hirdetés
hirdetés

Hidroplán

Példátlan méretű hidroplánt épített Kína

A monstrum a tengeri erőforrások fejlesztésénél és kiaknázásánál különösen hasznosnak ígérkezik.

hirdetés

A világon több víz van, mint kifutópálya.

A tengereken, tavakon vagy nagy, nyugodalmas folyókon megközelíthető helyeken célszerűbb lehet hidroplánt használni, mint a földi landolásra kialakított repülőgépek számára kifutópályát építeni.

Július 25-én a kínai állami média bejelentette, hogy az első AG600 elkészült. A repülőgép szárnyának fesztávolsága 39 méter, hossza pedig 37 méter. 

Ez a világ legnagyobb funkcionális hidroplánja, és Kína egyedül építette meg.

AG600 (Forrás: YouTube)

A The Guardianból:

„[A gép] körülbelül akkora, mint egy Boeing 737-es, és sokkal nagyobb a tengeri fel- és leszállásra kifejlesztett repülők bármelyikénél, idézte Geng Ruguang, az AVIC vezérigazgató-helyettese szavait a Xinhua hírügynökség. A szárnyának fesztávolsága mindamellett lényegesen kisebb a Spruce Goose-ként ismert H-4 Herculeséénél, amelynek célja az volt, hogy az 1940-es években szövetséges csapatokat szállítson a harctérre. Ezt tekintik a valaha épített messze legnagyobb hidroplánnak, ám összesen csak egyszer repült, méghozzá 1947-ben. A cikk szerint a hazai piacot célzó kínai repülőgépnek »nagy hasznát veszik majd a tengeri erőforrások fejlesztése és kiaknázása folyamán«, hozzátéve, hogy »környezetvédelmi ellenőrzésre, erőforrás-felderítése és szállításra« is alkalmazni lehetne.”

Kína szárazföldi részén a hajózható vízi utak hossza több mint 110 000 kilométer, a tavainak területe pedig meghaladja a 80 000 négyzetkilométert. Ugyan a teljes vízfelület nem minden részét lehet hidroplánnal (és pláne ekkorával) megközelíteni, néhány, szárazföldön nehezen elérhető területnél a helyi ipar óriási lendületet kaphatna a monstrum szállítmányozási tevékenységének köszönhetően. Valószínűbb ugyanakkor, hogy főleg a tengerpart menti fuvarozás kiegészítéséhez, illetve a kikötők vagy leszálló pályák építéséhez szükséges szűk helyek megközelítéséhez fogják felhasználni.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Science)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés