hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Nincs (még) válság, de a fejlődés lelassult

A német gazdasági kilátások romlásáról az elmúlt hetekben a kutatóintézetek és a szövetségi kormány éves jelentésében felvázolt képet tovább árnyalta a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK), amely február közepén hozta nyilvánosságra a kamarai szervezet legfrissebb, 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúrafelmérése eredményeit. 

hirdetés

Mint Martin Wansleben, a kamarai szövetség főtitkára a felmérés eredményeinek nyilvános bemutatásakor elmondta, különösen az ipar szenvedi meg a külgazdasági feltételek szigorodását, és ebben nemcsak az exportőrök, hanem a velük szorosan együttműködő beszállítók és szolgáltatók is érintettek. Kilenc év folyamatos fellendülése után a belső konjunktúra is gyöngélkedik, mindemellett sok az olyan vállalat, amely a szakképzett munkaerő hiánya miatt nem képes tovább növekedni.    

Kockázati tényezők

A külső és belső tényezők kedvezőtlen alakulása folytán a kamarai szövetség 2019-re 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a múlt év őszi 1,7 százalékos növekedési előrejelzés csupán mintegy fele, a 2018. évi 1,5 százalékos tényadatnál is jóval alacsonyabb, a 2017. évi 2,2 százalékos fejlődési dinamikáról nem is beszélve.

Válságról egyelőre nincs szó, ugyanakkor a növekedés a kamara által jelzettnél is alacsonyabb lehet, ha a brit EU-kiválás „kaotikus változata” fog bekövetkezni. Veszélyessé válhat, és a vállalatok négytizede jelölte meg kockázati tényezőként, ha az Egyesült Államok és Európa, illetve az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktusok tovább eszkalálódnak. Reménysugarat jelenthet a Japánnal kötött, az európai exportőröket évi 1 milliárd euró vámtehertől mentesítő szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépése, és sok függ attól, hogy az Egyesült Államok és Kína meg tud-e a vitás kérdésekről állapodni – lehetőség szerint nem Európa terhére téve azt.

A növekedés nem önjáró, azért tenni kell!

A kamarai szövetség főtitkára hangsúlyozta: a gazdasági dinamika visszaesése egyértelműen igazolja, hogy a növekedés nem önjáró, és az elért jövedelmek elosztása helyett ismét inkább a telephelyi versenyképesség javítására kellene koncentrálni.

A konjunktúra lanyhulása amúgy nem jelenti azt, hogy csökkenne a foglalkoztatottság, ismét növekedésnek indulna az állást keresők száma. Éppen ellenkezőleg! – a vállalatok többsége stratégiai feladattá nyilvánította a szakemberekkel történő ellátottságot. A foglalkoztatottak növelésének igénye nem szűnik meg, csak lelassul. Számokban kifejezve: a kamarai szövetség a foglalkoztatottak számának 430 ezer fővel növekedését valószínűsíti, ami alig marad el az ősszel feltételezett félmilliónál. Mindeközben a bérköltségek és járulékok emelkedését még sosem nevezte az üzleti tevékenységet hátráltató tényezőnek ilyen sok vállalat, a válaszadók 43 százaléka, az őszi 41 százalékkal szemben.

A növekedés nem önjáró, koncentrálni kell a telephelyi versenyképesség javítására (forrás: 123rf)
A növekedés nem önjáró, koncentrálni kell a telephelyi versenyképesség javítására (forrás: 123rf)

Az energiahordozó-árak alakulását – az olaj és más nyersanyagok jelenlegi alacsony színvonala ellenére – az őszi 34 százalékkal szemben a felmérésben részt vevő vállalatok ezúttal 36 százaléka, az iparban minden második vállalat jelölte meg kockázati tényezőként.  

A gazdaságpolitikai kockázatok körébe tartozik, hogy – miután az Egyesült Államok és Kína mellett több európai partnerország, mint Ausztria és Franciaország adócsökkentésekről döntött – Németország immáron egyedül áll a csúcson az adóterhek tekintetében. A vállalatok adóterhelése Németországban 30 százalékos, miközben az OECD-átlag nem több 24 százaléknál, az EU-átlag pedig csupán 21 százalékos. Az adórendszer versenyképessége alapvető feltétele annak, hogy a német gazdaság továbbra is sikeres legyen. Ebből a szempontból biztató, hogy a szövetségi kormány célul tűzte az adóterhek 25 százalékra történő mérséklését.

A német vállalatok egyre feszültebben várják a tevékenységüket befolyásoló telephelyi problémák megoldását. Ezek közé tartozik az energiahálózatok gyors kiépítése, az üvegszál-csatlakozással és az 5G-mobilkapcsolattal való teljes körű ellátás valamennyi közlekedési út mentén és a vidéki térségeket is beleértve. A vállalkozások fizikai terjeszkedéséhez szükséges tervezési és engedélyezési eljárásokat meg kellene gyorsítani, s ez vonatkozik a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére és bővítésére is.

A legsúlyosabb az ipar helyzete

A vállalatok üzleti várakozásai kivétel nélkül valamennyi gazdasági ágazatban romlottak. Erősödik a bel- és külföldi kereslet alakulása miatti aggodalom, az exportvárakozások legutóbb 2012-ben voltak ennyire visszafogottak, és mindezek nyomán a múlt év folyamán a beruházási és foglalkoztatási szándékok is egyértelműen visszafogottabbá váltak. Súlyosbodott a gazdaságpolitikai természetű bizonytalanság.

A kilátások romlása a legsúlyosabban az iparban jelentkezik, és ez a romlás a beruházási és a foglalkoztatási terveknél is megmutatkozik. Az iparban a kapacitáskihasználtság továbbra is magas, de a vállalatok a tevékenységüket érintő sok bizonytalanság miatt sok esetben nem éreznek elegendő bátorságot a kapacitások bővítését szolgáló beruházásokhoz.

A kilátások romlása a legsúlyosabban az iparban jelentkezik
A kilátások romlása a legsúlyosabban az iparban jelentkezik

A fogyasztás továbbra is fontos konjunktúraélénkítő tényező marad, de a bővülés üteme – a foglalkoztatás és a jövedelmek növekedése, valamint az adóterhek csökkenése ellenére, a bizonytalanságok fokozódása folytán – a korábbiakhoz képest szintén alacsonyabb lesz, ugyanakkor a megtakarítási ráta tovább növekszik.

Az építési boom is veszít lendületéből. Bár az üzleti tevékenység alapvetően kedvezően alakul, a közeljövőre nézve várhatóan megtörik az építési tevékenység dinamikája, a vállalatok mozgástere – már csak a szakképzett munkaerő hiánya miatt is – szűkül.

Sophia A. Krietenbrink, a kamarai szövetség szakértője a kamarai felmérés bemutatásakor több olyan, a gazdaságpolitikától részben független tényezőt jelölt meg, melyek konjunktúrajavítási potenciálként vehetők figyelembe. Ezek közé tartozik az elmúlt évben az autóiparban a WLTP-szabványra történő áttérés miatt bekövetkezett keresletcsökkenés mind az exportban, mind a belföldi keresletben történő visszapótlása, az olajárak alacsony szintjének tartóssá válása és a lakossági vásárlóerőre gyakorolt pozitív hatása, a lakossági vásárlási kedv a foglalkoztatás további növekedése és az adóterhek csökkentése nyomán bekövetkező újbóli élénkülése, valamint az ún. küszöbországokban rejlő, többek között a kínai kormány növekedésstabilizáló intézkedéseinek hatásaiból adódó exportlehetőségek kihasználása.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés