hirdetés
hirdetés

Koronavírus-hatás

Németországban már megjelent a fény az alagút végén

Még az is lehetséges, hogy a német gazdaság megerősödve kerül ki a válságból.

hirdetés

A koronavírus-járvány lanyhulása nyomán Németországban bevezetett első könnyítések meghozták a válságból való kilábalás reményének első jeleit. „Az előző hónapok katasztrófahangulata után valamelyest javult a hangulat“  – fogalmazott Clemens Fuest, a müncheni gazdaságkutató intézet elnöke május végén, az Ifo-index nyilvánosságra hozatalakor. A 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló mutatószám az áprilisban a történelmi mélypontot jelentő 74,2 pontról májusban 79,5 pontra emelkedett. A felmérésbe bevont menedzserek vállalataik helyzetét általában továbbra is rossznak ítélik meg, de ma már kevésbé szkeptikusan tekintenek a jövőbe. „A német gazdaság ismét látja a fényt az alagút végén“ – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo szakértője.
Az Ifo-indexnek a feldolgozóipart érintő része egyértelműen javult, de ez csak az erősen javuló várakozásoknak köszönhető. „Az optimizmustól az ipari vállalatok még nagyon távol vannak, az aktuális helyzetet egyelőre jelentősen rosszabbra sorolták be“ – figyelmeztett az Ifo elnöke. A szolgáltaltói szektor ugyanakkor elmozdulni látszik az áprilisi mélypontról, bár „a vállalatoknál még mindig a pesszimizmus van túlsúlyban“. Hasonló a helyzet a kereskedelemben és az építőiparban is.

A válság telibe kapta a feldolgozóipart

„A globális koronajárvány a szíve közepén érte a német ipart“ és „emiatt is kell az idén egy történelmi gazdasági visszaesést megélnünk.“ – ezt már Eric Schweitzer, az ipari és kereskedelmi kamarai szövetség (DIHK) elnöke mondta a kamarai hálózat legutóbbi, tízezer vállalat soron kívüli megkérdezésén alapuló felmérése május harmadik hetében tartott bemutatásakor. A felmérésben részt vevő feldolgozóipari vállalatok, továbbá azok beszállítóinak és szolgáltatóinak csaknem három negyede a kereslet drámai mértékű visszaesésével küzd. Számos vállalat visszavonta tervezett beruházásait, s megkezdte szállítói láncai regionális és európai szállítókra történő átállítását. „Minden második ipari vállalat jelzi saját tőkéje csökkenését és ez a nemzetgazdaságilag igen fontos szektor csaknem minden negyedik vállalata küzd likviditási nehézségekkel“ – mondta a kamarai szövetség elnöke, megfogalmazva, hogy mindezek alapján a gazdasági teljesítmény százalékban kifejezve kétszámjegyű, azaz mintegy 10 százalékos visszaesésével kell számolni az egy évvel korábbihoz képest. „Ha körülnézünk a világban, mindenütt egy világgazdasági válság jegyeit érezzük. Nálunk azonban egyszerre több vészharangot meg kell húzni. Itt minden negyedik, sőt az iparban minden második munkahely az exporttól függ“. Közel minden második vállalat halasztja vagy – súlyosabb esetben – teljesen törli tervezett beruházását, sőt a nagyvállalatoknál ez az arány kétharmados. Egyetlen más gazdasági ágazatra sem jellemző, hogy olyan erős lenne a beruházási tervek visszavonása, mint az iparban. (Nemzetgazdasági szinten ez arány 36 százalék).

Eric Schweitzer, a DIHK elnöke
Eric Schweitzer, a DIHK elnöke

„Az világos, hogy a beruházások újraindítása nélkül nem képzelhető el fenntartható fellendülés“ – mondta Schweitzer, rámutatva, hogy a német ipar az innováció egyik hajtóereje, hiszen nincs még egy olyan ágazat, amely ennyit ruházna be a kutatásba és a fejlesztésbe. Az exportorientált vállalatok mindenekelőtt más térségek szállítói és termelési kieséseivel is meg kell, hogy küzdjenek. Minden negyedik vállalat panaszkodik az értékteremtési láncban keletkezett áruk és szolgáltatások kiesésére, valamint a logisztika területén fellépő szűk keresztmetszetre. Az ipari üzemek és a nagykereskedők immár 17 százaléka keres új szállítókat túlnyomórészt Németországban, kisebb mértékben az EU-országokban. Fentiek következménye a szállítói láncok regionalizálása és európaizálódása. „A világpiacot most éppen újra felosztják. Lehetséges, hogy Németország, mint gazdasági telephely megerősödve kerül ki a válságból. De ahhoz, hogy ez valóban sikerüljön, a hazai üzemek likviditási helyzete gyors javulására és a külföldi vállalatok körében olyan irányú új ösztönzésre van szükség, hogy Németországban beruházzanak“ – mondta a kamarai szövetség elnöke. Végtére is az ipar biztosítja Európa vezető gazdasági hatalma bruttó hazai termékének csaknem egy negyedét.

Még hosszú az élénküléshez vezető út

Uwe Burkert, a baden-württembergi tartományi bank (LBBE) vezető közgazdászának az Ifo-index nyilvánosságra hozatala kapcsán kifejtett véleménye szerint „a május a könnyítések jegyében telt, de az optimizmustól még messze vannak a gazdaság szereplői“. Andreas Scheurle, a DekaBank szakértője arra a bizonytalanságot okozó tényezőre hívta figyelmet, hogy „a koronavírus még egy második hullámban visszatérhet“. Tény, hogy a koronavírus „nagyon betett“ a német konjunktúrának. A fogyasztást szolgáló kiadások és a beruházások már az év elején csökkentek, a bruttó hazai termék mennyisége a Szövetségi Statisztikai Hivatal május utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott korrigált adatai szerint január és március között 2,2 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, már pedig ilyen erős visszaesés a 2008/2009. évi pénzügyi és gazdasági válság nem fordult elő. Mivel a gazdaság teljesítménye a múlt év harmadik negyedévihez képest 0,1 százalékkal már az október és december közötti időszakban is mérséklődött, a mögöttünk hagyott félév fejlődési tendenciája alapján már most, a második negyedév nélkül is „technikai recesszióról“ kell beszélni a német gazdaságban. Ráadásul a járványnak a gazdaságra gyakorolt fékező hatása csak március közepén jelentkezett, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy a válság a második negyedévben az első három havinál is nagyobb visszaesést okoz, ezek után lassú fordulatra leghamarabb a harmadik negyedévben számítanak a szakértők.

A szövetségi kormány előrejelzése szerint a második világháború utáni időszak legerősebb recessziója évében a bruttó hazai termék mennyisége 6,3 százalékkal, míg a kieli IfW gazdaságkutató intézet szerint ennél is nagyobb mértékben, 7,1 százalékkal fog elmaradni a múlt évitől. Mindent egybevetve a német gazdaságban még mindig szerényebb a visszaesés mértéke, mint az euróövezet több, nagyobb országában, konkrétan Olaszországban és Spanyolországban.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés