hirdetés
hirdetés

Tisztítástechnika

Merre halad az ipari tisztítás a járműbeszállítóknál?

A filmszerű szennyeződések eddig alárendelt szerepet játszottak. Napjainkban azonban változások zajlanak. Mindennek kiváltó oka többek között az új gyártási módszerek és mobilitási koncepciók, valamint néhány egyéb trend megjelenése, amiből egy új követelményprofil bontakozik ki, összekötve a változtatásokat sürgető nyomással – és természetesen mindebből adódik a kérdés, hogy merre tovább, ipari tisztítástechnika?

hirdetés

Az autóipari beszállítói láncolatot olyan feladattervek határozzák meg, amelyek közvetlenül vagy közvetetten összefüggésben állnak a hajtáslánc teljes technológiájával. A beszállítói láncolat különböző fokozataiban az alkatrészek tisztaságával szemben érvényes legkülönfélébb igények közül kiemelkedik a forgácsoló megmunkálási folyamatokból, valamint azok kísérő technológiáiból eredő szűkebb körű, a részecskékkel foglalkozó tisztasági követelményrendszer.

A változások javában zajlanak. A hajtástechnikában tapasztalható folyamatos műszaki fejlődés (lásd például a hibridtechnikát), valamint a vezető nélküli (autonóm) közlekedés mellett az ipar 4.0 tematikája is nagy szerepet játszik. Mostanság az átalakulás jelentős lökést kapott a hajtás témakörében tapasztalható nagy bizonytalanság következtében: a klasszikus, tehát a benzines vagy dízeles technika gyakran megkérdőjeleződik, és preferálják az elektromobilitást, valamint az üzemanyagcella is ott fejlődik a háttérben. Mire is álljon be mindezek után a beszállító? Két lényegi fejlődési irány állapítható meg.

A kamerákra alapozott érzékelési technika már rég elfoglalta a helyét az autózás mindennapjaiban. A vezető nélküli autónak azonban ennél egy még jóval magasabb minőségi szintre lesz szüksége – mind a részecskék, mind a filmtípus szempontjából (forrás: iStock)
A kamerákra alapozott érzékelési technika már rég elfoglalta a helyét az autózás mindennapjaiban. A vezető nélküli autónak azonban ennél egy még jóval magasabb minőségi szintre lesz szüksége – mind a részecskék, mind a filmtípus szempontjából (forrás: iStock)

A konzervatív megközelítés

A konzervatív megközelítési mód esetében a visszafogottság és az alábbi gondolatmenet dominál:

  • Az ipar 4.0 a hatékonyság, valamint a rugalmasság iránti törekvés következménye, és a szokott beruházási ciklusok keretében lépésről lépésre kerül majd bevezetésre. Önálló ötletek ezzel kapcsolatban ritkán merülnek fel. Mindenki a nagy, Tier 1-es szintű vagy eredetitermék-gyártó (OEM) cégektől érkező előírásokra és műszaki megoldásokra/szabványokra vár.
  • A belső égésű motor lesz még az elkövetkező években a meghatározó hajtástechnika. Ezzel egyben stabil marad a forgácsolási folyamatok helyzete, és megmaradnak a szokásosan kezelendő tételnagyságok. A darabszámokra vonatkozó forgatókönyvek középtávra számítva hasonlóak maradnak. Legfeljebb mennyiségbeli eltolódásokkal számolnak a különböző átvevők között. A hajtástechnikában lezajló műszaki fejlődés a hibrid felépítésű rendszer formájában realizálódik.
  • A vezető nélküli autó témaköréből származó követelések sok területen még elvontnak tűnnek.
  • Megérkeztek a megváltozott technológiák a gyártási folyamatokba, mint amilyen például a könnyűfémek ragasztása vagy hegesztése. Ezek követelményei ismertek, és általában figyelembe is veszik azokat. Az additív gyártási technológia még a jövő zenéje.

A progresszív megközelítés

A progresszív megközelítési móddal a jelenleg körvonalazódó trendeket inkább esélyesnek tekintik:

  • Az ipar 4.0 és a digitalizáció összességében egyrészt a hatékonyság és a rugalmasság iránti törekvés konzekvenciája, másrészt előfeltétele az egyes gyártási lépések folyamati láncolatában és egyedi folyamataiban a változásoknak. Saját ötletek fokozzák az igazodási képességet, bővítik az alkalmazhatósági területet, és ezzel szükségessé is válnak a versenyképességi előny megszerzése érdekében.
  • A belső égésű motor az elkövetkező években továbbra is megmaradhat az uralkodó hajtástechnikának. A darabszámok forgatókönyve csak nehezen tervezhető, és tendenciáját tekintve inkább visszaeső. A versenyből eredő nyomás fokozódni, az árrések csökkenni fognak. Új hajtási koncepciók és az azokból eredő követelmények fognak előtérbe kerülni, és lehetővé fogják tenni speciális követelmények és egyedülállósági jellemzők kidolgozását. Szükségessé teszik majd az ehhez igazított gyártási folyamatok és új eljárások kidolgozását.
  • A vezető nélküli autó témaköréből levezetett követelmények időszerűvé fognak válni, és leképeződésük meg fog jelenni az aktuális folyamatokban.
  • A megváltozott gyártási technológiák, mint például a könnyűfémek ragasztása vagy hegesztése, már meg is érkeztek a folyamatokba. Az új piacokra gyakorolt követelmények természetes alkotóivá váltak az önreflexiónak. Az ipar más területein, mint az additív gyártásban, a saját megfontolások és folyamatok aktív módon szintén beépítésre fognak kerülni.
  • Az új ötletek, képességek és megoldási kezdeményezések kifejlesztése és megvalósítása nem egyedül az autógyártási ágazatban fog végbe menni. A progresszívnak számító cégek képességeiket az ipar egyéb területein is kipróbálják majd, ahol már ma is az új eljárásokkal és követelményekkel dolgoznak.

A tisztítástechnikára gyakorolt hatás

Vajon melyik látásmódnak sikerül majd érvényre jutnia? Megengedhető-e manapság, hogy a múltból nyert tapasztalatokat közvetlenül kivetítsük a jövőbe? Közép- és hosszú távon tekintve a kockázat nagy. A progresszívabb megközelítési mód más eljárásokat, valamint nagyobb fokú rugalmasságot követel meg, és más tisztítási variánsokat tételez fel. Nehézkes technológiai folyamatokkal kell dolgozni, és tekintetbe kell venni egyéb szerkezeti anyagokat és geometriai adottságokat. Nagy, egyetlen rendeltetésű gyártósorok részecsketípusú feladatokkal továbbra is léteznek majd. A komplex geometriájú rendszerek filmszerű vagy kombinált, részecskés filmszerű követelményekkel új fejlesztéseknek engednek teret, valamint bevételek, hozamok kigazdálkodásának, ráadásul éppen a vízalapú tisztítástechnikában.

Az autóipari hajtástechnikai ágazatban tehát a berendezések beszállítói számára már nem a tulajdonképpeni alkatrész áll az előtérben a maga feladataival. A gazdaságossági és műszaki technológiai szemléletmód egyedül a feladatspecifikus tisztasági követelményhez, a geometria komplexitásához, a szerkezeti anyaghoz, a szennyeződéshez és a mennyiséghez igazodik. A klasszikus autóipari beszállítók ennek következtében olyan vállalatokká válnak, amelyek a képességek meghatározott spektrumában a legkülönbözőbb ágazatok számára képesek összehasonlítható feladatoknak megfelelni.

A modern, moduláris felépítésű, kamrás elrendezésű berendezésrendszerek lehetővé teszik a piacon már ismert, valamint az új tisztítási és szárítási eljárások integrálását a filmtípusú és a részecskealapú feladatok megoldásához (forrás: Rolatast)
A modern, moduláris felépítésű, kamrás elrendezésű berendezésrendszerek lehetővé teszik a piacon már ismert, valamint az új tisztítási és szárítási eljárások integrálását a filmtípusú és a részecskealapú feladatok megoldásához (forrás: Rolatast)

Az eddigi berendezési technikák, főleg a vizes tisztításban, az új beállítási/beszabályozási (film típusú és/vagy a legfinomabb részecskékre vonatkozó) elvárások miatt beleütköznek a korlátaikba. Aktuálissá vált tehát a követelmény a feladatokhoz igazított koncepciók iránt a feladatok választékának egy alapvető módosításával. A gépjármű-beszállító ipar részére a berendezések rendszereinek az alábbi tulajdonságokkal kell bírniuk:

  • legyenek alkalmazhatók az újfajta szerkezeti anyagokhoz és komplex geometriai kivitelű szerkezetekhez,
  • optimalizált technológiával rendelkezzenek a filmtípusú és részecskealapú követelményekre tekintettel,
  • legyenek képesek a gyors termékváltások lekezelésére,
  • legyenek alkalmasak a felfejlődésre és a bővíthetőségre a termék életciklusának keretében,
  • testesítsék meg a tisztítási, öblítési és szárítási folyamatok optimalizálását és javítását,
  • figyeljék, ellenőrizzék és vezéreljék a tisztítási, öblítési és szárítási folyamatokat a folyamatirányítás, az élettartam, a tisztítás minősége szempontjainak szem előtt tartásával.

Ezen túlmenően a berendezésrendszereket lehessen változatos módon konfigurálni, és legyenek illeszthetők a műszaki tisztaság, az anyagfolyam, a környezeti feltételek és a kezelhetőség tekintetében.

Fenntartható rendszerek

Az autóipari szektorban a filmtípusú szennyeződések leküzdésének mindig is kevés figyelmet szenteltek. Ez a témakör azonban – köszönhetően az új feladatoknak, gyártási eljárásoknak (például az additív gyártás, az új rétegbevonatolási eljárások és ragasztástechnika, a felületek aktiválása a technológiai folyamat rákövetkező lépései számára) és a változó követelményeknek – egyértelműen a fókuszba került. Ennek vissza kell tükröződnie a tisztítóberendezések szállítói által felkínált műszaki megoldásokban és a szervezeti struktúrákban is. Meg kell tehát finanszírozni a szükséges fejlesztéseket – és mindezt a klasszikus feladatok területén tapasztalható, tendenciájukat tekintve csökkenő árrések mellett. Az összevethető folyamatok területén nyert széles körű tapasztalatok és az a rugalmasság, hogy ezeket a feladatokhoz szabottan tanácsadás formájában és az adott berendezés technikájában meg is valósítsák, lényeges előfeltételnek számít abban, hogy ezekre a fejlesztésekre készen lehessen állni.

Egy specifikus elköteleződés valamely ágazat területére önmagában tehát nem észszerű semmilyen vállalat számára. Sem a berendezés gyártója, sem az autóipari beszállító szemszögéből nem az, mivel ezzel egyébként elszakadnának ezektől a tapasztalatoktól. Az áthidalandó rés egyre csak nő: a berendezéstechnikai megoldásoknak igazolniuk kell, hogy alkalmasak legyenek az általános ipari és az autóipari beszállítók aktuális elvárásainak a teljesítésére; magas szinten és igen rugalmasan megfelelni tudjanak mind a részecskealapú tisztítás közepes és nagy igényű követelményei, mind pedig a változó körülmények szempontjai alapján. Pontosan ez az az említett trendek és témakörök vonatkozásában a jövőbeni elvárásoknak is eleget tevő képesség, amelynek egy új beruházás megvalósítása során szilárd alkotóelemmé kell válnia. És végezetül az elmozdulás meg fog történni a sorba illesztett, átmenő merítéses technológiájú berendezések bázisán működő rendszerek, illetve komplikáltabb feladatok esetében a rugalmasabb, modulrendszerű, egy- vagy többkamrás rendszerek irányába.

Gerhard Koblenzer, LPW Reinigungssysteme
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés