hirdetés
hirdetés

Német gazdasági kilátások a szövetségi választások előestéjén

Miközben a világgazdaság a beoltottak számának folyamatos emelkedése nyomán mind inkább maga mögött tudja a koronavírus-járvány teljesítményfékező hatását, a német gazdaság továbbra sem lépett a zavartalan fellendülés útjára. Számottevő élénkülés csak jövőre várható és fordulatra van szükség a gazdasági tevékenyég feltételrendszerében.

hirdetés

Az alkatrész beszerzésében kialakult hiányhelyzet – a hazai és külföldi kereslet erőteljes élénkülése ellenére – nagyban fékezi a német iparnak a válságból való kilábalását és export is kezdett veszíteni a lendületéből. Közben azon szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatoknak, melyek a nyár folyamán még sokat profitáltak a járvány lecsöndesedéséből, a negyedik hullám erősödése folytán tevékenységük újbóli lefékeződésével kell számolniuk, bár olyan szigorú korlátozásokra, mint amelyeket az elmúlt télen bevezettek, az oltottak számának emelkedésének köszönhetően nem lesz szükség. 

Kutatói értékelések

Marcel Fratzscher, a DIW elnöke szerint „Németország gazdaságpolitikája döntő fordulóponthoz érkezett. Az elkövetkező években hatalmas állami és magánberuházásokra lesz szüksége, hogy elérje a klímavédelem, a digitális átalakulás és verseny-képességi céljait. Ugyanakkor színt kell vallania, hogy „a jövőorientált beruházásokat vagy a rövidtávra szóló adócsökkentést és az eladósodás mérséklését kívánja-e majd előtérbe helyezni."

Simon Junker, az intézet szakértője szerint „az év végére az infláció könnyen átlépi a 4 százalékos határt. Ez első ránézésre ijesztőnek tűnik, de már 2021/2022 fordulóján, az áfa-hatás megszűntével, azaz azzal, hogy a kazánban mérséklik a nyomást, ez az arány hirtelen egy százalékponttal csökkenni fog. A későbbiek során a nyersolaj árának nyugvópontra kerülése esetén az infláció újabb egy százalékponttal mérséklődhet.”

Marius Clemens, az intézet költségvetési szakértője szerint „a következő néhány évben egyértelműen deficitre kell számítani az állam pénzügyeiben. Az új koalíció ezért azzal a konfliktusal szembesül, hogy betartja-e az adósságfékre vonatkozó jelenlegi szabályozást és ennek figyelembe vételével takarékoskodik, folytatva az adósságok törlesztését vagy pedig módosítja az adósságfékre vonatkozó szabályozást a szükséges korszerűsítések továbbvitele céljából.“

Geraldine Dany-Knedlik, az intézet világgazdasági kérdésekben illetékes szakértője pedig az előrejelzés nyilvánosságra hozatalakor, arra hívta fel a figyelmet, hogy

„...a fertőzések aránya az utóbbi időben globálisan jelentősen lelassult, így a világgazdaságnak helyre kell állnia a harmadik negyedévben.”

A lakosság beoltottságának erősödése következtében a gazdaság várhatóan jóval kevésbé lesz terhelve a következő télen a korábbinál. A magánfogyasztás erőteljes élénkülése serkenti a növekedést, ugyanakkor a nemzetközi ellátási láncok zavarai a következő évben valószínűleg megszűnnek.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet munkatársai előrejelzésük összefoglalójában felhívják a figyelmet arra, hogy jelentős kockázatot jelent a következő hónapokra a fertőzés és az oltások feltételezett lefolyása. Ha az intézet által feltételezett szcenárióval ellentétben ősszel újabb leállás következne be, akkor a kiskereskedelemben és a személyi érintkezéssel járó szolgáltatási ágazatokban a 2021 második felére jelzett előrejelzés túlzottan optimista és a megvalósulása 2022-re halasztódik.

A magánfogyasztás azonban az előrejelzésben vázoltnál akár gyorsabban is fellendülhet, feltéve, hogy az érintett polgárok a koronaválság során felhalmozott többlet-megtakarítást elköltik.

Az előzetes termékek szállításának szűk keresztmetszeteinek feltételezett hatásaival kapcsolatban lefelé mutató kockázatok is fennállnak. Az Ifo kutatói – DIW-szakértőkkel egyetértve – azt feltételezték, hogy a szűk keresztmetszetek ez év végére fokozatosan megszűnnek. Ha azonban súlyosbodnak és tovább tartanak, a kapcsolódó termelési veszteségek is nagyobbak lesznek, és fennáll annak a veszélye, hogy a német gazdaság gazdasági fellendülése tovább lassul.

Bizonytalanság van a szövetségi választások utáni pénzügyi politika irányával kapcsolatban is; legyen szó az adó- és járulékrendszer esetleges reformjáról, valamint a szóba jövő klímapolitikai intézkedéseknek a magánháztartások, illetve a vállalatok számára további terheteket vagy könnyítéseket jelentő hatásairól.

 

 

Százalékpontokba szedve

Számokban kifejezve a német növekedés, a foglalkoztatás, az infláció és a költségvetés:

A berlini DIW óvatosabb, a müncheni Ifo derűlátóbb:

A berlini DIW gazdaságkutató intézet szeptember közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében

  • korábbi, 2021-re 3,2 százalékos gazdasági növekedési várakozását 2,1 százalékra mérsékelte,
  • a jövő évre szólót viszont az 5 százalékhoz közelítő szintre emelte,

feltételezve, hogy az anyagellátási nehézségek feloldódnak, a szolgáltatók visszatérnek a fellendülés útjára és keresleti oldalról a fogyasztás is jelentősen serkenti a gazdaság további élénkülését.

Prognózisuk alapján ez azt jelenti, hogy a múlt évi 4,6 százalékos visszaesést követően – a német gazdaság teljesítménye 2022 végére éri el a válság előtti szintet.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szeptember harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében a DIW-nél valamelyest erőteljesebb, azaz 2021-re – a berliniek 2,1 százalékos előrejelzésével szemben – 2,5, 2022-re 5,1, 2023-ra pedig – a jövő évi bázishoz képest, a berlini intézet kutatóival egyetértésben – újabb 1,5 százalékos növekedési dinamikát feltételez.

A foglalkoztatási helyzet javul, bár a koronavírus-járvány negyedik hulláma némileg fékezi ezt, sőt átmenetileg ismét feljebb nyomhatja a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számát. Mindeközben pozitív jelek mutatkoznak az iparban, ahol egyértelműen a növekedés jelei mutatkoznak.

Éves összehasonlításban: a DIW előrejelzése szerint a foglalkoztatottak éves átlagszáma az idén pár ezerrel elmarad a múlt évi 44,90 milliótól, de a jövő év tavaszán várhatóan új lendületet feltételezve a DIW szakértői a jövő év egészére 45,22, 2023-ra pedig 45,52 milliós átlaglétszámot valószínűsítenek. A munkanélküliségi ráta az idei 5,8 százalékról jövőre 5,4, 2023-ban pedig 5,0 százalékra mérséklődik.

A müncheni Ifo kutatói a foglalkoztatási helyzet tekintetében is derűlátóbbak: számításaik szerint az idén nem csökken, hanem közel 20 ezer fővel emelkedik a foglalkoztatottak éves átlaglétszáma, 2022-re a DIW-nél bő százezer fővel magasabb, 45,43, 2023-ra pedig 45,62 milliós éves átlaglétszámot, így – az idei 5,7 százalékkal szemben – jövőre 5,1 százalékos munkanélküliségi rátát feltételeznek, ami 2023-ban 4,9 százalékra tovább mérséklődik.

A berlini szakértők szerint a bérek a jövő évben a válság előtti évekhez hasonló mérsékelt ütemben emelkednek, s ez a mérsékelt ütem fontos feltétel ahhoz, hogy az infláció ne öltsön egészségtelen méreteket. Az ez évre jelzett, 3,0 százalék körüli infláció oka részben a tavaly átmenetileg 2, illetve 3 százalékponttal mérsékelt értéktöbblet-adó a korábbi szintre történt helyre állítása, részint a korábban magas olajárak „normális szintre“ emelkedésének következménye. 2022-re a DIW szakértői 2,0, 2023-ra pedig annál is alacsonyabb, 1,7 százalékos inflációt várnak; ezzel szemben az Ifo szakértői 2022-re 2,3, 2023-ra viszont csak 1,6 százalékos inflációval számolnak.

A koronavírus-járvány nyomán bevezetett intézkedések nyomán az idén az adóbevételek gyöngébb, 3,3, illetve az állam többletkiadásai számottevő, 4 százalékos emelkedésével számolnak a berlini kutatók, melynek következtében a költségvetés hiánya a 2020. évi kb. 145 milliárd euróról, (a bruttó hazai termék 4,3 százalékáról) az idén várhatóan 160 milliárd euró fölé, (a GDP 4,6 százalékára) emelkedik, s annak 78, illetve 43 milliárd euróra történő mérséklődése csak 2022-ben, illetve 2023-ban várható. Az államnak az éves GDP-hez viszonyított eladósodottsága az idén a korábbi 62-ről 72 százalékra emelkedik, s csak 2022-ben fog ismét 70 százalék alá esni.

Az Ifo az állami költségvetéssel kapcsolatos várakozások tekintetében is derűlátóbb, (azaz a költségvetés gyorsabb ütemű konszolidációt várja, mint a berlini intézet). megítélése szerint a költségvetés hiánya az idei 157,3 milliárd euróról, (a bruttó hazai termék 4,5 százalékáról) a jövő évre 52,1, 2023-ra pedig 0,3 milliárd euróra, azaz a jövő évben a GDP 1,4 százalékára mérséklődik, 2023-ra pedig megközelíti a null-szaldós állapotot.

 

A német iparszövetség szerényebb növekedést vár

A Német Ipari Szövetség (BDI) szeptember közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a szervezet szakértői a fejlődés irányát tekintve a berlini gazdaságkutató intézettel azonos, a nyár elején feltételezettnél fél százalékponttal szerényebb, de a DIW előrejelzése mértékét meghaladó ütemű, 3,0 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít.

„Az általunk végrehajtott korrekció oka a magánfogyasztásra fordított kiadások stagnálása”, mondta Joachim Lang, a BDI főtitkára – annak ellenére, hogy a német konjunktúra alakulásában fontos szerepet betöltő magánfogyasztás a koronajárvány miatti korlátozások fokozatos enyhítése nyomán egyre nagyobb lendületet kapott. Rossz volt azonban az évkezdés: az első félévben a háztartások fogyasztási kiadásai 2 százalékkal elmaradtak a tavalyitól, melynek következtében a korábbi növekedési dinamika nem lesz teljesíthető.

Történik ez annak ellenére, hogy a német vállalatok az exportboom időszakát élik, melynek következtében az áru- és szolgáltatás-kivitel éves szinten 8,5 százalékkal meg fogja haladni az egy évvel korábbit. A főbb piacok közül különösen kedvezően alakul az uniós partnerországokkal és az Egyesült Államokkal lebonyolított kereskedelem, miközben a kínai forgalom valamelyest szerényebb növekedést mutat. Az export növekedése ugyanakkor nem jelenti a növekedés tartóssá válását, mondta Lang, figyelmeztetve a globális logisztikai láncok problémáira, a magas költségekre, a globális szállítási nehézségekre és a kereskedelmi viták a konjunktúra alakulására gyakorolt negatív hatására.

Romlott Németország pozíciója a telephelyek rangsorában

Angela Merkel (CDU) a szövetségi gyűlés előtt tartott utolsó beszédében „a klímavédelmi törvény útra indításával”, „a digitalizáció területén elért egyértelmű haladással” és a beruházások másfél évtized alatti megduplázódásával érvelt a maga és az általa vezetett, kormány tevékenységének eredményei mellett.

Egyes közgazdászok a leköszönő kancellárnál árnyaltabb és sok tekintetben sötétebb képet festenek Európa vezető hatalma gazdaságáról. A kölni IW gazdaságkutató intézet által készített és a Handelsblatt által ismertetett összehasonlító tanulmány szerint 2013 óta – tehát azóta, hogy megszakítás nélkül nagykoalíciós kormány volt hatalmon – Németország pozíciója romlott az egyes nemzetek gazdasági telephelyi versenyében.

A szövetségi köztársaság legnagyobb erőssége „a globálisan felállt gazdaságban, annak a vevőkre és az értékesítési piacokra való világos orientáltságában“ rejlik. A „piacorientáltság“ tekintetében valamennyi országot megelőzi, az infrastrukturális feltételek tekintetében pedig a 2. helyet foglalja el.

Ez utóbbinál azonban már vannak hiányosságok. Példának okáért a digitális infrastruktúrában: olyannyira, hogy a szélessávúinternet-ellátottság tekintetében Németország csak valahol az alsó középmezőnyben található. Emellett Németország a bürokrácia leépítése és a szabályozás területén is teret veszített, a 2013-ban kilátásba helyezett bürokráciacsökkentés egyszerűen „nem jött össze“.

(Forrás: Getty Images – Sean Gallup)
(Forrás: Getty Images – Sean Gallup)


A kölni gazdaságkutató intézet elemzése nem az egyetlen olyan felmérés, amely Németország nemzetközi versenypozíciói romlását mutatják, kijelölve az utat a leendő szövetségi kormánynak, ha az komolyan tenni akar e romlás megfékezéséért és a telephelyi feltételek javításáért. A mannheimi ZEW európai gazdasági kutatási központ által a családi vállalatok szövetsége megrendelésére készített elemzés szerint Németország a nagykoalíciós kormányzás idején folyamatosan veszített a versenyképességéből: 21 ország versenyében 2012-ben még a 12. helyet foglalta el, de 2020-ra lecsúszott a 17. helyre.

Közgazdász professzorok a szövetségi választások gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásáról
A szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásokat megelőzően a német médiák nagy terjedelemben mutatták be, s elemezték a választások eredménye nyomán létrejövő koalíciós lehetőségeket – a nagykoalíciós kormányzás tovább folytatásától a Zöldek, a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Baloldali párt esetleges koalíciós partnerként történő megjelenéséig bezárólag.

Az előrejelzések ismeretében nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy – a szövetségi köztársaság történetében először, a CDU/CSU-t egy pártnak véve – nem lesz elég két párt koalíciós összefogása a leendő berlini kormány parlamenti többségéhez, ahhoz három párt koalíciójára lesz szükség. Ez esetben a válaszokban nagy hangsúlyt nyert konzervatív-liberális kormánykoalíció létrejöttének a valószínűsége a nullával egyenlő.

Így viszont az egyes pártok profilját és a német gazdaság és társadalom kihívásai ismeretében aligha tűnik egyszerű feladatnak három, esetenként gyökeresen eltérő politikát valló párt programjának koordinálása. (Példaként elég az SPD és a Zöldek, illetve az FDP adópolitikai elképzeléseiben meglévő különbségekre utalni.)
Az őszi előrejelzés kapcsán már idézett müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szeptember 21-én, öt nappal a szövetségi választásokat megelőzően hozta nyilvánosságra annak a felmérésnek az eredményeit, amely különböző német egyetemek 153 közgazdász professzora és professzornője megkérdezésén alapszik és a választási eredményeknek a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra, az állami költségvetés és eladósodás alakulására, valamint – először a választások előtt az egyetemi professzorok körében végzett felmérések történetében – a széndioxid-kibocsátásra gyakorolt lehetséges hatásait mutatja be.

A felmérésben részt vevő gazdaságtudósok nagy része,

  • 40 százalékot meghaladó nagyságú aránya úgy látja, hogy az elkövetkező négy évben egy, a CDU/CSU és az FDP alkotta koalíció kormányzása esetén növekedne a legjelentősebb mértékben a német GDP, (bár – mint utaltunk rá – egy konzervatív-liberális „kettős“ aligha fog többséggel rendelkezni a szövetségi törvényhozásban).
  • Ezzel szemben egy, a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP, illetve az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta koalíció esetében ez az arány nagyjából azonos, de nem éri el a 20 százalékot.
  • A legalacsonyabb gazdasági növekedéssel akkor számolnak, ha az SPD, a Zöldek és a „Die Linke“ alkotta „tisztán baloldali koalíció“ jönne létre.
  • A munkanélküliségi ráta alakulásáról szóló eredmények tökéletesen összhangban vannak a gazdasági növekedés alakulásával kapcsolatos várakozásokkal. A válaszadók
  • több mint 40 százaléka látja úgy, hogy az elkövetkező négy évben egy, a CDU/CSU és az FDP alkotta koalíció kormányzása esetén lenne a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta,
  • egy, a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP, illetve az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta koalíció esetében ez az arány azonos, 15 százalék körüli;
  • míg a legmagasabb munkanélküliségi rátával, (azaz a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzettel) akkor számolnak, ha az SPD, a Zöldek és a „Die Linke“ alkotta „tisztán baloldali koalíció“ jönne létre.
  • A felmérésben részt vevő professzorok
  • 86 százaléka számol azzal, hogy az állam eladósodottsága egy, az SPD, a Zöldek és a „Die Linke“ alkotta tisztán baloldali koalíció létrejönne esetén emelkedne a legmagasabb szintre, ezzel szemben
  • egy, a CDU/CSU és az FDP alkotta, (mint láttuk, teljesen valószínűtlen) koalíció esetén a válaszadók csaknem háromnegyede véli úgy, hogy az államadóssági ráta minden más összetételű koalícióval szemben a legalacsonyabb szintre mérséklődne.

Folytatva a felmérés ismertetését – az abban részt vevő professzorok 

  • 70 százaléka várja azt, hogy egy, a CDU/CSU és az FDP alkotta koalíció esetében lennének legmagasabbak, míg
  • 55 százalék véli vizont azt, hogy egy, az SPD, a Zöldek és a „Die Linke“ által alkotott baloldali koalíció esetén lennének a legalacsonyabbak a nettó jövedelmek közötti különbségek.
  • a válaszadók többsége, 56 százaléka várja azt, hogy egy, a CDU/CSU és az FDP alkotta koalíció esetében lenne a legmagasabb, illetve
  • csaknem két ötöde várja azt, hogy egy vörös-zöld koalíció eetében lenne a legalacsonyabb a kibocsátott széndioxid-kibocsátás mennyisége.
Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés