hirdetés
hirdetés

AR az iparban

Piszkos kéz, kiterjesztett valóság

A következő öt évben fokozatosan elterjedhetnek a vállalaton belüli, ipari AR-alkalmazások a Gartner előrejelzése szerint. A mind nagyobb teljesítményű okostelefonok és tabletek, a szélesebb körben elérhetővé és megfizethetőbbé váló viselhető eszközök egyengetik a kiterjesztett valóság útját, de nem az irodában.

hirdetés

Ahogyan a mobil eszközök egyre kisebbé, a kommunikációs technológiák fejlettebbé, a felhőszolgáltatások elterjedtebbé váltak, a laptopok után az okostelefonok és a tabletek is megjelentek a gyártósorok, ipari létesítmények, közüzemi és közlekedési infrastruktúrák karbantartásán dolgozó szakemberek kezében. Nagy előnyük, hogy a helyszínen, a feladat kontextusában releváns információkhoz adnak azonnali hozzáférést, ezzel növelik a munkavégzés hatékonyságát, és csökkentik a hibázás kockázatát.

Hiába okosak azonban ezek az eszközök, kezelésük manualitást feltételez, ami elvonja a karbantartó technikus vagy a szervizmérnök figyelmét, megszakítja a feladatvégzés folyamatát. Nem is szólva arról, hogy a szerelést, karbantartást vagy javítást végző szakemberek keze piszkos lehet, illetve védőkesztyűt kell viselniük, ami rendkívül körülményessé teheti az értintőkijelzővel vagy billentyűzettel ellátott, szokványos mobil eszközök használatát. Az informatikai, kommunikációs, digitális képrögzítő és -megjelenítő technológiákat ötvöző AR- (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) megoldások és a viselhető eszközök (wearables) azonban napjainkra olyan szintre fejlődtek, hogy ezen csakhamar változtathatnak.

Szaktudás kéznyújtásra

A Fujitsu például olyan AR-megoldást, okosszemüveget és -kesztyűt fejlesztett, amely mobilapplikációkkal és felhőszolgáltatásokkal integrálva új távlatokat nyithat a gyártóipar és a hozzá fűződő szolgáltatások előtt. A kis hatósugarú rádiófrekvenciás (NFC) leolvasót és mozgásérzékelőt tartalmazó okoskesztyűvel a felhasználók pusztán az AR-címkével ellátott munkadarab megérintésével információkhoz férhetnek hozzá, és kézmozdulatokkal navigálhatnak a tartalomban, illetve maguk is információkat rögzíthetnek a rendszerben, ami az ipari környezethez sokkal jobban illeszkedő, természetesebb használatot eredményez.

Lehetnek QR-kódok is a gépek, vezetékhálózatok és más installációk elemeit azonosító AR-címkék, amelyeket az okosszemüveg beépített kamerája egy applikáció segítségével ismer fel. A munkadarabhoz tartozó információt (leírást, munkalapot, szerelési útmutatót stb.) a megoldás a felhőben működő szerverről hívja le, és a szemüveg lencséjén, a látható környezethez rendelt képi és szöveges információként jeleníti meg. Az okoskesztyűt viselő felhasználó kézmozdulatokkal navigálhat ebben a tartalomban, illetve adatokat rögzíthet a helyszínen, és azokat elemzésre visszaküldheti a szerveroldali alkalmazásokba.

A giroszkópra és gyorsulásérzékelőre épülő mozgásfelismerő technológia a Fujitsu házon belül végzett tesztjei alapján hat mintát (fel, le, jobbra, balra, jobbra fordít, balra fordít) 98 százalékos megbízhatósággal ismer fel. A kéz jobbra-balra mozgatásával például lapozni lehet a szemüveg kijelzőjén megjelenő kézikönyvben, fel-le mozdulatokkal görgethetők a webes nézet oldalai. Ha az elvégzett ellenőrzésről vagy javításról állapotinformációt is rögzíteni kell a rendszerben, a kéz jobbra fordításával a hibátlan működés nyugtázható, balra fordításával pedig jelezhető, hogy a probléma továbbra is fennáll, további intézkedés szükséges.

Fujitsu Forum 2014: AR-demó a kiállítási területen (forrás: Fujitsu)
Fujitsu Forum 2014: AR-demó a kiállítási területen (forrás: Fujitsu)

Miután a viselhető eszközöknek a lehető legkényelmesebbeknek kell lenniük, hogy a felhasználót ne akadályozzák a munkavégzés közben, nagyobb akkumulátor sem építhető beléjük, annak ellenére, hogy a hosszú üzemidő is alapelvárás. A Fujitsu érintésérzékelő beépítésével oldotta meg az okoskesztyű energiatakarékos működését, az NFC-leolvasó csak akkor kapcsol be egy pillanatra, amikor a felhasználó megérint egy tárgyat. A kesztyű akkumulátorideje ezzel a háromszorosára, kilenc órára nőtt, ami már a teljes munkanapra elegendő.

A Fujitsu egy éve, a barcelonai Mobile World Congress konferencián demózta az ipari AR-megoldást, amely a tavaly őszi Fujitsu Forumon is látható volt Münchenben. A cég azt tervezi, hogy még a 2015-ös pénzügyi évben piacra lép az okoskesztyűvel és -szemüveggel.

AR a felhőben

AR-szoftverplatformot is készített a Fujitsu az okostelefonokat vagy tableteket, illetve az okoskesztyűhöz és -szemüveghez hasonló, viselhető eszközöket alkalmazó kiterjesztettvalóság-megoldásokhoz, amely a tartalom létrehozásához, hozzárendeléséhez, megjelenítéséhez és kezeléséhez ad eszközkészleteket. A platform olyan AR-címkék (pl. QR-kódok) létrehozásában is segít, amelyeket az eszközök gyengébb fényviszonyok között, nagyobb távolságról és poros, sáros környezetben is felismernek.

Együttműködik a Fujitsu AR-platformja az ipari környezetek üzemeltetését és karbantartását támogató, más szoftveralkalmazásokkal is. Integrálható például az SAP Work Manager alkalmazásával és a hozzá tartozó AR Service Technician, illetve Warehouse Picker szerepköralapú mobilapplikációkkal. Többek között hangvezérléssel, 3D-vizualizációval és valós idejű kapcsolattartás lehetőségével segítik ezek az alkalmazások a terepen vagy a raktárban dolgozó szakemberek munkáját. Az SAP 3D Visual Enterprise alkalmazásban készült animációk audiovizuális útmutatást adnak a feladat elvégzéséhez, és a szerelő-karbantartó maga is hangjegyzeteket készíthet, illetve videohívást kezdeményezhet, hogy segítséget kérjen az adott területen mélyebb ismeretekkel rendelkező kollégától, aki a mobil vagy viselhető eszköz kameráján keresztül láthatja is az adott munkadarabot. Több szem többet lát, a problémát így még akkor is gyorsabban meg lehet oldani, ha szervizmérnök helyett technikus tartózkodik a helyszínen.

Gyakorlat Japánban

A víztisztító berendezéseket szállító, valamint a vízvezeték- és a csatornahálózat karbantartását és javítását végző Metawater már üzemi környezetben használja a Fujitsu AR-megoldását Japánban. A cég piaci részesedése huszonöt százalékos, a helyi önkormányzatok egyik legnagyobb beszállítója ezen a területen.

Miközben szolgáltatásai egyre keresettebbek, a Metawater két problémával szembesül: hogyan növelhetné a hatékonyságot, és miként adhatná át a nyugdíjkorhatárhoz közeledő mérnökök tudását, tapasztalatát a fiatal szakembereknek? A közműhálózatok ugyanis rengeteg elemből épülnek fel, karbantartásuk összetett feladat, a képzés hosszadalmas és költséges, a személyes tapasztalat rendkívül értékes.

A cég szervizmérnökeinek munkája az utóbbi pár évben nagy változáson ment keresztül. Ma már tablettel a kezükben végzik az infrastruktúra ellenőrzését. Az azon futó alkalmazás a beépített kamerán keresztül felismeri az adott komponenst, és az élőképre vetítve megjeleníti a hozzá tartozó információkat. Ha a mérnök rendellenességre figyel fel, fényképet készíthet, amelyhez hangjegyzetet is rögzíthet.

A Fujitsu okoskesztyűje és -szemüvege Barcelonában
A Fujitsu okoskesztyűje és -szemüvege Barcelonában

Mindennek hátterét a Fujitsu Software Interstage AR Processing Server technológiája adja, amely az AR-tartalmat kezeli. Egy nagyobb szennyvíztisztító létesítmény infrastruktúrája jellemzően négyszáznál több, AR-címkével ellátott komponenst tartalmaz. A Metawater mérnökei ezekre irányítva a tablet kameráját, azonnal hozzáférnek a diagnosztikai táblázatokhoz, és rögzíthetik a friss adatokat.

A megoldás a karbantartó egyéni felkészültségétől függetlenül, következetesen magas színvonalú munkavégzést tesz lehetővé. Az ellenőrzések során gyűjtött adatok is a szerverre kerülnek, ahol elemezhetők. A történeti adatokat a megoldás összeveti a frissen rögzített képekkel és hangjegyzetekkel is, így egyre pontosabban előrejelzi a hasonló meghibásodásokat, amelyek az alkatrészek időbeni cseréjével megelőzhetők. A Metawater korábban az alkatrészek várható időtartama alapján végezte a cseréket, míg az AR-megoldással az infrastruktúra tényleges állapota alapján határozhatja meg a csere optimális időpontját – ezzel jelentősen csökkenteni tudta a karbantartás költségét, miközben értékes tudásbázist is épített.

Másfél éve kezdte használni a Metawater a Smart Field Service AR-megoldást, amelyet a Water Business Cloud platformján vezetett be. A platformot a Fujitsu saját Trusted Public S5 felhőjében hostolja. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Water Business Cloud az infrastruktúrára telepített szenzorok tömegéről is adatokat gyűjt a vízellátás minőségének monitorozására. Az AR-képességekre támaszkodó Smart Field Service szolgáltatást a Metawater eddig száz víztisztító létesítményre terjesztette ki, de a cég azt tervezi, hogy a szolgáltatással 2017-ben már ezer önkormányzatot fog elérni, ami ötvenszázalékos piaci részesedésnek felelne meg Japánban.

A valóság fokozatos kiterjesztése

Kézzelfogható, szemmel látható előnyei ellenére az AR térhódítását több tényező is hátráltatja, bevezetéséhez a háttérrendszerek integrálása szükséges, ami nagyobb beruházással és a munkafolyamatok újratervezésével járhat, ráadásul a munkaerővel is el kell fogadtatni, meg kell tanítani az új eszközök használatát. Éppen ezért ma még inkább próbaprojektekben ízlelgetik a kiterjesztett valóságot az olyan gyártó vállalatok, mint a Boeing, a BMW és a Volkswagen.

Fokozatosan elterjedhetnek azonban a következő öt évben a vállalaton belüli, ipari AR-alkalmazások a Gartner előrejelzése szerint. Az AR elsősorban olyan helyzetekben lehet hasznos, ahol a technikus, mérnök mindkét keze foglalt, és a munkafolyamat a teljes figyelmét leköti.

A piacelemző szerint az AR ipari felhasználása mellett szóló legnyomósabb érv a kiterjesztett valóság hatékonyságnövelő ereje. Az AR-megoldások valós idejű hozzáférést adnak a vállalat tudásbázisához, a problémák és a megoldások újszerű vizualizálásával gyorsabbá és pontosabbá teszik a munkavégzést, leegyszerűsítik a folyamatokat és javítják az együttműködést.

Mint minden új technológia esetében tapasztalható, az AR bevezetését a vállalatok ma még kockázatosabbnak ítélik, de amint nő a sikeres projektek száma, és körvonalazódik a bevált gyakorlat, ezek a félelmek fokozatosan eltűnnek. A piacelemző mindenesetre azt tanácsolja az AR-projektet tervező vállalatoknak, hogy előre határozzák meg, mit várnak a beruházástól – például hatékonyabb információelérést vagy képzést –, mert csak így mérhetik fel, mit kaptak a valóság kiterjesztésével.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés