hirdetés
hirdetés

Oktatás

Mérnökök a nemzetgazdaság húzóágazatának

Interjú Varga Istvánnal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánjával.

hirdetés

A közlekedés, a járműtervezés és -gyártás, a logisztika világszerte nagy projektek középpontjában áll, és Magyarországon is azon területek közé tartozik, amelyeken jelentős fejlesztések zajlanak. A mérnökök ismét keresetté váltak a hazai munkaerőpiacon.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara a bolognai folyamattal összhangban a 2006/2007-es tanévtől tért át a lineáris képzés rendszerére, a szervezeti változásokat is tükröző, mostani nevét 2011-ben vette fel. Milyenek az átalakítás eddigi tapasztalatai?

Korábban Közlekedésmérnöki Kar néven működtünk, hallgatóink a közlekedés, a járművek és az – akkori nevén – anyagmozgatás területét lefedő tárgyakat vehettek fel. Közlekedésmérnököket képeztünk, illetve a járműves szakon végzőknek gépészmérnöki diplomát adtunk. A bolognai folyamat bevezetésével azonban ezt többé nem tehettük meg, gépészmérnöki diplomát egyetemünkön egyedül a Gépészmérnöki Kar adhat ki.

Rövid ideig kizárólag közlekedésmérnököket képeztünk, majd beindítottuk járműmérnöki szakunkat is alap- és mesterfokon, amit egy éve a logisztikai mérnöki szak követett. Kiemelném azonban, hogy logisztikai mérnökeink a logisztikai menedzserektől eltérő profilú szakemberek, mert üzemi logisztikával, a terület műszaki oldalával, a folyamatokban használt gépekkel, gyártási és ellátási láncok szervezésével is foglalkoznak. Ma e három területen képzünk mérnököket.

A hazai járműipar jelentős fejlődése lendületet adott a járműmérnökképzésnek is, mivel az autógyárak magyarországi beruházásai nyomán ezek a szakemberek rendkívül keresetté váltak a munkaerőpiacon. Járműmérnöki szakot indított a győri és a kecskeméti műszaki egyetem is, így országos szinten ma már közel ugyanannyi járműmérnököt képzünk, mint gépészmérnököt.

A lineáris képzés első járműmérnök-nemzedéke most végez karunkon, októberben alap- és mesterfokon összesen 240 diplomát adunk át. Az alapképzéshez képest a mesterfokú képzés lassabban fut fel, pár tízfős évfolyamokat viszünk, míg alapképzésen most 440 hallgatóval indulunk. Részben azzal magyarázható ez, hogy az ingyenes alapképzésből kicsúszó diákok a tanulmányi költségek minimalizálása érdekében igyekeznek minél előbb végezni.

Másfelől az ipar szakemberigénye akkora, hogy a mérnököket alapfokról is elviszi. Sok diákunknak már az iskolapadban megvan a munkahelye, és a tapasztalat azt mutatja, hogy aki egyszer munkába áll, az nem tér vissza, hogy mesterfokon folytassa tanulmányait. Előfordult már az is, hogy a diplomamunkáját elkészítő diák végül nem szerzett diplomát, mert közben dolgozni kezdett.

A korábbi modellben a mérnökképzés ötéves volt. A bolognai rendszerben az alapképzésbe talán több tartalom került a kelleténél, míg a mesterképzés kissé könnyebb lett a vártnál – ennek következményeit azonban csak a későbbiekben tudjuk majd kiértékelni.

Tavaly 360, idén 440 hallgatót vettünk fel alapképzésre, közülük 250-en jármű-, 110-en közlekedés-, 80-an logisztikai mérnöki szakra jelentkeztek. A BME-n karunkon nőtt a legnagyobb mértékben a felvett diákok száma. A három szak közül a logisztikai növekedett a legdinamikusabban, de a járműmérnöki szak vonzereje is nagy, ebben az évben is sokan, magas pontszámmal jelentkeztek ide.

Idén az egyetem előre rögzített kapacitása határozta meg, hogy a felvételizők mekkora pontszámmal juthatnak be. A BME számára meghatározott kontingens a tavalyihoz képest szinte változatlan maradt, de az előzetes aggodalmakra rácáfolva ki tudtuk tölteni a keretet anélkül, hogy a színvonalból engednünk kellett volna.

Mesterfokon mindhárom szakon képeznek mérnököket, míg a doktoranduszképzésben új szakok indítását tervezik.

Korábban két doktori iskolánk volt, de ezeket most össze kellett vonnunk. A tavaly év végén megjelent kormányrendelet és az akkreditációs bizottság feltételrendszere szigorú követelményeket támaszt a doktori iskolában tanító törzstagokkal – doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanárokkal – szemben. Miután több kollégánk nyugdíjba vonult, idén egy doktori iskolát indítunk, de a jövőben szeretnénk ezt mindhárom szakra kiterjeszteni. Itt végző hallgatóinknak a közlekedéstudományok doktori címét adjuk, illetve a gépészeti tudományok doktori fokozatát a Gépészmérnöki Karral közösen.

Az egyetem bonyolult algoritmussal számítja ki, hogy karonként hány diák válhat ösztöndíjat kapó doktorandusszá. Három évfolyamunkon most összesen 26 doktoranduszunk van, évente 6-7 diákot veszünk fel a doktori iskolába. Újdonság, hogy erre immár évente kétszer is sor kerül, február mellett szeptemberben is.

Ugyanez érvényes a mesterfokú képzésre is, ahol tavaly 35 felvételizőnk volt, idén viszont 80, de lehet, hogy jövőre jóval kevesebben lesznek, mert szeptemberben jelentkeztek azok is, akik egyébként csak jövőre tehették volna meg ugyanezt. Mindenesetre szeretnénk, ha a mesterfokú képzésre egyre több hallgatónk jelentkezne.

 A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin 2013/10. számában olvasható.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés