hirdetés
hirdetés

Űrkutatás

Nano szondákkal térképeznék fel az aszteroidákat

A kisbolygóövbe küldött ötven eszköz háromszáz égitestet vizsgálna meg tüzetesebben.

hirdetés

A Finn Meteorológiai Intézet (FMI) tudósai az Európai Planetáris Tudományok Kongresszuson (EPSC) bemutatták egyik új küldetési tervüket, amelynek keretében pár év alatt több száz aszteroidát vizsgálnának meg.

A projekt alatt ötven nanoszondát (kicsi űreszköz) küldenének a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövhöz, hogy háromszáz méretes aszteroidáról fényképeket, illetve kémiai elemzéseket készítsenek.

Mind ehhez az öt kilogrammos szerkezetek egy kis teleszkóppal és (az égitestek kőzetmintáinak kémiai analízise céljából) egy spektrométerrel lennének felszerelve.

A visszafogott terjedelmű űrhajók elektromos napszélvitorlákkal, mondhatni „e-vitorlákkal” haladnának előre az űrben. A meghajtórendszer tulajdonképpen a szondából, egy távoli eszközből és az őket összekötő pányvából állna. A kötelet pozitív töltés alatt tartanák, és így a Nap felől beérkező pozitív ionok összeférhetetlenség ürügyén jelentős löketet adnának a szerkezetnek.

Ilyenek lennének (Forrás: Finnish Meteorological Institute)

Mindegyik szonda hat vagy hét aszteroidát vehetne górcső alá, aztán az adatok hazaküldéséhez visszaszállingózhatna a Föld felé; ez feleslegessé tenné a távoli adatközvetítéshez szükséges robosztus antennák alkalmazását.

Az egész küldetés csupán két-három évet venne igénybe, és 72 millió dollárt (mintegy 18 milliárd forintot) őrölne fel, vagyis más űrmissziókhoz mérve nagyon olcsónak számítana. Bár még egyetlen űrhivatal sem csapott le a koncepcióra, megvalósulása esetén a tudományos hozadéka óriási lenne.

 „A nanoműholdak rengeteg információt össze tudnának gyűjteni az útjukba eső aszteroidákról, ideértve a teljes méretüket és alakjukat, [megvizsgálhatnák] hogy van-e kráter vagy por a felszínükön, van-e holdjuk, illetve, hogy az aszteroidák primitív testek vagy inkább törmelékhalmok-e – mondta a Popular Mechanicsnek Pekka Janhunen, az FMI egyik munkatársa. – A felületi jellemzőik kémiai összetételéről is adatot gyűjthetnének, például, hogy a víz spektrális jellemzői megtalálhatóak-e rajtuk.”

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Engadget)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés