hirdetés
hirdetés

Smart City

Mintát adhat a szolidárisan fejlődő város

Hogyan élünk ma a városokban? Milyen tendenciák érvényesülnek itthon, és mennyire vagyunk lemaradva a „legokosabb” városokhoz képest? Beliczay Erzsébettel, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettesével beszélgettünk, aki környezetvédelmi szakértőként hosszú évek óta foglalkozik az épített környezettel és annak minden lehetséges aspektusával.

hirdetés

Milyen fontos változások figyelhetők meg a városi lakosság elvárásaiban a századforduló óta?

Szédületes életmódbeli változásokat tett lehetővé a technikai fejlődés az elmúlt száz évre visszatekintve. Életünket, választási preferenciáinkat a globalizáció, a népességfogyás, a lakosság öregedése, a viszonylagos jólét, a növekvő mobilitás és a környezeti veszélyekkel kapcsolatos információk széles körű terjedése egyaránt befolyásolja.

A felsorolás messze nem teljes, de ezzel szeretném jelezni, hogy szinte mindenütt a jelentősen megváltozó igényekre, elvárásokra kell felkészülni a termelő és szolgáltató vállalkozásoknak. Ehhez támogatásra találnak az infokommunikációs eszközökben, amelyek a differenciált, kisebb közösségek sajátos igényeinek kielégítését is megkönnyítik, és gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a mai korban.

Beliczay Erzsébet:A városok élhetősége, versenyképessége nemcsak a műszaki infrastruktúra fejlettségétől függ,
Beliczay Erzsébet: Nemcsak a műszaki infrastruktúra a meghatározó
Tudna említeni néhány gyakorlati példát?

Habár sokan az ellenkezőjét állítják, valójában megfigyelhető, hogy a mai fiatal felnőttekben már kevésbé él a birtoklási, felhalmozási vágy. Sok helyen népszerűek a sarki mosodák a saját mosógéppel szemben, jobban szeretnek a fiatalok kerékpározni, mint reggelenként autójukkal a dugóban araszolni. Sokkal több időt töltenek a családjukkal, az apák is élvezik a kisgyermekek társaságát, ezért igyekeznek ezt lehetővé tevő munkahelyet választani. Nálunk is szembetűnőek a változások. Megállt például a városok terjeszkedése, a kiköltözési hullám. A fiatalok inkább a jó tömegközlekedéssel, sok zöld területtel ellátott, forgalomcsillapított belterületeket részesítik előnyben. Több helyen autómentes lakónegyedek épülnek. Hogy ne csak a fiatalokat említsem, egyre nő az idős emberek aránya, akik a helyi ellátást keresik, és a forgalomcsillapított városrészekben érzik magukat biztonságban. A gyerekes családok is hasonló, jó környezeti állapotú, boltokkal, szükséges intézményekkel jól ellátott, parkosított városrészeket választják szívesebben lakhelyükként.

Egy dolog azonban közös a lakosság többségénél: a kapcsolattartásban, a szükséges információk beszerzésében, az ügyintézésben és a szórakozásban mindannyian használják az infokommunikációs technikát (ICT). Az autómentes hétvége alkalmával, a lezárt Andrássy úton ott volt a Levegő Munkacsoport információs sátra is. Meglepő, hogy hány idős ember iratkozott fel az elektronikus hírlevelünkre, vagy hivatkozott az interneten olvasottakra.

Hazai viszonylatban pontosan mit értünk „okos városon”? Számos különböző modellel találkozhatunk, itthon melyik irányt követjük?

Nálunk az okos, intelligens, lassú, átalakuló (smart, intelligent, slow, transition) és hasonló településjelzők még csak most kezdenek a köztudatba kerülni. Nem alakult ki az egységes értelmezésük. Az eddig megismert anyagok alapján úgy érzem, még külföldön se kristályosodott ki a jelentésük.

A városok élhetősége, versenyképessége nemcsak a műszaki infrastruktúra fejlettségétől függ, hanem az ott élők iskolázottságától, egészségi állapotától, az innovációs képességektől és a közösségek minőségétől. Az infokommunikációs eszközök nemcsak a műszaki, hanem a humán infrastruktúra, az immateriális tőke növekedésében is fontos szerepet játszanak. Magyarországon az angliai Transition Towns mozgalom tapasztalatai alapján megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége.

Emellett a különféle települési önkormányzatok szövetségei is igyekeznek tagjaik között terjeszteni a települések fenntarthatóságával kapcsolatos jó bel- és külföldi gyakorlatokat. Örvendetesen növekszik a belvárosok forgalomcsillapítása, több városban megújuló energiára alapozott a távhőszolgáltatás. Sok jó megoldást vesznek át a nemzetközi gyakorlatból, az élenjáró környezetbarát településektől. A közepes méretű városainkban egészségesebbek az emberek, és hosszabb ideig élnek, mint a főváros egyes kerületeiben és a leghátrányosabb helyzetű térségekben.

Ha az okos városok rangsorát tekintjük, mi hol helyezkedünk el ma? Van-e, amiben jók vagyunk, és milyen téren van esetleg különös lemaradásunk?

Szerintem Magyarország nyitott az ICT felé. Ezek az infokommunikációs eszközök megkerülhetetlenek, mind a magánéletben, mind a közigazgatásban, a gazdasági életben stb. Mi a középmezőnyben vagyunk élhetőségben, környezeti állapotban, innovációban. Persze lehetnénk sokkal jobbak ugyanennyi forrásból, nagyobb hatékonyság mellett.

Nem látok igazán komoly lemaradást szomszédainkhoz képest sem a technikai eszközök alkalmazásában, sem pedig az olyan elvekben, mint a forgalomcsillapítás, az éghajlatvédelem stb. Látványosan nőtt például a kerékpározók aránya, elsősorban a fővárosban. Továbbra is nagy azonban a lemaradás az épületek energiatakarékos korszerűsítésében, és aggódom amiatt is, hogy a társadalom egyes csoportjai még jobban leszakadnak, hogy nagyok a jövedelemkülönbségek.

Mit lát realitásnak Budapest tekintetében a következő 10 évben? Hogyan változik majd az életünk a városokban, Budapesten?

Optimista vagyok. Bízom abban, hogy közelebb kerülünk olyan szolidárisan fejlődő városokhoz, mint például Bécs vagy Koppenhága. Ezekben a városokban fejlődik a gazdaság, alacsony a munkanélküliség, nagy súlyt helyeznek az innovációra, a közösségi közlekedésre, az energiatakarékos épületkorszerűsítésekre, a megújuló energiákra, a városi klímát döntően befolyásoló zöld területekre, a jó környezeti állapotra.

Nagyon fontos az állampolgárok bevonása a döntések előkészítésébe, véleményük figyelembevétele, továbbá aktív részvételük, együttműködésük a megvalósításban. Ezeket az időigényes egyeztetéseket jelentősen megkönnyíti a folyamatosan fejlődő ICT.

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés