hirdetés
hirdetés

Német atom

Újabb irányváltás a német energiapolitikában

A tavaly október végén hivatalba lépett új német keresztény-liberális kormánykoalíció egyik legszélesebb körben vitatott döntését hozta meg azzal, hogy megváltoztatta a korábbi, eredetileg még a kettővel korábbi, szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció által az atomenergia-termelés fokozatos megszüntetéséről szóló döntést.

hirdetés

Amióta Németországban nukleáris erőművek üzemelnek, mindig élénk politikai-közéleti vita kísérte működésüket. Az 1998-ban hivatalba lépett szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció – elsősorban a kisebbik koalíciós partner, a zöldek nyomására – döntést hozott az atomenergia-termelés fokozatos megszüntetéséről, és ezt 2002-ben sikerült törvényerőre emeltetnie. Az akkori döntés úgy szólt, hogy nem építenek több atomerőművet Németországban, a meglévőeket pedig 32 év alatt folyamatosan kivonják a termelésből.

2004-ben az Alsó-Szászországban levő stadei, egy évvel később pedig a Baden-Württembergben levő obrigheimi atomerőművet le is kapcsolták. Több további erőmű sorsa is megpecsételődni látszott, miután a 2005 és 2009 között működő nagykoalíciós kormányt alkotó pártok – ekkor már a szociáldemokraták nyomására – nem tudtak megállapodni a nukleáris politika módosításáról.

Módosuló álláspontok

A konzervatív CDU-CSU és a liberális FDP már jóval a szeptember végi országos választások előtt meghirdette: ha együtt alakítanak kormányt, megváltoztatják a korábbi, még a „vörös-zöld” időszakra visszanyúló nukleáris politikát. A dolog lényege: az erőművek üzemidejének korlátozására vonatkozó döntést feloldják, és az egyes erőművek biztonsági állapota alapján döntenek azok lehetséges üzemidejéről. Mint a kölni gazdaságkutató intézet szakértői egy, a témáról tavaly év végén megjelent elemzésükben fogalmaznak, a választási ígéret betartása, azaz az atomenergia-termelés, illetve a meglévő atomerőművek működésének meghosszabbítása „a legforróbb vasak közé tartozik, amelyet Merkel és csapata megmarkolt”.

Az atomerőművek működtetése nyomán keletkező extraprofit nem marad az érintett vállalatoknál, hanem elvonják azt, s a megújuló energiák kutatására és az energiahatékonyság javítására fordítják. Az a korábbi kormányok által hozott döntést, mely szerint Németországban (más országokkal ellentétben) nem építenek újabb atomerőműveket, az új kormánykoalíció sem módosította. Németországban ezzel új, a korábbinál tágabb perspektívát kapott az atomenergia-termelés; miközben a német energiatermelésben – számos más európai országgal ellentétben, a szénalapú erőművek nagy jelentőségénél fogva – a nukleáris energiának a teljes energiatermelésben elért részaránya továbbra is viszonylag alacsonynak mondható.

Míg ugyanis 2007-ben a teljes német áramtermelés alig több mint egynegyedét-egyötödét állították elő atomenergiából, addig Franciaországban ugyanez az arány megközelítette a 77 százalékot. Az atomenergia-termelés mellett alapvetően két érv szól. Az egyik – az atomerőművekben előállított áram alacsony ára; már pedig ha az atomerőműveket kivonnák a termelésből, jóval magasabb áramárakkal kellene számolni. A másik – a klímavédelem; az atomerőművekben előállított áram esetében ugyanis alig keletkezik a légkört terhelő szén-dioxid. Azaz – ha fennmarad az atomenergia-termelés, egészen olcsón sikerül megóvni a légkört, különösen, ha ezzel újabb szénerőművek építését tudják kiváltani.

A „fekete-sárga” kormánykoalíció nem tudja elégszer (és a nukleáris energia ellenzőinek kellő meggyőző erővel) hangsúlyozni, hogy az atomenergiát átmeneti megoldásként, „áthidaló techniká”-nak tekinti addig az időszakig, amikor már a megújuló energiaforrásokat tudják majd (nem kevésbé) olcsó áram termelésére használni. Bizonyosra vehető, hogy az energetikai vállalatoknak alapvetően meg fogja érni a nukleáris erőművek üzemeltetése és az elért nyereségük egy részének a megújuló energiák kutatására történő átadása, jóllehet a nukleáris energia termelésében keletkező nyereség megújuló energiák termelésére fordítandó részének meghatározása további politikai egyeztetések és megállapodások tárgya.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Meghosszabbítják az atomerőművek üzemidejét
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés