hirdetés
hirdetés

Történelem

Nem gyilkolták meg a remetepápát

A történészek V. Celesztin koponyáján látható apró lyuk miatt úgy vélték, esetleg szöggel szúrták fejbe és az okozta halálát. De nem így volt.

hirdetés

Megvizsgálták annak a pápának a földi maradványait, aki bár önként mondott le a pápai trónról, mégis börtönbe zárva halt meg. Évszázadokon át vélték úgy, hogy a koponyán látható lyuk gyilkosságra utalhat, de kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy jóval a halál beállta után sérült meg a koponya – mondta el a Discovery Newsnak Luca Ventura, az aquilai San Salvatore Kórház patológusa, aki szerint a koponya a számos újratemetés során sérülhetett meg.

Pietro Angelerio, aki utóbb a Pietro da Morrone nevet használta 1209-ben született és 1294-ben választották pápává, miután előzőleg két éven át nem sikerült olyan pápát találni, aki mindegyik politikai csoportnak megfelelt volna. Pietro da Morronéről mindegyik csoport joggal feltételezte, hogy nem sok vizet zavar majd, hiszen szinte egész életét a dél-olaszországi Abruzzi környéki hegyek barlangjaiban élte le bencés rendi remeteszerzetesként.

A pápa az üvegkoporsóban 2009-ben a földrengés után (Fitó: ANSA)
A pápa az üvegkoporsóban 2009-ben a földrengés után (Fotó: ANSA)

Az V. Celesztin néven pápává lett remete azonban hamar rájött, hogy hibát követett el és lelki békéje megtartására, valamint fizikai gyengeségére hivatkozva 5 hónappal megválasztása után lemondott. VIII. Bonifác követte a pápai trónon, de sokan azt rebesgették, hogy Celesztint, akit a nép szeretett, erőszakkal mondatták le. Bonifác börtönbe záratta az idős remetét. Celesztin Fumone várába zárva halt meg 9 hónappal később, 1296-ban.

A halál pontos okát nem tudtuk megállapítani, de a korábbi vizsgálatok a nehézfém-mérgezést kizárták. Korabeli beszámolók említik, hogy tüdőgyulladása és féloldali bénulása volt, a börtön pedig megviselhette az idős ember törékeny szervezetét – mondta el Ventura. Annyit sikerült megállapítani, hogy V. Celesztin 165 centiméter magas volt és krónikus orrmelléküreg-, fogágy- és gerincízületi gyulladásban szenvedett, valamint úgynevezett Schmorl-benyomatai voltak, amelyek olyan porckorongsérvek, amit fiatalkorban szerezhetett nagyobb súlyok cipelésétől.

A remetepápát először a Rómától 72 kilométerre lévő Ferentino Szent Antal-templomában temették el, majd a városban lévő másik templomba vitték át koporsóját, később az aquilai Santa Maria di Collemaggio-bazilikában helyezték nyugalomra ezüstkoporsóban, amit márványmauzóleumba tettek. 1529-ben az ezüstkoporsót ellopták, 1646-ban újat készítettek, amit 1799-ben loptak el. Akkor egy szerényebb koporsóba tették földi maradványait, amit 1988-ban loptak el, de két nappal később előkerült. 2009-ben erős földrengés pusztította Abruzzo környékét, de a remetepápa földi maradványai üvegkoporsójában épen kerültek elő a romok alól.

Karosszékben
Sergio Tiberti, az Aquila Egyetem és Giulio Sacchetti, a római Tor Vergata Egyetem munkatársai V. Celesztin koponyájáról lézerszkenneres felvételeket készítették és a régi ezüstmaszkja helyett az újra rekonstruált arc alapján készítettek új maszkot.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés