERP rendszer bevezetését követően ne szakadjon meg a kapcsolat a vállalat és a rendszerintegrátor között. Egy vállalatirányítási rendszernél ugyanis mindig kulcsfontosságú az utánkövetés, amiben szükség lehet a külső szakértők támogatására. Mivel a Ross Enterprise (és a többi nagy ERP rendszer) skálázható, azaz a kis- és középvállalatoktól kezdve a legnagyobb óriásvállalatokig alkalmazható, továbbá a cégek igényei is rendkívül eltérőek, nem lehet megmondani, hogy mennyibe kerül egy rendszer bevezetése.

Az azonban egyértelmű, hogy egy ilyen kaliberű ERP rendszer a nagyvállalatoknak jobban megéri, mint a kisebbeknek. A továbbiakat illetően irányadó lehet, hogy a Ross Enterprise szoftver éves követési díja durván a termék licencköltségének 20 százaléka. Ennek megfizetése akkor is ajánlatos, ha a vállalat az adott évben nem kívánja frissíteni működő szoftverét. Ha ugyanis néhány év múlva döntenének az új verzió megvásárlása mellett, akkor visszamenőleg minden év követési díját meg kellene fizetni.

Trinity csoport – külső befektetővel
Bő egy évvel ezelőtt alakult és csatlakozott a Trinity csoporthoz a Trinity Enterprise Kft. Anyavállalata az idén 10 éves Trinity Consulting Zrt., amelynek szakmai csapata már több mint 10 éve dolgozik együtt. A komoly tapasztalattal rendelkező programozói gárda pénzügyi befektetési szoftverekkel, valamint pénzügyi ERP rendszerek fejlesztésével, karbantartásával foglalkozik. A Trinity Enterprise Kft. megmaradt az ERP-nél, ám a cég tevékenységének fókuszában kifejezetten az általános vállalatirányítási rendszerek állnak.
 
Az indulást követő első évet a Trinity csoport másik cégéből finanszírozták, ám a továbblépéshez, a tervezett külpiaci terjeszkedéshez nem volt elég a saját forrás. Külső befektetőre volt tehát szükség. Az első nagy üzlet megkötését követően sikerrel is jártak: a Széchenyi Tőkebefektetési Alap támogatásra érdemesnek tartotta a céget, és 58 millió forintot fektetett a cégcsoportba.
Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[117373] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés