hirdetés
hirdetés

Megfejthetetlen üzenet

Hölgy unikornissal, egy török herceg és Mátyás király. Mindegyikük ahhoz a hat kárpithoz köthető, amelyekbe üzenetet rejtettek, de talán már soha nem derülhet ki titkuk.

hirdetés

2011-ben észrevették, hogy a Cluny Múzeumban őrzött Hölgy egyszarvúval nevű, világhírű kárpitok felső része veszélyesen beporosodott és a felfüggesztés miatt anyaguk megnyúlt. A restaurátorok azonnal munkához láttak. A kárpitok helyreállítását most fejezték be és a nagyközönség újra régi pompájában csodálhatja meg azokat. A történészek abban egyetértenek, hogy a rejtélyes kárpitok titkos üzenetet hordoznak, akárcsak Holbein mester képei, azonban máig nem sikerült feltörniük kódját.

Azt általában mindenki elfogadja, hogy az eredetileg 8, mára csak 6 kárpit közül 5 az öt érzéket ábrázolja. A 6-kal kapcsolatban azonban gondok vannak, ráadásul különös szöveg is olvasható rajta: Egyetlen vágyam. Sokan úgy vélik, a megfejtés a 6. érzék, a szív, a belső én megjelenítése, mások szerint azonban egyszerűen csak tisztelgés a testi szerelem előtt. A kárpit története sem kevésbé regényes.

1840-ben George Sand írónő útban nohant-i kastélya felé, megszállt Boussac várában, ahol 8 régi, titokzatos kárpitot fedezett fel. Rögtön értesítette egyik szertőjét, Prosper Mérimée-t, akit leginkább Bizet Carmenjének szövegírójaként ismerünk, de művészettörténész is volt, s ekkoriban a francia Történelmi műemlékek felügyelője. Mérimée 1841-ben érkezett a várba, hogy saját szemével lássa a kárpitokat és azonnal megállapította, hogy rendkívüliek, ezért I. Lajos Fülöp királynak megvételre ajánlotta őket. Mivel azonban a kárpitok rendkívül rossz állapotban voltak, a vétel elhúzódott.

Végül csak 1882-ben vette meg azokat Edmond du Sommerard, a párizsi Cluny Múzeum alapítója a múzeum számára. Időközben azonban kettő eltűnt, mivel az egyikkel egy szekeret béleltek ki, a másikat pedig felvágták lábtörlőnek, illetve patkányok rágták meg. Nem kevésbé talányos a kárpitok eredete sem. A szőnyegeken lévő címereken három fehér félhold látható, ez török származást sejtet. Annál is inkább, mert a 15. század végén a török szultán öccsének, Zizim (Dzsem) hercegnek sikertelen puccskísérlete után menekülnie kellett. A Rodosz szigetén élő templomosok fogadták be, akiknek azonban nemsokára maguknak is menekülniük kellett a török támadás miatt. Így kerültek Máltára.

A nagymester, Pierre d’Aubusson 1480-ben visszatért a török herceggel Franciaországba, ahol Dzsemet Bourganeuf várába záratta. Nem sokkal később azonban átadta VI. Sándor Borgia-pápának, aki minden valószínűség szerint a szultán óhajára (és pénzéért) megmérgeztette. Ám semmi bizonyíték nincs arra, hogy a kárpitok Dzsemhez tartoztak volna, és van, aki úgy véli, a félholdak valójában az ősi francia nemességet jelképezik. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a kárpitok kódolt üzenetet rejtenek, de ha így is van, nehezen fejtheti meg bárki is, hiszen biztosan hiányzik 2 darab, azt sem tudni, eredetileg mennyi volt és a sorrendjük is ismeretlen.

Karosszékben

Dzsem herceg életének különös magyar vonatkozása is van. Zolnay László szerint Mátyás király Angelo Pecchinoli pápai követnek 1489-ben azt mondta, hogy a török herceg unokatestvére, nagyanyja nővérének - aki török fogságra jutván, a török császár felesége lett - fia, ezért Mátyás követelte, hogy a pápának átadott törököt adják ki neki. Mátyás azt állította, hogy a herceg segítségével térítené a törököket keresztény hitre, de ezt talán ő maga sem gondolta komolyan. Mindenesetre Mátyás király hirtelen halála véget vetett Dzsem magyarországi kapcsolatának.

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés