hirdetés
hirdetés

Megtorpant felzárkózás

Az idén az ország több száz politikusa és más közéleti személyisége, köztük Joachim Gauck szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével Stuttgartban, Baden-Württemberg tartomány fővárosában rendezik a német újraegyesülés országos ünnepségét. Október 3. sokakat ösztönöz arra, hogy mérleg készítsen az újraegyesült Németország csaknem negyedszázados történetéről, az egykor az NDK-t alkotó keleti tartományok felzárkózásáról.

hirdetés

Az IW kölni gazdaságkutató intézet az évforduló alkalmából nyilvánosságra hozott elemzése vegyes képet mutat: a keleti tartományok felzárkóztatása annak ellenére elakadt, hogy a nyugati tartományokból a volt NDK-ba beáramlott pénzügyi transzfer nagysága ma már megközelíti a bruttó 2000 milliárd eurót.

A keleti tartományok egy lakosra jutó gazdasági teljesítménye ennek ellenére sem több a nyugati átlagszínvonal két harmadánál, Berlint is beszámítva jó 70 százalékánál. S bár a kilencvenes években végbement nagy beruházási hullám nagymértékben lassult, továbbra is sok pénz folyik Nyugatról Keletre.

2013 első felében nem mérséklődtek, hanem inkább növekedtek a Kelet- és Nyugat-Németország közötti fejlettségbeli különbségek: miközben az össznémet GDP 0,3 százalékkal mérséklődött, (ezen belül fél százalékos növekedést gyakorlatilag csak Berlin és Hamburg, 0,3 százalékost pedig csupán Hessen ért el), a keleti tartományokban – Berlin mellett a szövetségi fővárost körbe vevő Brandenburg kivételével – 1,2 százalékkal visszaesett a gazdaság teljesítménye, ami – számos egyéb tényező mellett – az első félévi árvíz hatása.

23 éve történt a német újraegyesülés
23 éve történt a német újraegyesülés

Az IW kutatói örvendetesnek találják a foglalkoztatás kelet-németországi helyzetét, alakulását. Jóllehet a keleti tartományokból a nyugatiakba történő elvándorlás gyakorlatilag megállt, 2013 szeptemberében az egykori NDK-ban a munkanélküliségi ráta már csak 9,6 százalék volt, ami ugyan jóval meghaladja a régi tartományok 5,9 százalékos mutatóját, jó eredménynek számít a korábbi évekkel szemben, amikor a keletnémet munkanélküliségi ráta még elérte a nyugati kétszeresét.

A kelet-németországi infrastruktúra színvonala ma már meghaladja a nyugatit, s egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy akadályát jelentené a gazdasági fejlődés kiteljesedésének. Az, hogy a bruttó hazai termék nem nő gyorsabban, sokkal inkább strukturális deficittel magyarázható, amit a pénzügyi transzferekkel sem lehetett feloldani: Keleten hiányoznak azok a nagyvállalati központok, amelyek különösen magas értékteremtéssel járó munkahelyeket kínálnak, írják az IW szakértői.

Mivel pedig az exportban a nagy cégek töltenek be domináns szerepet, ezért a kelet-németországi kis- és középvállalatok folyamatosan bővülő exporttevékenységük ellenére továbbra sem tudják meg sem közelíteni a nyugati tartományok exportját. Emellett ugyancsak a nagyvállalatok hiányával magyarázható, hogy a vállalkozói szféra kutatási-fejlesztési tevékenysége is jóval visszafogottabb a keleti tartományokban, mint a régiekben.

A kelet-németországi kis- és középvállalatok tevékenységében ennek ellenére majdnem olyan fontos az innováció, mint a nyugati tartományok hasonló vállalatainál; emellett az állami kutatóintézetek és egyetemek kutatói tevékenysége is magas színvonalúnak mondható. Már pedig a demográfiai kihívások, az ifjabb generáció létszámának csökkenése miatt különösen fontos, mondhatni meghatározó jelentőségű, hogy a keleti tartományok felzárkózási folyamata újabb lendületet kapjon – írják a német újraegyesülés 23. évfordulója alkalmából készült tanulmányukban az IW kölni gazdaságkutató intézet szakértői.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[138230] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés