hirdetés
hirdetés

Logisztika

Ők hogyan csinálták?

Iránymutatás a gazdasági útvesztőkben

Az üzleti élet sikertörténetei bejárják a sajtót, sőt, néhány vállalat ügyes megoldása legendává növi ki magát. A szakmabeliek számára azonban nem a „nekik sikerült”mondat bír hírértékkel, sokkal inkább az eredményig vezető út részleteire kíváncsiak. A május 26-27-én, Sümegen rendezett Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 5. Országos Konferenciája pedig éppen olyan alkalom volt, amelyen a magyarországi logisztikai vezetők bepillanthattak egymás műhelytitkaiba.

hirdetés

A kivételes alkalomhoz kivételesen szép környezet társult: a kétnapos konferenciának egy sümegi wellneszszálloda adott otthont. A rendezvényre mintegy 150 vezető logisztikai szakember volt kíváncsi, jelentős részben olyanok, akik a korábbi évek után idén sem hagyták ki ezt a szakmai találkozót, de sokan voltak azok is, akik a meglehetősen tartalmas program miatt első ízben vettek részt a konferencián. A két nap egyik körnek sem okozhatott csalódást.

Túlélési technikák

A csapatsportokban az erős kezdet gyakran a végső győzelem záloga. A konferencián – közösségi műfaj lévén – sem maradhatott el a kemény rajt. Ebben az erőteljes kérdezési stílusáról ismert, Pulitzer-emlékdíjas újságíró Krizsó Szilviának is komoly szerepe volt, mint a nyitó kerekasztal-beszélgetés, illetve az esemény más programjainak moderátora. A beszélgetésben Egressy Julianna, a Robert Bosch Kft. regionális logisztikai vezetője, Gombás Miklós, az Axiál Kft., Major Lajos, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft., valamint Szvoren András, az Emerson Process Management Magyarország Kft. logisztikai vezetője, továbbá a Ghibli Kft. ügyvezetője, egyben a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLVK) alapítója, Szabó Zoltán vett részt.

Optimista hangulatban: logisztikai vezetők kerekasztala
Optimista hangulatban: logisztikai vezetők kerekasztala
A szakemberek egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy az elmúlt két esztendő sikerekben és nehézségekben egyaránt bővelkedett. A beszélgetőpartnerek által képviselt vállalatoknak a válság időszakában a logisztikai és a termelési folyamatok optimalizálása mellett olyan kényszerű és fájdalmas intézkedéseket is meg kellett hozniuk, mint a létszámcsökkentés. Ugyanakkor igyekeztek az elbocsátandó létszámot minimálisra szorítani, és a lehető legtöbb kollégát megtartani. Ezt a humánusság mellett szigorú üzleti érdek is indokolta, hiszen az előrelátó cégek pontosan tudták és tudják, hogy a hullámvölgy utáni emelkedésben a szakemberek tudására óriási szükség van.

Az Axiál Kft. logisztikai vezetője megjegyezte: az építőiparban még nem látszik az alagút vége. Hasonló véleményt fogalmazott meg Szabó Zoltán is, aki szerint annak ellenére, hogy a szállítmányozásban és fuvarozásban már több jel is a növekedést mutatja, a válság végéről még nem beszélhetünk. – A megnövekedett forgalom, árumennyiség miatt a fuvardíjszint emelkedése tapasztalható – jegyezte meg az NLVK elnöke. Ezt a részt vevő vállalatok képviselői is megerősítették.

Elmondták: a válság idején sikerült leszorítani a fuvardíjakat, amelyek azonban most érezhetően felfelé indultak. Ez a trend – a kőolajárak alakulása miatt – nem fog megtörni a következő években, legalábbis ezt jósolta a konferencia napvégi előadásában Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint 2020-ig évente átlagosan 3-4 százalék között növekszik majd Magyarországon az üzemanyagok ára.

Nem elég a panaszkodás

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubját 2009 októberében alapítottuk, de mondhatjuk úgy is: a válság hívta életre. Önkéntes, emberi és szakmai együttműködésre épülő közösség jött létre, amelyben az első számú logisztikai vezetők szakmai tanácsokkal segítették és segítik egymást. Éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség volt és van erre – mondta Szabó Zoltán. Megjegyezte: 2010-ben, a klub első teljes évében tudatosan dolgoztak, így olyan programokat szerveztek, és eredményeket értek el, amelyekre büszkék lehetnek. Az NLVK alapító elnöke a tavalyi év fontos lépésének nevezte, hogy a klub több mint 100 tagja közös nyilatkozatot fogadott és juttatott el a gazdasági tárcához.

Szakmai kiállítók a konferencia előterében
Szakmai kiállítók a konferencia előterében
A dokumentum célja az volt, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét: a logisztikai központok és infrastruktúra fejlesztésének támogatása önmagában kevés. A hazai logisztikai infrastruktúrát és rendszereket jó színvonalon működtetni képes intelligencia, emberi erőforrás fejlesztése nélkül ugyanis nem lehet hosszú távú eredményt és sikereket elérni, tehát e háttér erősítésére is kell forrásokat összpontosítani. A klub eredményei közé tartozik, hogy 2010-ben két kutatást is útnak indítottak. Az egyik arra a kérdésre keresett választ a hazai logisztikai szakma köreiben, hogy hogyan lehetne többet vámolni Magyarországon. Az ebből készült anyagot ugyancsak eljuttatták a szaktárcához.

A másik kutatás azokra a jogszabályokra és hatósági gyakorlatokra kívánt rámutatni, amelyek a hazai szállítmányozóknak, logisztikai szolgáltatóknak versenyhátrányt okoznak. A kutatás kérdőíve több mint 7000 érintetthez jutott el, az eredmények kiértékelésében pedig a Budapesit Corvinus Egyetem is közreműködött. – Ezt a kezdeményezést a kormányzat is üdvözölte, hiszen a politikai döntéshozók is látják, a versenyképesség javítása a logisztikai szektor versenyképességének növelése nélkül szinte lehetetlen vállalkozás – fogalmazott Szabó Zoltán. Hozzáette: a mára már közel 200 tagot számláló klub a megkezdett munkát a jövőben intézményesített formában kívánja folytatni, ezért az NLVK-t egyesületté alakítják a szakmai közösségi légkör és a nyitottság megtartásával.

Akadálymentesítés

A konferencia első napjának estéjén – a hagyományoknak megfelelően – ismét kinyitott a „szivarszoba”. A vitaesten a hallgatóság bevonásával Kupa Mihály közgazdász, Kovacsics Iván, a NAV elnökhelyettese, Ligetfalvi Gábor, az EDP Kft. üzletfejlesztési igazgatója, Szabó Zoltán, a NLVK elnöke, valamint Takács Zsolt, a Budapest China Mart ügyvezetője beszélgettek a klub korábbi üzleti felmérésének tanulságairól.

Többek között azokról az adminisztratív akadályokról, amelyek gyengítik a hazai logisztikai ágazat versenyképességét. Szóba kerültek az adó- és vámrendszerrel kapcsolatos problémák, és az ágazat számára elérhető pályázati források helyzetéről is élénk vita alakult ki. A párbeszéd ezúttal is termékeny volt: a résztvevők az NLVK nevében újabb nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességi korlátok lebontás érdekében.

Elemezve

A konferencia nyitónapján Schuchtár Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium Külgazdasági Koordinációs Főosztályának megbízott főosztályvezetője az újonnan alakult szervezeti egység tevékenységét mutatta be. A hazai logisztikai szektor stratégiai fejlesztéséért is felelős főosztály vezetője elmondta: ma Magyarországon a logisztikai ágazat egésze mintegy 2700 milliárd forint értékű piacot jelent, ezért a kormányzat kiemelten kezeli a terület jövőjének alakítását. A szakember felhívta a figyelmet: a kormányzat a logisztikai ágazatra úgy is tekint, mint fontos eszköz ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe lehessen hozni.

Ligetfalvi Gábor elemez
Ligetfalvi Gábor elemez
Éppen ezért a minisztérium eredményes partner kíván lenni az olyan projektekben, amelyek a hazai kkv-k nemzetközi logisztikai hálózatba kapcsolását segítik. Ligetfalvi Gábor közgazdász, az EDP Kft. üzletfejlesztési igazgatója a globális, az európai és a hazai gazdasági környezetről adott képet a mintegy 150 hazai, nagyvállalati logisztikai vezetőnek. Az előadó a magyar és a régiós gazdaságra leselkedő reális veszélynek nevezte az Európai Unió 2013 utáni költségvetésének alakulását.

Elmondta: az uniós költségvetés nagy befizetői részéről érezhető olyan törekvés, hogy ezek az államok a jövőben markánsabban szóljanak bele a lehívható fejlesztési források „felcímkézésbe”, vagyis abba, hogy a közösségi pénzeket milyen célokra fordítsák a felhasználók. Márpedig ez erőteljesen behatárolná – többek között – Magyarország mozgásterét is a hazai gazdaság céljainak megfogalmazásában és elérésében, ugyanis hazánk jelenleg szinte kizárólagosan az uniós források bevonásával képes fejlesztéseket ösztönözni és végrehajtani. – Sorsdöntő politikai vita várható ebben a kérdésben.

Ha Magyarország és a hasonló adottságú környező államok nem lesznek képesek jó ötletekkel előállni, és hatékonyan képviselni érdekeiket, könnyen lehet, hogy az unió perifériájára szorulunk – mondta Ligetfalvi Gábor. A gazdasági szakértő szerint Magyarország számára további teher a hazai társadalom és munkaerőpiac szerencsétlen szerkezete, vagyis az, hogy az ideálisnál jóval kevesebben érdekeltek és dolgoznak a termelésben, így például a szűk magyar tőkés rétegből csak alig akad olyan, aki termelésben érdekelt.

Hazai fejlesztésű mobilrobot
Hazai fejlesztésű mobilrobot
Eközben a hazai gazdaságot a termelés oldaláról jóformán csak a multinacionális vállalatok és közvetlen beszállítói tartják életben, a magyar kkv-k többsége azonban vészesen tőkehiányos. Az EDP Kft. üzletfejlesztési igazgatója megjegyezte: a jelenlegi kormányzat intézkedéseire a magyar gazdaság és társadalom rossz sodródási irányát megfordítani szándékozó utolsó és nagyon drasztikus kísérletként tekinthetünk. – Ebben az időszakban azonban nemcsak a kormányzaté a felelősség, hanem a vállalkozásoké is. Ezért fontos, hogy a gazdaság üzleti szereplőitől a döntéshozók egyértelmű jelzéseket, irányokat kapjanak, és jó értelemben vett nyomásgyakorlást tapasztaljanak – fogalmazott Ligetfalvi Gábor.

Megoldások

A kétnapos konferencia elemző jellegű előadásainak kerete tette jól értelmezhetővé azokat a szakmai előadásokat, amelyek konkrét vállalati példákon mutatták be, hogy műszaki vagy emberierőforrás-fejlesztésekkel milyen eredményeket lehet elérni a legnehezebb gazdasági viszonyok között, vagy éppen azok által vezérelve.

A résztvevők többek között az automatizált gyártási és logisztikai készletmozgások RFID-alapra helyezett támogatásával, a raktári folyamatok Value Stream Mapping segítségével való optimalizálásával, az intralogisztika outsourcing lehetőségeivel, „veszteségvadász” üzembejárásokkal, hagyományos és automatizált magasraktári rendszerekkel, sikeres vonalkód-alkalmazási projektekkel, rakodásbiztonsági megoldásokkal, valamint mobilrobot-alkalmazásokkal ismerkedhettek meg.

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[92064] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés