hirdetés
hirdetés

Német kilábalás fűtheti Magyarország iparát

A német gazdaságban bekövetkezett az élénkülés időszaka, és ez jó hír Magyarországnak is, mert a gazdaságunk ezer szállal kapcsolódik a németekhez. Talán már jövőre éri el újra a válság előtti teljesítményt a német gazdaság.

hirdetés

A DIW berlini gazdaságkutató intézet július utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott konjunktúra-barométerében óvatos elégedettséggel állapítja meg, hogy a második félév beköszöntével a gazdaság hangulata javult, a német gazdaság harmadik negyedévben várható gazdasági teljesítménye 3 százalékkal meg fogja haladni a második negyedévit, (pontosabban a második negyedévi mélypontot). „A jelek egyértelműen élénkülést mutatnak, de egy újbóli erőteljesebb növekedés ellenére jó két évig el fog maradni, míg sikerül a tavaszi beomlást kiegyenlíteni” – írta Claus Michelsen, az intézet szakértője.

A német gazdaság lépésről lépésre kerül ki abból a mély szakadékból, melybe a második negyedévben került. Ha elmaradna a járvány második hulláma, a koronavírus miatt bevezetett korlátozások enyhítése nyomán erőteljesebb növekedés kezdődne, olvasható a DIW előrejelzésében. Mindazonáltal mind a második fertőzési hullámtól való félelem, mind az első hullám gazdasági utóhatásai tartósan komoly terhet jelentenek a konjunktúra élénkülésére. S míg Németországban a gazdaságpolitika stabilizáló hatást gyakorolt a jövedelmekre, a járvány a világ számos országában drasztikus következményekkel, (magyarán a kereslet számottevő visszaesésével) jár a német export alakulására. Mindent egybe vetve reálisan azzal kell számolni, hogy a német gazdaság csak 2022-ben éri el újra a válság előtti teljesítményt.

Ugyanakkor a Szövetségi Statisztikai Hivatal július végén nyilvánosságra hozott előzetes számítása szerint, 2020 második negyedévében Németország bruttó hazai terméke az ár-, a szezonális- és a naptárhatástól megtisztítva 10,1 százalékkal elmaradt az előző három havitól. Ez a legerőteljesebb visszaesés 1970, a GDP alakulására vonatkozó negyedéves számítások bevezetése óta. Ráadásul júliusban a munkanélküliek száma 2,91 millió fő volt, 57 ezerrel több, mint egy hónappal és 635 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 6,3 százalékra emelkedett.

Az, hogy júliusban emelkedett a munkanélküliség, nem a koronaválság következménye. A nyári szünetet megelőzően a szokottnál kevesebb új munkaerőt vesznek fel a vállalatok és a szakképzésben részt vevők is ilyenkor fejezik be tanulmányaikat. „Ugyanakkor a foglalkoztatási piac a koronajárvány miatt továbbra is nyomás alatt van, még ha a német gazdaságban bekövetkezett az élénkülés időszaka“ – fogalmazott Detlef Scheele, a nürnbergi hivatal elnöke, hozzátéve, hogy „a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás megakadályozta a munkanélküliség még erőteljesebb növekedését és a munkahelyek elvesztését“. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg a rövidített munkaidőben, közkeletű nevén „Kurzarbeit“ keretében foglalkoztatottak száma márciusban még 2,46 millió volt, addig ez áprilisra 6,1, májusban pedig 6,7 millióra emelkedett.

A kamarai szövetség által az elmúlt időszakban készített felmérések megerősítik, hogy gyors gazdasági élénkülésre még sokáig nem lehet számítani. A gazdaság újraindulását nagyban fékezi, hogy a válság következtében nagyon kevés a beruházás – mind a világban, mind Németországban. A kamarai szövetség mindent egybe vetve nehéz gazdasági fellendülést vár. „2020-ra a GDP 10 %-os visszaesését valószínűsítjük“ – mondta a főtitkár, a német gazdaság fokozatos élénkülésében bízva, de különösen azt remélve, hogy a koronajárványnak Németországban nem lesz második hulláma.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés