hirdetés
hirdetés

Antropológia

Mióta vagyunk fehér bőrűek?

Legfrissebb kutatások szerint az európaiak az ötezer éve a Stonehenge-t is építő népek előtt mindössze hatezer évvel veszítették el afrikai őseiktől örökölt sötétebb bőrszínüket.

hirdetés

Egyértelmű összefüggés figyelhető meg a bőrpigmentáció és a földrajzi szélesség között: azok a népek, amelyek hosszabb időt töltenek el magasabb földrajzi szélességeken úgy alkalmazkodnak a környezethez, hogy elveszítik azt a fajta pigmentképződést, ami az alacsonyabb szélességi körökön élő emberekre jellemző – monda el Sandra Beleza, a portugál Porto Egyetem munkatársa, kutatásvezető a NewScientistnek.

A világosabb színű bőr ugyanis több létfontosságú D-vitamint képes előállítani napfény hatására, mint a sötétebb színű bőr. Azt már tudjuk, hogy a mai ember mintegy 45 ezer  éve vándorolt be Európába, de az nem volt világos, mikor „fakult ki” a bőrszíne. A Beleza vezette kutatócsoport három, a világosabb bőrpigmentációért felelős gént vizsgált. Noha ezek a gének minden népcsoportban megtalálhatók, jóval általánosabbak az Európában, mint például az Afrikában élők körében, és éppen ez magyarázza azt a bőrszín-különbséget, ami megfigyelhető az európai és a nyugati-afrikai népességek között.

A kutatócsoport 50 európai és 70 szubszaharai származású ember genomját elemezve állapította meg, hogy a három gén – és a világosabb bőrszín – 11 000-19 000 évvel ezelőtt terjedt el az európai népcsoportok körében. Vagyis jóval azután, hogy az első modern emberek megérkeztek Európába – mondta el Beleza a NewScientistnek. A portugál kutatási eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek révén úgy gondoltuk, hogy a modern ember nem rögtön azután veszítette el sötétebb bőrszínét, hogy megérkezett Európába – mondta el a NewScientistnek Katerina Harvati, a németországi Tübingen Egyetem munkatársa.

Korábban Spanyolországban és Olaszországban 40 000-50 000 éves neander-völgyi csontmaradványok DNS-elemzése azt mutatta ki, hogy a Dél-Európában élő unokatestvéreinknek világosabb bőrszíne volt, mint máshol élő társaiknak, hajuk színe pedig vöröses volt. De a neander-völgyiek mintegy 28 000 éve haltak ki, vagyis jóval azelőtt, hogy a mai ember világosabb bőrszínű lett. Nyilvánvaló tehát, hogy – bár genetikusok kimutatták, hogy a két faj keveredett egymással - nem Európában élt unokatestvéreinktől származik ez a hasznos helyi alkalmazkodás.

Ez első megközelítésre nehezen magyarázhatónak tűnik, de mindjárt érthetőbb, ha azt tételezzük fel, hogy a keveredés még a Közel-Keleten megtörtént, amikor a két faj először találkozott egymással. Abban a régióban a neander-völgyinek sötétebb bőrszíne lehetett, ez lehet az oka, hogy a keveredés után sem világosodott ki bőrszínünk – mondta el Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a NewScientistnek. Harvati szerint a Neander-völgyiek bőrszíne is változó lehetett, ami nem is csoda olyan faj esetében, amely földrajzilag nagy területet népesített be.

Karosszékben
Egyre több részletet ismerünk meg rejtélyes és homályos múltunkból, egy nap pedig talán az is kiderül, miként lehetséges, hogy mára egyedüli homo-túlélőként népesítjük be a földet.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[131023] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés