hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Németország még jobban teljesít

A német gazdaság – a korábbi éveknél alacsonyabb növekedési dinamika ellenére - 2013-ban is jól teljesített, a 2014. évi kilátások pedig jóval erőteljesebb növekedést sejtetnek.

hirdetés

A Szövetségi Statisztikai Hivatal január közepén nyilvánosságra hozott első, véglegesnek még nem tekinthető becslése szerint Németország bruttó hazai terméke 2013-ban 2.735,8 milliárd euró volt, 0,4 százalékkal magasabb a 2012. évinél. Kétségtelen, a 2009. évi 5,1 százalékos visszaesés óta ez nem csak a legalacsonyabb gazdasági növekedés, (miután 2010-ben 4,0, 2011-ben 3,3, 2012-ben pedig már csak 0,7 százalékkal haladta meg a GDP-t a mindenkori előző évit), hanem – mint látható – évről évre mérséklődött a német gazdaság fejlődési üteme.

Ez a folyamat 2014-ben nyilvánvalóan megfordul, hiszen minden mértékadó kutatói műhely és előrejelzések készítésével foglalkozó egyéb intézmény (mint például a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége – DIHK) a múlt évit jelentősen meghaladó, 1,7 százalék körüli, egyes, még derűlátóbb szakértők 2 százalékhoz közeli növekedést valószínűsít.

Nemzetközi összehasonlítás

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága legutolsó, múlt év őszi előrejelzése szerint az euró-övezet gazdasági teljesítménye – a 2012. évi 0,7 százalékos csökkenés után – 2013-ban az előző évihez képest újabb 0,4 százalékkal visszaesett, míg az EU-28-ak teljesítménye az egy évvel korábbi 0,4 százalékos csökkenés után a 2012. szinten alakult.

Németország tartja az euróövezeten belüli kivételes helyzetét
Németország tartja az euróövezeten belüli kivételes helyzetét

A német gazdasági növekedés – európai összehasonlításban, tehát az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága őszi, az EU-28-akra, illetve az euró-övezetre vonatkozó előrejelzésével összehasonlítva – kimondottan jónak nevezhető:

• az euróövezeten belül Németországot mindössze négy ország, nevezetesen Lettország (4,0), Luxemburg (1,9), Málta (1,3) és Észtország (1,3 százalék) – előzte meg, míg Szlovákia vele azonos, 0,4 százalékos növekedést produkált,

• az euróövezeten kívüli országok közül ugyanakkor csak Dániát (0,3), valamint a GDP csökkenését elszenvedő Horvátországot (-0,7) és Csehországot (-1,0 százalék) előzi meg, minden egyéb ország, Litvániával (3,4), Romániával (2,2), Lengyelországgal és az Egyesült Királysággal (egyaránt 1,3 százalék) az élen a németországinál magasabb növekedést ért el.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal által az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságának előrejelzése figyelembe vételével elvégzett számítás szerint a 2.735,8 milliárd eurós német GDP

• az euróövezet 9.612 milliárd eurós gazdasági teljesítményének 29, míg

• az EU-28-as 13.163 milliárd eurós bruttó hazai termékének 21 százaléka.

A GDP összetétele – előállítás és felhasználás

2013-ban a német bruttó hazai termék 69,0 százaléka a szolgáltatásokból, 25,5 százaléka az iparból, 4,7 százaléka az építőiparból, míg 0,8 százaléka a mező- és erdőgazdaságból, valamint a halászatból adódott. A GDP felhasználásában a magánfogyasztásra fordított kiadások (1.571,95 milliárd euró) 57,5, az állami fogyasztás kiadásai (534,62 milliárd euró), 19,5 a beruházások (471,39 milliárd euró) 17,2, míg a külkereskedelmi kapcsolatok (exporttöbblet – 166,73 milliárd euró) 6,1 százalékkal részesedtek.

A magánháztartások rendelkezésére álló bevételek nagysága – a 2010. évi 3,0, a 2011.évi 3,8, majd a 2012. évi 2,3 százalék után – az elmúlt évben 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a fogyasztási célú kiadások – a 2010. évi 3,1, a 2011. évi 4,4 és a 2012.évi 2,4 százalék után – tavaly 2,5 százalékkal emelkedtek. A magánháztartások megtakarítási rátája a 2003. évi 10,4 százalékról 2008-ra 11,5 százalékra emelkedett, azóta gyakorlatilag folyamatosan csökken, s 2013-ban már nem volt több 10,0 százaléknál.

A foglalkoztatottak száma a 2010. évi 0,5 és a 2011. évi 1,4 százalékos növekedés után mind 2012-ben (1,1 százalék), mind 2013-ban (0,6 százalék) a gazdasági teljesítmény növekedését meghaladó mértékben, növekedett, míg az egy főre jutó termelékenység a 2012. évi 0,4 százalékos visszaesés után 2013-ban újabb 0,2 százalékkal csökkent. A munkanélküliek éves átlagszáma 2,95 millió fő, 53 ezerrel (1,8 százalékkal) magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta éves átlaga a 2012.évi 6,8 százalékról minimális mértékben, 6,9 százalékra emelkedett. Az infláció mértéke – a 2010. évi 1,1, a 2011. 2,1 és a 2012. évi 2,0 százalékot követően, egyebek között az üzemanyag-árak csökkenése hatására, az élelmiszerárak átlag feletti emelkedése ellenére – 2013-ban 1,5 százalékra mérséklődött.

A költségvetés alakulása

Az állami költségvetés hiánya – a 2010. évi 4,2 és a 2011. évi 0,8 százalékos GDP-arányos hiányt és a 2012. évi 0,1 százalékos többletet követően – 2013-ban 1,87 milliárd eurót, a GDP 0,1 százalékát tette ki úgy, hogy a szövetségi állam 8,50 és a tartományok 6,76 milliárd €-s kiadási, míg az önkormányzatok 4,05 és a társadalombiztosítás 18,26 milliárd eurós bevételi többlettel zárta az évet. Az állam eladósodásának a GDP-hez viszonyított aránya 2010-ben volt a legmagasabb (az előző évi 74,5 százalékról 82,5 százalékra ugrott), 2011-ben 80,0, 2012-ben 81,0 százalékot tett ki, majd tavaly 79,6 százalékra mérséklődött.

Roderich Egeler, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke a német gazdaság 2013. évi fejlődésére vonatkozó első számítások nyilvánosságra hozatalakor úgy fogalmazott, hogy „mindenek előtt az összes bevétel felét kitevő adóknak, valamint a szociális járulékoknak köszönhető…a jól feltöltött államkassza”. Fentiek alapján megállapítható, hogy a német gazdaság a költségvetés alakulását tekintve is jó irányban fejlődött, mert sem az euró-övezetben, sem az euróövezethez nem tartozó egyéb EU-tagországok sorában nincs még egy olyan, amely a németországit megközelítően alacsony hiánnyal zárta volna az évet, (az euró-övezet őszi prognózisa Észtországban jelzett 0,4, Luxemburgban és Svédországban 0,9, azaz az egy százalékot el nem érő költségvetési hiányt).

Az euró-országok költségvetési hiánya – amennyiben tehát az Európai Bizottság előrejelzése teljesül – a 2012. évi 3,7 százalékról 3,1, míg az EU-28-aké a GDP 3,9 százalékáról 3,5 százalék-ra mérséklődött. Az állam eladósodásának a GDP-hez viszonyított aránya az euró-övezet átlagában a 2012. évi 92,6 százalékról 95,5 százalékra, míg az EU28-ak átlagában 86,6 százalékról 89,7 százalékra emelkedett. Előbbi csaknem 15, utóbbi 10 százalékponttal magasabb a német mutatónál (úgy, hogy az európai, illetve az euró-övezeti átlag a német adatot is tartalmazza).

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint „Németország tartja az euróövezeten belüli kivételes helyzetét... államháztartását a nehéz gazdasági helyzetben sikeresen konszolidálta”. Jörg Zeuner, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) munkatársa ezt azzal egészítette ki, hogy „az európai és nemzeti eladósodási szabályokat még túl is teljesítette”. A Szövetségi Bank előrejelzése szerint a költségvetési többlet mértéke az idén megközelítheti a bruttó hazai termék fél százalékát. Götz Zeddies, a hallei IWH gazdaságkutató intézet szakértője szerint, (aki az adóbecsléssel foglalkozó testületnek is tagja) „az adóbevételek erőteljesen növekedni fognak – ami mindenek előtt a növekvő foglalkoztatásnak, a szokásos béremelkedéseknek és a fogyasztásra fordított kiadások növekedésének köszönhető”.

Összességében megállapítható, hogy A német gazdaság – a korábbi éveknél alacsonyabb növekedési dinamika ellenére, kiváltképpen az európai partnerországokkal összehasonlítva - 2013-ban (is) jól teljesített, a 2014. évi kilátások pedig jóval erőteljesebb növekedést sejtetnek. Ez mindenképpen előnyös a magyar gazdaság számára, mert a múlt évinél kedvezőbb konjunkturális feltételeket kölcsönöz mind a „csak” Németországba irányuló kivitelhez, mind a globális dimenziókban tevékenykedő német vállalatok magyar beszállítóinak.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés