hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Mi is az a startup?

Magyarországon több ezerre, de akár 10-15 ezerre is tehető a startupok száma. Nem minden új vállalkozás startup. A fő kritériumok: innovativitás, a naggyá válás képessége, a nemzetközi piacon is értékelhető teljesítmény felmutatása.

hirdetés

Magyarországon mintegy 5 évre tekint vissza a startup világ fejlődése. A 2008 óta eltelt időszakban itthon is komoly, különböző szereplőket tömörítő ökoszisztéma alakult ki. Míg 3-4 évvel ezelőtt a startup olyan mikrovállalkozást jelentett, amely garázscégként indult, majd meghódította a világot, addig mára a fogalom kibővült, és akár a 40-50 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások is ebbe a körbe tartozhatnak. De mi is az a startup? Startupnak tekinthető az a cég, amely megfelel a nemzetközi gyakorlatban elfogadott kritériumrendszernek.

Az egyik fő feltétel, hogy rendelkezzen innovációs képességekkel. További kritérium, hogy képes legyen a nemzetközi piacon is értékelhető teljesítményt felmutatni. Elvárás a startuppal szemben a naggyá válás képessége, tehát az, hogy az induló vállalkozás rövid idő alatt tudjon nagy növekedést felmutatni. Ha ezen feltételek teljesülnek, akkor mindegy, hogy egy huszonéves egyetemista vagy egy 50 éves, több vállalkozást megélt szakember vág bele a cégalapításba.

Sőt ez utóbbiak kedvét növelheti a startup világ új típusú ideológiája, a vállalkozástan új típusú módszertana, az entrepreneurship. Lényege, hogy akár 5-6 sikertelen vállalkozást követően is lehet valaki sikeres, ha a tanulási folyamatot végigjárja. A startup világ ezen alapeszméje világszinten működőképes.

Naggyá válni a globális piacon

Élesen elkülöníti a startup metodikát a hagyományos gazdaságfejlesztési, -élénkítési módszertanoktól a naggyá válás képességének alapkritériuma. Ha egy induló cég nem globálisan gondolkozik, és nem a nemzetközi piacon akar terjeszkedni, akkor nem startup, hanem alapvetően mikrovállalat. Ez utóbbi körbe sorolható például, ha egy kis üzlet az interneten is elkezdi értékesíteni termékeit. Nyilvánvaló, hogy az online bolt önmagában nem képes gyors és nagy növekedésre vagy globális terjeszkedésre.

Miközben tőkében nincs hiány, a hazai startupok az utóbbi időben nem fejlődtek elég gyorsan
Miközben tőkében nincs hiány, a hazai startupok az utóbbi időben nem fejlődtek elég gyorsan

A piac egyébként a startup közösség minden tagja számára azonos, függetlenül attól, hogy a vállalkozás a világ mely részéből nő ki. Tehát egy magyar stratup – még ha kis versenyhátránnyal indul is – azonos körülmények között építhet piacot, mint például egy amerikai cég. Az más kérdés, hogy a startup ökoszisztémában vannak olyan csomópontok, amelyekben a tudás vagy a cégeket támogató befektetői kultúra erősebben van jelen, mint más régiókban. Hagyományosan a startup világ egyik központja a Szilícium-völgy; onnan indult/indul el a legtöbb technológiai és high-tech cég, beleértve az informatikai és mobilkommunikációs területeken mozgókat is.

Ugyanakkor a Szilícium-völgyben egyre inkább megjelennek más szakterületek induló vállalkozásai is, így például a környezetvédelemmel vagy a zöld technológiákkal foglalkozó startupok. Egyértelműen itt van a legnagyobb tőkeellátottság, azaz a vállalkozások itt tudnak a leggyorsabban fejlődni. Úgy két-három éve jött létre az Egyesült Államok másik kiemelt központja, a Szilícium-fasor (Silicon Alley) New Yorkban. Néhány éve Európában is megjelentek a startup csomópontok. Berlin után London is megerősödött, és gombamód szaporodnak a regionális központok is. Dániában például hatalmas startup élet van, Spanyolországban és Franciaországban virágoznak az inkubátorházak, Lengyelországban is komoly fejlődésnek lehetünk tanúi.

Közösségi tudásszerzés

Az ötlettől a cégalapításig természetesen sokat kell tanulnia a vállalkozónak, jellemzően önképzés keretében. Erre a startup világban működő különböző tudásmegosztó fórumok, műhelyek egy ideje már rájöttek. Az egyik ilyen műhely, ahol tudást lehet szerezni, maga a startup közösség, amely rendszeresen tart konferenciákat, workshopokat, weekendeket. Magyarországon is több ilyen formátummal találkozhatunk, az egyik ilyen a StartUP Underground.

Miskolczy Csaba: „Az idősebb generáció egyre nagyobb eséllyel foghat cégalapításba
Miskolczy Csaba: Az idősebb generáció egyre nagyobb eséllyel foghat cégalapításba

– A közösségi tudásszerzés támogatása érdekében 2008 óta minden évben szervezünk egy konferenciát. Az idei éves rendezvényünk április közepén, a Corvinus Egyetemen volt. Az éves konferenciák között havonta szoktunk workshopokat tartani. Ezek mellett is számos olyan esemény van, ahova érdemes eljárniuk az érintetteknek, és beszélgetni hasonló problémákkal szembesülő startupokkal – tájékoztat Miskolczy Csaba, a StartUP Underground alapítója.

Azok, akik ötletüket gyorsabban, határozottabban szeretnék fejleszteni, jelentkezhetnek különféle inkubátorprogramokba is. Noha nemzetközi szinten az inkubátorprogramok már meglehetősen elterjedtek, Magyarországon még csak tavaly indult el a folyamat. Az inkubátorprogramok egyébként hasonlóak az egyetemi oktatáshoz, azzal a különbséggel, hogy az inkubátorban nevelkedő cégek üzleti tudásanyagot sajátíthatnak el. A tanulási folyamat fél, legfeljebb egy évig tart, attól függően, hogy az ötlet, illetve a cég milyen fejlődési fázisban van. Magyarországon 3-4 éve folyik az entrepreneurship oktatása, elsősorban a Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az más kérdés, hogy az egyetemisták mennyire érzik fontosnak, hogy ilyen ismeretekre tegyenek szert, illetve hogy pályakezdőként startupokat alapítsanak.

– A startup közösségek rendszeresen megkísérlik felhívni az egyetemisták figyelmét arra, hogy nemcsak multinacionális vállalatoknál lehet munkát vállalni, hanem valós pályakezdési alternatíva az önálló cég alapítása is. Érdemes rögtön az egyetem elvégzése után egy önkifejezésre alkalmas üzleti vállalkozást indítani, hiszen az ott megszerzett tapasztalat és tudás ugyanúgy esélyt ad a továbblépéshez, a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, mint egy hagyományos munkahelyen eltöltött néhány év – fogalmaz Miskolczy Csaba.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a GyártásTrend Magazin 2013/5. számában.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés