hirdetés
hirdetés

Lanyhul a konjuktúra

Németországban bizonytalanok a növekedési kilátások

2019 derekán szkeptikusan ítélik meg a német kutatói műhelyek Németország közeljövőre vonatkozó gazdasági kilátásait, olyan globális kockázatok erősödése folytán, mint a Trump-kormány által gerjesztett kereskedelmi viták és az olajárak drasztikus emelkedésének veszélyét magában hordozó közel- és közép-keleti feszültség. A német gazdaságban „négy hengerből csak három működik” – idézi a DPA hírügynökség Marco Wagner, a Commerzbank szakértőjét.

hirdetés

A Deutsche Bank már június közepén a korábbi 0,7 százalékról 0,5 százalékra mérsékelte idei gazdasági növekedési előrejelzését. A Commerzbank szakértője úgy véli, hogy az aktuális lanyhulás, mint átmeneti jelenség után a német gazdaság a második félévben újra elindulhat a felfelé történő fejlődés irányába. Amihez a közös európai valuta dollárral szembeni gyöngesége is hozzájárulhat, külföldön vonzóbbá téve a német termékeket, s javítva a német vállalatok exportesélyeit.    

A konjunktúra lanyhulása elérte a munkaerőpiacot

A konjunktúra lanyhulása a munkaerőpiac alakulására is rányomja bélyegét. „Nem számolunk a munkanélküliek számának erőteljesebb növekedésével, de a munkanélküliség csökkenésének trendje bizonyosan megáll” – fogalmazott Michael Holstein, a DZ-Bank szakértője. Katharina Utermöhl, az Allianz vezető közgazdásza kollégája megállapítását annyiban pontosította, hogy a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számának emelkedése és a be nem töltött állások számának csökkenése alapján „bizonyossá vált, hogy a konjunktúra lanyhulása a munkaerőpiacot is elérte”. A munkanélküliek száma júniusban 30 ezerrel, 2,2 millió főre mérséklődött, márpedig ez jóval alacsonyabb csökkenés annál, mint amennyit a megelőző három évben tapasztaltak.       

A nagy ipari ágazatok közül az autóipar első félévi termelése 12, exportja 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól
A nagy ipari ágazatok közül az autóipar első félévi termelése 12, exportja 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól
  

Tény, hogy július elején az elmúlt évek fejlődésével ellentétesen, nagymértékű létszámleépítések hírével volt teli a német sajtó. A Deutsche Bank a világ országaiban 20, míg a BASF 6 ezer állás megszüntetését jelentette be, de a nagyobb cégcsoportok közül a Bayer, a Siemens, a Thyssen és a Ford esetében is megtörténtek az első létszámleépítések vagy azok bejelentése. Az éveken keresztül folyamatosan növekvő létszámot felvevő munkaerőpiac fordulata a konjunktúra lanyhulásával, közelebbről a rendelésállomány csökkenésével és a termelési kapacitások ebből fakadó mérséklésével magyarázható úgy, hogy utóbbiba a foglalkoztatottak számának csökkentése is beleértendő. Nagy bajtól azonban még nem kell tartani, mert – mint Holger Schäfer, az IW kölni gazdaságkutató intézet szakértője az n-tv hír-televízióban kifejtette - a jól képzett munkaerő gyorsan talál magának új állást.

Egyre drágább az élőmunka

A szakszervezetekhez közeli Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet (IMK) egy, a közelmúltban megjelent tanulmánya szerint a bérek és a munkaadók által fizetendő járulékok ez idő szerint Dániában a legmagasabbak, megelőzve Luxemburgot, Belgiumot, Svédországot, Franciaországot; a Németországot megelőző öt országban a munkaadóknak 36,50 és 44,70 euró/óra kiadással kell számolniuk. Németország – Hollandiával, Finnországgal és Ausztriával nagyjából megegyező szint mellett – a 6. helyet foglalja el az unió 28 tagországa sorában úgy, hogy a jelenlegi 35 euró/óra, a munkaadók által fizetendő átlagos bér és járulékos kiadás jóval meghaladja az Európai Unió 27, illetve az euró-övezet 30,60 euró/órás átlagát. 

2017-ről 2018-ra, egyetlen év alatt 2,3 százalékkal emelkedtek a munkabérek és a munkaadók által fizetendő járulékok. „Az elmúlt évek kedvező munkaerőpiaci fejlődése nyomán a németországi bérek emelkedése is felgyorsult” – olvasható az IMK tanulmányában. A 2000-es évek tendenciája azonban még nem egyenlítődött ki. Emlékezetes, hogy 2001 és 2010 között a németországi bérek és járulékok csupán évi 1,7 százalékkal emelkedtek, jóval elmaradva az uniós tagországok 3,1 százalékos mutatója mögött, így a belső kereslet gyöngesége az exportpiacokon az árból adódó versenyképesség növekedésével párosult.

Lassú a digitalizációs folyamat

Ahhoz hogy a versenyképesség hosszú távon megmaradjon és a korábbi évek stagnálása után a termelékenység is emelkedjen, egyértelműen több beruházásra lenne szükség. Sebastian Dullen, az IMK tudományos igazgatója szerint sajnálatos, hogy az elmúlt évek elmaradt beruházásai részben a digitalizációs folyamat elhanyagolására vezethető vissza, mert ha ez nem történik meg, a kapacitás oldalon tapasztalható hiányosságok, mindenek előtt a szakképzett munkaerő hiánya részlegesen kiküszöbölhetőek lettek volna.  

A Németországot megelőző öt országban a munkaadóknak 36,50 és 44,70 euró/óra kiadással kell számolniuk
A Németországot megelőző öt országban a munkaadóknak 36,50 és 44,70 euró/óra kiadással kell számolniuk

Mindent egybe vetve a nagy pénzintézetek szakértői különbözőképp ítélik meg a konjunktúra kilátásait, ám összességében a pesszimista vélemények vannak többségben. Az Allianz már idézett szakértője szerint „nincs ok a konjunktúra alakulásával kapcsolatos figyelmeztetések visszavonására”, mivel „a kereskedelem, a brexit és Olaszország, valamint az autóipar problémái végig fogják kísérni 2019 második félévét”. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza a bevezetőben idézett források fél százalékos vagy azt kismértékben meghaladó növekedési előrejelzését is túlzottnak tartja, mert – mint írja – azok készítői abból indultak ki, hogy a német gazdaság a második félévben túljut a jelenlegi gyöngeségein, „ám egy, a jobb irányba mutató fordulatból egyelőre semmi sem látszik”. Carsten Brzeski, az ING közgazdásza ezt annyiban egészítette ki, hogy „a rendelésállományra vonatkozó rémisztő adatok az iparban várt konjunkturális fordulat minden reményét eloszlatja”.

A nagy ipari ágazatok közül az autóipar első félévi termelése 12, exportja 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A mintegy egymillió főt foglalkoztató gép- és berendezésgyártást a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok következményein túlmenően épp az autóipari termelés visszaesése készteti fokozott óvatosságra. Ezzel magyarázható, hogy a gép- és berendezésgyártók szövetsége (VDMA) 2019-re az ágazat termelése 2 százalékos csökkenését valószínűsíti a tavalyihoz képest. A villamosipar termelése január és május között 1,1, a rendelésállomány pedig 2,2 százalékkal csökkent az előző év első öt havival összehasonlítva úgy, hogy a belföldről érkező rendelések volumene ugyan bővült, de nem tudta ellensúlyozni a külföldi rendelések visszaesését.              

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés