hirdetés
hirdetés

Nagyvállalatok az alapanyaghiány és a járványhelyzet árnyékában

Az első félévi jövedelmezőségi mutatók, a rendelésállomány kedvező alakulása és a koronajárvány leküzdésével kapcsolatos remények növekvő bizakodást táplálnak a német vállalatok körében. Közöttük szép számban vannak olyanok, melyek féléves mérlegük alapján tovább javították teljesítményük egész évi alakulására vonatkozó előrejelzéseiket.

Ezzel szemben egyes nyersanyagok, (az építőiparban a faanyagok) és a késztermékekbe beépítésre kerülő alkatrészek (az autóipar esetében a félvezetők) hiányának tartóssá válása komolyan, de egyelőre nemigen számszerűsíthető mértékben korlátozhatja a német gazdaság fellendülését. Közben napról napra emelkedik a koronavírus újabb hullámában megbetegedettek száma.

hirdetés

Az ipari és építőipari vállalatok, valamint az energiaszolgáltatók júniusban összességében 1,3 százalékkal kevesebbet termeltek, mint az előző hónapban. A megszakítás nélkül harmadik hónapja tartó visszaesés azért is váratlan, mert a szakértők nem csökkenésre, hanem fél százalékos növekedésre számítottak.

A júniusi visszaesés ellenére az első féléves termelési eredmények tulajdonképpen nem rosszak: a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint január és június között a német feldolgozóipar termelése 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A koronavírus-járvány kitörése előtti teljesítménnyel összehasonlítva a kép azonban már nem ilyen kedvező: a 2021 júniusi teljesítmény 6,8 százalékkal még mindig elmaradt a 2020 februáritól, a járvány kitörése előtti utolsó „normális hónap“ termelésétől.

Andreas Scheuerle, a DekaBanknak a Deutsche Welle által idézett szakértője elismerte, hogy – bár a rendelésállomány magas – „a termelés nem tud abból teljes mértékben profitálni“. Egyre több és több a veszély, „nem csak az ipar és az építőipar, hanem az egész konjunktúra szempontjából.“ Ezt a korona-korlátozások utáni fellendülésből profitáló kereskedelem és a szolgáltatók egy ideig még képesek kompenzálni, „de ez a sajátságos konjuktúra nem fog örökké tartani“. Thomas Gitzel, a vaduzi székhelyű VP Bank szakértője – egyetértve frankfurti kollegájával – arra figyelmeztetett, hogy „rövidtávon nyoma sincs az anyaghiány enyhülésének". De a delta változat elterjedése Ázsiában újabb és újabb lezárásokat tesz szükségessé, amit megszenved az ottani termelés, valamint a kikötői logisztika és amelynek következtében „az Európában várva várt félvezetők továbbra is váratnak magukra”.

Az Európában várva várt félvezetők továbbra is váratnak magukra
Az Európában várva várt félvezetők továbbra is váratnak magukra

Némely kutatói műhelyek (egyelőre nagyon) derűlátóak

Fentiek, illetve az egyes kutatói műhelyek előrejelzései és a nagyvállalati kör várakozásai által kirajzolódó kép egyelőre nagy ellentmondásokat takar. Ámbátor „a jó üzleti adatok és a beérkező rendelések alakulása azt mutatja, hogy beindult a gazdaság várt önhordozó fellendülése“, idézi a Handelsblatt gazdasági-üzleti napilap Gabriel Felbermayr, a kieli IfW világgazdasági intézet elnökének véleményét. Aki megjegyezte, hogy a fellendülés erőteljes lehet, mert sok fogyasztó és vállalat most szabadult meg vásárlási, illetve befektetései korábbi visszatartásától.

Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Achim Wambach, a mannheimi székhelyű ZEW Európai Gazdasági Kutatóintézet elnöke is, aki szerint „Németország gazdasága most jól áll és a várakozások is pozitívak“.

Hansjörg Pack, a Deutsche Bank DWS alapkezelő leányvállalatának szakértője szerint „az első negyedévben még sok vállalat nem bízott teljes mértékben a kirajzolódó fellendülésben vagy túlzott óvatossággal járt el azért, hogy később ne kelljen csalódniuk. „A jó második negyedév után sokan azt tapasztalják, hogy előrejelzéseikben túl konzervatívak voltak“. Pack szerint „a jelenlegi lendület nem tekinthető szalmalángnak“, már pedig „a fellendülés 2022-ben is folytatódik még akkor is, ha annak lendülete minden bizonnyal mérséklődni fog“.

 Hasonló optimizmust sejtet Benjardin Gärtner, az Union Investment szövetkezeti alap részvényekért felelős szakértője, aki szerint „a globális gazdaság virágzik, sok vállalat jó árérvényesítési képességgel rendelkezik és világszerte egyértelműen növekvő nyereségnek örvendezhet“. A konjunktúra időszakának egyelőre nincs vége, s így a vállalatok nyeresége is kedvezően alakul.

A fentiekben idézett előrejelzések szerkesztői tehát – úgy tűnik - nemigen vették figyelembe a bevezetőben említett hiányhelyzetek, továbbá a koronavírus-járványnak a delta variáns megjelenése miatti újabb hullámának részleteiben ma még aligha meghatározható hatását. Utóbbinál arról van szó, hogy a megbetegedések száma a viszonylag magas oltási kvóta ellenére augusztus első napjaiban gyorsabban növekedett annál, mint azt 2020 nyarán tapasztalták, s hogy a megbetegedések ez idő szerint elsősorban a 20 és 24 év közötti korosztályt érintik. A helyzet súlyosságára utal, hogy augusztus 10-ére összehívták a tartományi miniszterelnökök újabb konferenciáját, amelyen a járvány újbóli támadása kerül napirendre.

Gép- és berendezésgyártás: kedvező konjunkturális helyzet vs. súlyosbodó anyaghiány

A konjunktúra kedvező alakulása – többek között - a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) tagvállalatai legfrissebb számaiban is visszatükröződik. A beérkező rendelések volumene az első félévben 29, ezen belül júniusban 53 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ralph Wiechers, a szövetség vezető közgazdásza elismerte, hogy „a helyzet egyértelműen kedvezőbb annál, mint amire korábban számítani lehetett“.

Az anyaghiány – különösen a villamosiparban és az acélgyártásban – egyre számottevőbb, egyes részterületeket különösen keményen érint. Ralf Wichers 70 százalékra becsüli az ágazat azon vállalat arányát, melyek termelését az anyaghiány egyértelműen megnehezíti. „Emellett a járvány miatt megbetegedettek számának emelkedése is mind inkább nyomás alá helyez a gépgyártás szempontjából fontos piacokat“, tette hozzá, bár – mint fogalmazott – az exportorientált német gépgyártás termelése az idén várhatóan tíz százalékkal bővül“. A rendelésállomány rendkívül magas, a kapacitások kihasználtsága pedig júliusban elérte a 88,3 százalékot, messze meghaladva a 85,9 százalékos sokéves átlagot.

Autóipar: egyelőre nincs kilátás a válság előtti szint elérésére

A múlt évi „leégés“ után figyelemre méltóan dinamikusan fejlődést produkált a három nagy autógyártó: a Volkswagen, a Daimler és a BMW összesített forgalma a 2020 első félévi 208 milliárd euróról 2021 első hat hónapjában 270 milliárdra emelkedett. Ennél is figyelemre méltóbb a három cégcsoport operatív nyereségének alakulása, amely az elmúlt hat hónapban elérte a 30,3 milliárd eurót, szemben a múlt év első felével, amikor a Daimler és a Volkswagen egyaránt egymilliárd eurót meghaladó nagyságú veszteségnél tartott, s csak a BMW büszkélkedhetett szerény 709 millió eurós nyereséggel.

Üröm az örömben a félvezetők hiánya és a termelés ebből fakadó akadozása. Nicolas Peter, a BMW pénzügyekért felelős elnökségi tagja a Handelsblatt által idézett nyilatkozata szerint az alkatrészhiány miatt 90 ezer betervezett és a vevők által keresett jármű nem kerül legyártásra, a Volkswagennél pedig úgy számolnak, hogy az első félévi termelési veszteség „több százezer egységet“ tesz ki.

A Német Autóipari Szövetség (VDA) augusztus első napjaiban nyivánosságra hozott adatai szerint Németországban 2021 júliusában 230,4 ezer darab új személygépkocsit hoztak forgalomba, 25 százalékkal kevesebbet, mint 2020 azonos időszakában, a 2019. évihez pedig még markánsabb, 29 százalékos a visszaesés. A termelésnél a visszaesés ugyancsak 25, míg az exportnál 27 százalékos.

Annak ellenére, hogy az újonnan forgalomba hozott autók száma január és július között 7 százalékkal meghaladta az előző év első hét havit, a 2019. évihez képest még mindig 25 százalékos visszaesés és a nagy autógyárak alkatrészellátási nehézségei alapján a VDA bizonyos abban, hogy a német autóipar termelési és értékesítési két évvel korábbi darabszámai még jó ideig nem lesznek megismételhetőek.

Az alkatrészhiány miatt 90 ezer betervezett és a vevők által keresett jármű nem kerül legyártásra, a Volkswagennél pedig úgy számolnak, hogy az első félévi termelési veszteség „több százezer egységet“ tesz ki
Az alkatrészhiány miatt 90 ezer betervezett és a vevők által keresett jármű nem kerül legyártásra, a Volkswagennél pedig úgy számolnak, hogy az első félévi termelési veszteség „több százezer egységet“ tesz ki

Van, ahol az ipari konjunktúra és a fogyasztási cikkek iránti kereslet élénkülése együtt serkenti az adott ágazat fejlődését.

A gazdaság más területein a vállalati előrejelzések optimizmusát egyszerre táplálja a globális ipari konjunktúra és a fogyasztási cikkek iránti kereslet élénkülése. Mint e folyamat fő haszonélvezője a BASF vegyipari konszern néhány héttel ezelőtt drasztikusan, több mint egy harmadával emelte a nyereségre vonatkozó korábbi előrejelzését, ami részint a forgalom erőteljes bővüléséből, részint pedig az árrések különösen egyes műanyagoknál tapasztalható emelkedéséből táplálkozik. A BASF menedzsmentje azzal számol, hogy a vegyipari termékek iránti kereslet globális kereslet éves növekedése el fogja érni a 6,5 százalékot.

A nagy iparvállalatok közül a Siemens rövid időn belül harmadszor korrigálta felfelé idei növekedési kilátásait, s a jelenlegi állapot szerint a múlt évihez képest 4 százalékponttal magasabb árbevételt és mintegy ötödével több nyereségre számít a korábban feltételezettnél.

Olyan cégeknél, mint a Merck és a Sartorius, az oltóanyag- és biotechnológiai gyártás alapanyagai iránti kereslet erősödése eredményez erőteljes növekedést okoz, a fogyasztási cikkeket gyártók sorában az Adidas vezetése azzal számol, hogy az eladások volumene – a második negyedév kiugróan magas, több mint 50 százalékos növekedése után – éves összehasonlításban akár 20 százalékkal is meghaladhatja az egy évvel korábbit.

Szigorodnak a piacra jutási feltételek az Egyesült Államokban

Egyes, az Egyesült Államokba exportáló német vállalatok tevékenységét érzékenyen érinti, hogy Joe Biden folytatja elődje, Donald Trump által az országa iparának védelmében által követett irányvonalat. Augusztus első napjaiban hozták nyilvánosságra azt az amerikai hatóságok és a vállalatok képviselői több hónapig tartó tárgyalásai után elfogadott előírást, mely szerint a késztermékek gyártói számára a termékeikben előírt eddigi minimálisan 55 százalékos hazai részarányt 60, majd 2029-ig újabb 15 százalékponttal, 75 százalékra kell emelni.

Mint ismeretes, az Egyesült Államok a múlt évben elért 103,8 milliárd eurós forgalommal Németország elsőszámú exportpiaca, már pedig „a Buy-American-szabályozás megszigorítása negatív hatást fog gyakorolni az Egyesült Államokba exportáló német vállalatok tevékenységére”, figyelmeztetett Ilja Nothnagel, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség (DIHK) igazgatósági tagja. „Az Egyesült Államok fontos külföldi piac a német vállalatok számára, a közbeszerzéseket is beleértve”, mondta a kamarai szövetség tisztségviselője, megjegyezve, hogy „az amerikai közületi megrendeléseknél alkalmazott, a termékek eredetére vonatkozó előírások már eddig sem tették egyszerűvé a német gazdaságnak az ilyen kiírásokban való részvételt”.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés