hirdetés
hirdetés

Ad Astra

Mindjárt kész a plazma meghajtású rakéta

Ha a jövő évi, intenzív próbaüzemet átvészeli, az azt jelenti, hogy immár élesben is bevethető állapotba került.

hirdetés

A mai rakéták többsége kémiai elven működik, vagyis különböző vegyületek kombinációjával előidézett robbanások segítségével próbálnak helyet változtatni a kozmoszban. A kémiai alapon működő gépek nehezek, és így gyorsan elégetik az üzemanyagot. Ugyan felszálláskor kitűnő teljesítményt tudnak felmutatni, a külső naprendszerbe irányuló, huzamos utazásokhoz éppenséggel már nem nevezhetők ideálisnak.

A NASA éppen e messzire tervezett utak kivitelezése céljából kezdett el szemezni a plazma meghajtású űrhajókkal. Az űrügynökség még 2015-ben megbízott egy Ad Astra nevű céget egy plazmatikus elven működő rakéta megépítésével. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a gép rövidesen rajtra kész állapotba kerül.

Munka küzben (Koncepciórajz; Forrás: Ad Astra)

A cég már számos rövid tesztet lefuttatott a hajtóművön, és jelenleg már egy száz órás próbaüzem előkészítésén munkálkodik. A 2018-ra beütemezett esemény, siker esetén már az éles bevethetőség peremére sodorná a motort.

Az Ad Astra által kifejlesztett Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket (VASIMR) nevű rakéta működési elve a következő: mágneses mezők által neont vagy argont szélsőségesen magas hőmérsékletre hevítetnek. Az így a keletkezett plazma szupergyorsan távozik a rakéta hátulján, és hatalmas tolóerővel a levegőbe lövi a járművet.

A plazma rakéta nagy előnye a hagyományos módszerrel szemben, hogy hosszú ideig tud nagyon alacsony tolóerőt biztosítani. A huzamosabb égési idő kevesebb üzemanyagot igényel, a kevesebb üzemanyag pedig több hasznos teher számára tud helyet szorítani. Mellesleg a hosszabb égési idő egyszersmind hosszabb utazási időt is tesz lehetővé.

Teherszállítás mellett a plazmás metódussal sebesebben lehetne elérni a távoli vidékeket. A jelenlegi évtizedes küldetések helyett egy-két év alatt eljuttathatnánk az űrhajókat a Jupiter vagy a Szaturnusz környékére, és úgy egyáltalán több küldetést indíthatnánk el a külső naprendszerbe.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Mechanics)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés