hirdetés
hirdetés

Megoldatlan a Shapira-ügy

Egy férfit 130 évvel ezelőtt hamisítással vádoltak, ezért öngyilkos lett. A Holt-tengeri tekercsek felfedezése után azonban sokan úgy vélik, más oka volt halálának.

hirdetés

Hat hónappal azután, hogy hamisítványnak minősítettek ókorinak vélt iratokat, tulajdonosuk főbe lőtte magát, ám a különös haláleset valódi oka azóta is megfejtetlen maradt: miért halt meg Wilhelm Shapira, a kétes hírű jeruzsálemi régiségkereskedő. Mert leleplezték, hogy Mózes ötödik könyvének állítólagos legrégebbi töredékeit ő maga hamisította vagy elkeseredésében, hogy a világ nem ismerte fel a nagyjelentőségű kéziratot?

Az esetet a Times of Israel idézi fel az évforduló alkalmából. Shapira 1830-ban született Oroszországban zsidó családban, de amikor 25 évesen Jeruzsálemben letelepedett már kereszténnyé lett. Az óváros keresztény negyedében nyitott régiségboltot, majd feleségül vette a keresztény negyedben lévő maronita rendház kórházában megismert nővért, Roseta Jackelt. Shapira boltjában feltűnően jól fogytak a bibliai régészeti régiségek, szívesen vették őket utazók, zarándokok, kutatók, akik ekkoriban fedezték fel a Szentföldet és érkeztek oda egyre nagyobb számban.

Az óváros a Jaffa-kapunál 1880-ban
Az óváros a Jaffa-kapunál 1880-ban

Hogy a növekvő igényt kielégíthesse, Shapira társult egy bizonyos Salim al-Karival, és hamisításba fogtak, amiket részint a boltban árult, részint megjelölt helyeken elásott és az általa szervezett felfedező, régészeti utakon az utazókkal együtt „véletlenül” felfedezett és kiásott. Legalább 1700 ilyen hamisítvány került csak a berlini múzeumba! Mindenesetre olyan jól jövedelmezett a csalás, hogy családjával az óvároson kívül álló elegáns villába költözött.

Ám kétségtelen, hogy Shapira valódi régiségeket is árult. Nem volt hát meglepő, amikor 1883-ban bejelentette, hogy birtokába került Mózes ötödik könyvének legalább 2000 éves 15 töredéke, vagyis a legkorábbi ismert szövegei, amelyek ráadásul némileg eltértek az ismert, mindössze néhány száz éves másolatokétól, a Shapira-tekercsekben ugyanis volt egy 11. parancsolat is: “Ne utáld a te testvéredet a te szívedben: én vagyok ISTEN, a te ISTENED”.

Shapira a töredékeket a British Museumnak ajánlotta megvételre 1 millió fontért. A leletet a múzeumban kiállították, és tömegek özönlöttek, hogy láthassák a történelmi relikviát. Azután egy hónappal később egy szakértő megállapította, hogy az óhéber szöveget egy kelet-európai írhatta, egy másik pedig azt bizonygatta, hogy a szöveget egy néhány száz éves tóratekercs kivágott darabjaira írták, de Shapira fő támadója régi ellensége, kis trükkjei lebuktatója, Charles Clermont-Ganneau francia orientalista-régész volt, aki azzal érvelt: egy tudós számára nyilvánvaló, hogy egy tekercs nem maradhat fenn 2000 éven át. Shapira kis csalásai nem voltak lényegesek, nyilván mások is éltek velük, most azonban ország-világ előtt szégyenült meg, a múzeum azonnal bezárta a kiállítást, Shapira eltűnt, majd 1884 márciusában egy rotterdami szállodában főbe lőtte magát. 1947-ben aztán egy beduin pásztorgyerek a Holt-tenger mellett, egy qumrani barlangban felfedezte a ma Holt-tengeri tekercsek néven ismert pergameneket.

A 2000 éves tekercsek nagy része kiváló állapotban került elő pontosan ott, ahol Shapira megjelölte töredékei lelőhelyét, amelyeket szintén egy arab pásztor talált meg. Azóta a kutatók úgy vélik, Shapira töredékei a qumrani leletanyag részei lehettek, és a férfi mérgében és nem szégyenében lett öngyilkos.

Karosszékben
Az úgynevezett Shapira-csíkoknak az 1883-as kiállítás bezárása után nyomuk veszett, majd néhány évvel később a Sotheby's egyik árverésén tűntek fel, ahol 10 guinea-ért keltek el. 1887-ben azonban állítólag tűz martalékává váltak, amikor utolsó tulajdonosuk, Sir Charles Nicholson háza leégett, ennek ellenére Shapira-kéziratok találthatók ma múzeumokban és magángyűjteményekben, de nem tudni, pontosan mennyi és nagyon ritkán láthatók. Kézenfekvőnek tűnik egy alapos tudományos vizsgálat. Nem értem, ez miért várat magára.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[140494] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés