hirdetés
hirdetés

Ipar 4.0 a világ körül

Ösztönzők

Az itthon ipar 4.0-ként emlegetett fogalmat a világ számos pontján különbözőképpen illetik: a németek Industrie 4.0 néven vezették be a köztudatba, az amerikaiak szerint az Industrial Internet sokkal pontosabb kifejezés, nagyon gyakran egyik részterületeként, mint CPPS (Cyber-Physical Production System – kiberfizikai gyártási rendszerek) hivatkoznak rá, de számos más fantázianévvel is teret nyert magának.

hirdetés

A korszerű információs és kommunikációs technológiák nagyban táplálják a negyedik ipari forradalmat a világ jelentős részén, az iparágak átalakulásával számos gazdaság növekedési lehetőség előtt áll, azonban a vállalatok nagy része még nem tud megfelelni a digitális transzformáció kihívásainak. A legtöbb ország felismerve az új technológiai korszakváltást, kiemelten kezeli az ipar 4.0 kérdéskörét a termelékenység, a versenyképesség és a munkaerő magas szintű technológiai fejlesztése érdekében. Bár a célok azonosak, az I4.0 működési elvei országonként eltérőek mind a finanszírozási megközelítésekben, mind a végrehajtási stratégiákban, emellett hiányzik a szisztematikus együttműködés és a tudástranszfer.

A legtöbb országban az ipar 4.0 egy keretrendszert vagy stratégiát foglal magában, amelyek legtöbbje k+f+i célkitűzéseket és iparpolitikai célokat is tartalmaz. Ilyen például a francia kormány Industrie du Future (IdF) programja, amely a New Industrial France (NFI) stratégiához kapcsolódik. Több országban kifejezetten kézzelfogható okok indították el a folyamatot. Míg a franciáknál a beruházások alacsony szintje és a versenyképes iparágak fejlesztésének problémái hívták életre a kezdeményezéseket, addig a hollandoknál a feldolgozóiparban dolgozók számának alacsony szintje miatt született meg a Smart Industry nevet kapó program.

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

Az ipar 4.0 egyes országokban kifejezetten egy átfogó nemzeti terv része. A német Industrie 4.0 azon tíz projekt egyike, amelyet az Action Plan High-Tech Strategy 2020 akciótervben határoztak meg. Spanyolországban az Agenda for Strengthening the Industrial Sector nevű kezdeményezésnek csak egy része volt, amely végül fokozatosan átalakult az Industria Conectada 4.0 programmá. Az Egyesült Királyságban a HVMC a példája annak, hogyan reagált a kormány a szakpolitikai ajánlásokra, és hozott létre egy sor technológiai központot a különböző iparágaknak megfelelően.

Németország, Industrie 4.0

A világszerte használt Industrie 4.0 elnevezés a német kormány már említett High-Tech Strategy 2020 csúcstechnológiai stratégiájának egyik projektjéből ered, ebben a formában először 2011-ben, a Hannover Messe kiállításon hangzott el. Az Industrie 4.0 (I40) mögött a Német Szövetségi Oktatás- és Kutatáspolitikai Minisztérium (Ministry of Education and Research, BMBF) és a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (Ministry for Economic Affairs and Energy, BMWI) áll. Az I40 platform célja, hogy Németország a fejlett gyártási megoldások piacvezető szolgáltatójává váljon – amire minden lehetősége meg is van. Az I40 platform támogatja a kiberfizikai rendszerek, valamint a tárgyak és szolgáltatások internetjének (Internet of Things and Services, IoTS) integrációját, a termelékenység, a hatékonyság, a gyártófolyamatok rugalmasságának és a gazdaság növekedésének céljával. Míg korábban a kezdeményezés a kutatási eredmények gyakorlatban történő megvalósítását segítette, addig mára az I40 platform az egyik legnagyobb hálózat, amely az ipar 4.0 minden szintjén támogatást nyújt. A német kezdeményezés olyan minőségi eredményeket könyvelhet el, mint például mérséklődő ágazati szegregáció, vagy akár a 150 tagú „mintagyár”.

USA, Advanced Manufacturing, Industrial Internet

A német kezdeményezés után nem sokkal az amerikai technológiai nagyvállalatok hasonló fába vágták a fejszéjüket. Az I40 platform után az AT&T, a Cisco, a General Electric, az Intel, az IBM létrehozta az Industrial Internet Consortiumot (IIC). Azóta a tagok száma több százra emelkedett, a konzorciumnak pedig olyan német vállalatok is tagjai, mint az SAP vagy a Siemens, emellett francia, japán, kínai és amerikai vállalatok magas beosztású szakembereit is megtalálni a vezetőség tagjai között. A szervezet szerint a negyedik ipari forradalom megnevezés megtévesztő, ezért helyette az „ipari internet” kifejezést javasolják, ami pontosan azt jelenti, amiről szól: az ipari rendszerek és az internetes megoldások összekapcsolását.

Alapvető különbséggel bír a többi, nemzeti kezdeményezéshez képest, ugyanis nem egy országra szabott programot kínál, amelynek célja az adott állam versenyképességének javítása, hanem egy nemzetközi szervezetet jelent, amelynek világszerte futnak tesztprojektjei.

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

2014-ben az amerikai kongresszus elfogadta a Revitalize American Manufacturing and Innovation Act (RAMI) cselekvéstervet, amely keretében megszületett a National Network for Manufacturing Innovation Program – erre napjainkban gyakran mint Manufacturing USA hivatkoznak. A szervezetben szövetségi ügynökségek, feldolgozóipari vállalatok és egyetemek képviselői dolgoznak szoros együttműködésben a Védelmi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a NASA és nem utolsósorban az Oktatási és a Mezőgazdasági Minisztérium szakembereivel. A szervezeten keresztül az érdekelt felek célja az USA innovációs tevékenységének felgyorsítása, versenyképességének növelése.

Kína, Made in China 2025

Az ország egyik nagy terve, hogy az innovatív gyártástechnológiák (smart manufacturing) révén a világ egyik legfejlettebb és leginkább versenyképes gazdaságát hozza létre. Az erre a célra megalkotott Made in China 2025 terv kifejezetten arra irányul, hogy Kínát gyártó-szuperhatalommá változtassa, ami igen nagy kihívást jelent a többi ország számára. A stratégia minden csúcstechnológiai iparágat megcéloz a robotikától az orvoslásig. A Made in China 2025 kifejezetten az okosgyártásra fókuszál, a kínai kormány célja, hogy a vállalkozások mind a belföldi, mind a globális piacokon terjeszkedni tudjanak.

Japán, Industrial Value Chain Initiative, Society 5.0

Mire a német ipar 4.0 kifejezés népszerűvé vált, addigra a japánok bevezették a társadalom 5.0-t (Society 5.0). A felkelő nap országában úgy gondolták, sokkal túlmutatóbb a negyedik ipari forradalom helyett egy szuperintelligens társadalom elképzelése, amely túlmutat a gazdaság digitális átállásán, helyette a japán társadalmat változtatja meg, minden szintjén megvalósítva a transzformációt, amely többek között megoldást adhat az öregedő társadalom problémájára is.

Annak érdekében, hogy a negyedik ipari forradalommal járó technológiai innovációk (AI, big data stb.) kiaknázásával támogatni tudják a Society 5.0 megvalósulását, a japán kormány számos politikai kezdeményezést terjesztett elő. Bejelentették a „Connected Industries” programot, amely az új iparágak hozzáadott értékével és megoldásaival válaszol a társadalom különböző kihívásaira. Kialakítottak egy akciótervet a robotok által vezérelt új ipari forradalomhoz kapcsolódóan is. A Robot Revolution Initiative (RRI) platform új stratégiája a robotokat széles körben alkalmazható rendszerként definiálja, amelyek digitális és hálózati technológiát, fejlett érzékelőket és mesterséges intelligenciát alkalmaznak ennek érdekében.

A japán Fanuc robotgyártó emberekkel együttműködő, hálózatba kötött robotja
A japán Fanuc robotgyártó emberekkel együttműködő, hálózatba kötött robotja

A szintén japán Industrial Value Chain Initiative (IVI) ipari és tudományos tagokkal rendelkező fórum célja az okosgyártás előmozdítása. Az IVI egyetértési megállapodást kötött közös erőfeszítések megtételére az amerikai IIC-vel és a német Industrie 4.0 platformmal is az okosgyártás nemzetközi népszerűsítése érdekében.

Franciaország, Alliance pour l’Industrie du Futur

Az Industrie du Futur (IdF) program még 2015-ben indult, az átfogó La Nouvelle France Industrielle második felvonásaként. Ám ez már egy jóval eredményorientáltabb, jobban fókuszált megközelítésű volt. A francia kormányzat folyamatosan energiát fordít az ipar modernizálására és a gazdaság átalakítására.

Hollandia, Smart Industry

A Smart Industry (SI) kezdeményezést 2014 novemberében hozták létre ipari szereplők a kormányzat támogatásával. Célja a holland gyártóipar megerősítése, a teljesítmény növelése. Noha számos tényező indokolta az SI létrejöttét, komoly nyomás a vállalatok részéről érkezett a német példát követelve.

Svédország, Produktion 2030

Célja az innováció kiterjesztése a svéd gyártásra, miután számos megatrend és társadalmi kihívás nehezíti a termelést. A kormányzati stratégia célja a vállalatok változási képességének és versenyképességének erősítése, amely négy kiemelt területre bomlik. Ipar 4.0, fenntartható termelés, ipari robotok és nem utolsósorban a nagyobb fejlesztési projektek kísérleti platformja, a test bed.

Olaszország, Intelligent Factory Cluster (CFI)

2012-ben született meg az Oktatási és Kutatási Minisztérium által a National Technological Intelligent Factories Cluster (CFI) program annak érdekében, hogy fokozza a termelést, és új stratégiai iparágak alakuljanak ki az országban.

Spanyolország, Connected Industry 4.0

A Connected Industry 4.0 (CI 4.0) kezdeményezést 2014-ben jelentették be a spanyol iparági eredmények fokozására és a szektor digitalizálására és megerősítésére. A CI nem más, mint válasz az egyre inkább globalizált versenypiacokra, olyan célokkal, mint az ellátási láncok optimalizálása, termelési eszközök rugalmasságának és hatékonyságának fejlesztése stb.

Egyesült Királyság, HVM Catapult

A központokat 2011-től az Innovate UK (az Egyesült Királyság innovációs ügynöksége) hozta létre, feladatuk, hogy támogassák a kutatás-fejlesztési eredményeket piaci együttműködések révén, az üzleti lehetőségek kiaknázása érdekében. A sejt- és génterápiától kezdve a jövő városán és a félvezetőkön át egészen a gyártás több területéig is zajlik a munka a központokban. A katapultok lehetővé teszik, hogy az Egyesült Királyság számára kulcsfontosságú területeket a piaci igényeknek megfelelően fejlessze, hogy azok a globális piacon is versenyezni tudjanak. A HVMC-k több mint 1200 tudóst, mérnököt, technikust és egyéb személyzetet foglalkoztatnak, hogy minden méretű vállalkozás számára támogatást tudjanak nyújtani.

Ausztria, Industrie 4.0

Az Association Industry 4.0 Ausztria intelligens termelési platformja az együttműködések elősegítésére, a digitális átállással kapcsolatos technológiai fejlesztések népszerűsítésére, ezáltal fenntartható megoldások biztosítására a vállalatok számára

Sós Éva
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[229210] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés