hirdetés
hirdetés

Információtechnológia

Pörögve szálló, több célú mikrochipek

Egy hangyánál is jóval kisebb szárnyas mikrochipet hoztak létre a Northwestern Egyetem tudósai. A kutatók nemes egyszerűséggel az eddigi legapróbb ember alkotta repülő szerkezetként hivatkoznak a találmányukra. A parányi eszköz állítólag a betegségek terjedésének, illetve a légszennyezés alakulásának nyomon követésére például kiválóan alkalmazható lehet.

hirdetés

A repülő mikrochipet úgy alkották meg, hogy elsősorban a levegő mozgásának szeszélyeire hagyatkozva tudja megváltoztatni a helyét. A szerkezet kialakítását a nyárfáéihoz hasonló magok ihlették, amelyek felépítésük miatt csak lassan és helikopterként pörögve hullanak a talaj felé, és még a legkisebb fuvallat is könnyen magával ragadja őket. A növényfajok számára ez a rendszer azért előnyös, mert megkönnyíti a térhódításukat. A Northwestern University csapata mindamellett azt állítja, hogy a saját fejlesztésük a magoknál kisebb, és stabilabb pályán mozog, illetve alacsonyabb végsebességgel közlekedik a levegőben.

Forrás: Northwestern Egyetem

Az új eszköz pontosan akkora, hogy még éppen ne tudjon kibújni az aerodinamika törvényei alól, amelyek egy bizonyos mérettartomány alatt már érvényüket vesztik. Szerencsés körülmény, hogy kicsiny terjedelme ellenére a virágalakú lapka némi elektronikát, illetve áramforrásokat és érzékelőket azért elbír a fedélzetén. A megfelelő szenzorok alkalmazása mellett akár a levegő savtartalmának fokára, a vizsgált víz minőségére, illetve a napsugárzás szintjére vonatkozó méréseket is el lehetne végezni az egységgel. Az egymással vagy például okostelefonokkal folytatott kommunikációhoz természetesen antennák is integrálhatók a rendszerbe.

Forrás: Northwestern Egyetem
Forrás: Northwestern Egyetem

„Nem hosszú távú megfigyeléseket végző eszközként gondolunk ezekre az elemekre, inkább egy meghatározott, véges időtartamú igény kiszolgálását célzó, ideiglenes szerkezetként tekintünk rájuk – mondta a projektet vezető professzor, John A. Rogers.

Az aktuális elképzelések szerint a mikrochipek nagyjából egy hónapos munka után lemerülnének, majd pedig gond nélkül és gyorsan lebomlanának a természetben.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: TechCrunch)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés