hirdetés
hirdetés

Robotika

Mi a közös a robotokban és az autókban?

Sokan ódzkodnak attól, hogy közvetlenül robotokkal dolgozzanak, de nem árt jobban megvizsgálni, valóban kockázatot jelentenek-e ezek a gépek, vagy csupán félelem táplálta városi legendáról van szó. Mezei Tamással, a FANUC magyarországi ügyvezetőjével beszélgettünk. 

hirdetés

Évtizedek óta alkalmaznak robotokat különböző tevékenységekhez, minek köszönhető, hogy az utóbbi időben ez a folyamat trenddé alakult?

A kérdés egyszerű, a válasz már sokkal árnyaltabb. A legtöbb gyártótevékenységet folytató cég esetében elvárás lett az olyan termelőberendezések használata, amelyekkel folyamatosan, kimagasló minőségben és hibamentesen lehet az adott terméket előállítani. Ehhez az igényhez nagyban hozzájárultak az automatizált gépek, gépsorok és természetesen az ipari robotok is. A robotok gyors elterjedése az iparban leginkább annak köszönhető, hogy az előbb említett cégek rugalmas gyártóberendezéseket kerestek, melyekkel nemcsak egy adott feladat hajtható végre, hanem akár több művelet is elvégezhető ugyanazzal a géppel. A robotok ebben nagyon jók, fantasztikus gyártási rugalmasságot adnak a partnereinknek.

Mely robottechnológia-megoldások számítanak újdonságnak?

Az ipari robottechnika fejlődése megállíthatatlan. A kor követelményeinek megfelelően természetesen mi is gőzerővel fejlesztjük a gyártás rugalmasságát fokozó újításokat. Ilyen például az idén ősszel megjelent CR-35iA együttműködő robotunk, mely 35 kg teher mozgatására képes úgy, hogy nem kell alkalmazni védőkerítést a dolgozók biztonsága érdekében, mert a robot megfelel a kollaboratív robotokra szabott szigorú előírásoknak. Ezek mellett fontos az integrált eszközök további fejlesztése. Itt elsősorban a robotba épített kameráról (akár 3D-s képalkotással is), erőmérő szenzorról és az ipar 4.0 igényeinek megfelelően a hálózatba kapcsolhatóságról érdemes szót ejteni.

A 35 kg mozgatására képes CR-35iA
A 35 kg mozgatására képes CR-35iA

Mitől kollaboratív egy robot, melyek az alapvető követelmények?

A kollaboratív, azaz együttműködő robot legfontosabb ismérvei: megfelelő szenzorokkal van ellátva annak érdekében, hogy detektálni tudja a munkatérben történő esetleges felütközést. Ha felütközés történik, akkor a robotnak azonnal meg kell állnia, de feszültség alatt kell maradnia, hogy a környezetében dolgozók baj esetén kézi erővel el tudják tolni a veszélyes pozíciójából a robotot. Továbbá fontos még, hogy nemcsak a robotnak, hanem a munkakörnyezetnek is alkalmasnak kell lennie arra, hogy a biztonsági kerítések elhagyásával üzemeljen a robot. Például hiába szeretnénk egy éles pengét vagy lángvágó szerszámot kollaboratív robottal mozgatni kerítés nélkül, ezt a vonatkozó szabályzások betartása mellett nem teheti meg az ember.

A kollaboratív robotok alkalmazása során milyen biztonsági, jogi és egyéb kihívásoknak kell megfelelni a rendszerépítőktől kezdve egészen a végfelhasználókig?

Kimondottan a kollaboratív robotokra vonatkozó szabvány jelenleg is kidolgozás alatt áll, addig is az ISO 10218-1 előírásai szerint kell kezelni ezen rendszereket. Ez a robotcella megtervezésétől az üzembe helyezésen át a folyamatos használatig betartandó biztonságtechnikai követelményeket fogalmazza meg és szabályozza.

Milyen biztonságot segítő funkciók lehetségesek egy robot esetében?

A kollaboratív robot lelke egy nagy érzékenységű szenzor a robot 1-es tengelye alatt, amely a biztonságos üzemeltetés egyik legfontosabb eszköze. A robot aktív része a DCS (DualCheckSafety) SW&HW opciónk, mely teljes redundanciát biztosít a szenzorok és szervomotorok jeleinek kiértékelésére. Ezt egyébként hagyományos robotok esetén is használhatjuk annak érdekében, hogy kisebb helyet vegyen igénybe a robotcella, de a biztonsági előírásoknak továbbra is eleget tudjunk tenni.

Melyek a robotok biztonságtechnikai hardverelemei, a vezérlések biztonságtechnikai eszközei?

Mint minden veszélyes gép esetén, természetesen a robot esetében is fontosak a biztonságtechnika írott és íratlan szabályai. Hardveres értelemben vannak úgynevezett biztonsági bemenetek a robotok vezérlőiben, amely segítségével külső jel hatására a robotot azonnal meg lehet állítani. A robotok munkaterét mechanikus ütközőkkel, szenzorokkal és a már korábban említett DCS-rendszerrel lehet korlátozni.

Kollaboratív robot a Fanucnál
Kollaboratív robot a Fanucnál

A kollaboratív robotok a legújabb forradalmat jelentik az automatizálás területén. Mely iparágakban, főként milyen tevékenységekre alkalmasak?

Sok gyártó tervez különféle gyártási folyamatokat meghódítani a kollaboratív robotjaival, melyek jellemzően 0,5 kg és 10 kg közötti teherbírásukkal inkább apróbb alkatrészek összeszerelésében vagy gépek kiszolgálásában tudnak segíteni. A mi esetünkben egy másik piaci szegmensre, a nagyobb terhek mozgatására fókuszálunk, mint például az autóipari végösszeszerelések, nagyobb tömegű alkatrészek szerszámgépbe való ki- és berakodása, gyártósor végi csomagolás és palettázás. Természetesen ezeket a folyamatokat mind védőkerítés nélkül.

Miben segít a virtuális robotkörnyezet?

A virtuális robotkörnyezet gyakorlatilag egy olyan PC-alapú támogató szoftver, amelynek segítségével komplett robotcellák szimulálhatók. Ezzel egzakt ciklusidők kaphatók egy adott feladatra, de kiváló segítőnk abban, hogy a megfelelő robotot tudjuk kiválasztani az adott folyamathoz. Nagy segítség még az offline programozásban is, ugyanis az itt készült robotprogramok feltölthetők a gyártásban működő robotra is. Ezenkívül természetesen tréningcélokat is szolgálhat oktatási intézményekben, illetve nagyobb cégeknél.

Mitől válik egy robot csúcskészülékké?

Az nézőpont kérdése, hogy az adott robot gyorsasága, ismétlési pontossága vagy éppen a teherbírása miatt válik érdekessé. Számomra a csúcs például a világ jelenleg legerősebb és legnagyobb karkinyúlású robotja, az M-2000iA/1700L, amely 1700 kg precíz mozgatására használható 4683 mm sugarú körben.

Robotok és autók
A robotok hasonlítanak az autókra, hiszen a gépkocsik vezetése a KRESZ szabályait betartva minimális kockázatot hordoz, viszont az emberi tényezőktől függően akár végzetes veszéllyel is járhat.

Világszerte 15 másodpercenként hal meg munkával kapcsolatos balesetben vagy betegségben egy munkavállaló. 2014-ben Magyarországon közel 20 ezer munkabaleset történt, amely 78 halálos áldozatot követelt a CIG Pannónia felmérése szerint. 2014-ben minden huszadik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz köthető személyi sérüléses káresemény követelt halálos áldozatot, világszerte pedig évente több mint 1,2 millió ember veszti életét közlekedési balesetben – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ös Globális közúti közlekedésbiztonsági helyzetjelentéséből. Magyarországon százezer főre 7,7 halálos kimenetelű közlekedési baleset jut. Ehhez képest idén világszerte 12 halálos áldozatot szedett a szelfizés, a cápák pedig 8 emberrel végeztek, míg a robotics.org adatai szerint az elmúlt 30 évben 37 robothoz köthető baleset történt, a 1984–2013-ig tartó időszakban 27 volt halálos kimenetelű.

Sós Éva
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[179666] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés