hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Második sor előre fuss!

A német gazdasági élet résztvevői szemében és üzleti terveiben mindinkább felértékelődött a MIST-országok, azaz Mexikó, Indonézia, Dél-Korea és Törökország által alkotott országcsoport jelentősége.

hirdetés

A Volkswagen-konszern – a Nissan után – Mexikó második legnagyobb autógyárává vált
A Volkswagen-konszern – a Nissan után – Mexikó második legnagyobb autógyárává vált

A BRIC-országok közül a brazil gazdaság versenyképességi problémákkal, az indiai infrastrukturális nehézségekkel küzd, Oroszország fejlődése nagyban függ a nyersanyagexport alakulásától, míg Kína politikai vezetése és gazdasága – 1999 óta másodízben – a korábban rendkívül magas növekedési dinamika lassulásával szembesült. Ezért érthető, hogy a német gazdasági élet résztvevői szemében és üzleti terveiben mindinkább felértékelődött a MIST-országok, azaz Mexikó, Indonézia, Dél-Korea és Törökország által alkotott országcsoport jelentősége.

A négy szóban forgó ország mindegyike a világ 20 vezető nemzetgazdasága közé tartozik, s a földkerekség országai gazdasági teljesítményében elért részesedésük megközelíti a 7 százalékot. Kétségtelen, hogy az érintett országokban számos súlyos problémával, egyebek között az ún. demokrácia-deficittel szembesülnek a külföldi üzletemberek és befektetők, a MIST-országcsoport összességben nem lebecsülhető növekedési potenciállal rendelkeznek, amiből a nemzetközi befektetők is kiveszik a részüket.

Az autóipar Mexikóba költözik

A négy ország aktuális helyzetéről és Németország külgazdasági kapcsolatainak elfoglalt helyéről a közelmúltban az IW kölni gazdaságkutató intézet által nyilvánosságra hozott elemzés szerint a 118 milliós lélekszámú Mexikó az elmúlt években a nagy autókonszernek kedvelt befektetői telephelyévé nőtte ki magát. Jellemző, hogy a Volkswagen-konszern – a Nissan után – Mexikó második legnagyobb autógyárává vált. Az ott befektetők elsősorban a fejlettnek nevezhető infrastruktúra, a rendelkezésre álló munkaerő kiváló szakképzettsége, valamint a beszállítóipari vállalatok által kínált sűrű kapcsolati hálózat miatt keresnek mexikói beruházási lehetőséget; nem beszélve arról, hogy a mexikói autóiparban egy dolgozó által megkeresett munkabér napi csupán 30 dollár körül van, ami kevesebb annál, mint amennyit az Egyesült Államoknak egy órai munkáért ki kell fizetni.

A legvonzóbb mexikói keretfeltétel mégis talán a szabadkereskedelmi politika következetességében és az amerikai piac közelségében keresendő. Mexikónak több mint 40 partnerországgal, köztük az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval van szabadkereskedelmi megállapodása. Ha pedig egy külföldi cég termelői tevékenységet folytat Mexikóban, az ott előállított termékek vámmentesen jutnak be az amerikai piacra. Ezért aligha nevezhető csodának, hogy a mexikói export jó három negyede az Egyesült Államokba kerül.

Az Európai Unióval létrehozott vámmentesség nagyban elősegíti Mexikónak az uniós tagországokba irányuló exportját. Németország – Spanyolország mögött – a mexikói termékek második legfőbb európai importőre, s a 2012-ben Mexikóból Németországba szállított kb. 4,3 milliárd euró értékű áru csaknem fele járműipari termék volt. A vásárlóerő-paritáson számolva jelenleg több mint 33 ezer dollár/fő egy főre jutó GDP-vel rendelkező Dél-Korea ma már egyáltalán nem nevezhető olcsó bérű országnak. S az, hogy az országot ma a dinamikusan fejlődést felmutató ipari nemzetek sorában tartják nyilván, az exportorientált iparosítási stratégia eredménye – írják az IW szakértői. Az export csaknem egy harmada elektronikai termék.

Ázsiában is jól megy az autóiparnak

Az 50 milliós Dél-Korea mindazonáltal a német export legfontosabb ázsiai piacai közé tartozik, a forgalom nagyságát tekintve az ottani célországok sorában csak Kína és Japán előzi meg. A kölcsönös áruszállításoknak Dél-Korea esetében is jelentős pótlólagos lendületet kölcsönzött az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás 2012. évi hatályba lépése. Különösen figyelemre méltó, hogy a Dél-Koreába irányuló kivitel mintegy ötödét az autóipar adja, s a hatalmas hazai konkurencia ellenére a német prémiumtípusokat gyártók dél-koreai exportja gyorsabban bővül, mint ahogy maga a piac, (azaz az értékesített új gépkocsik darabszáma) növekszik.

Bár a 248 milliós lélekszámú Indonéziában, a legnépesebb MIST-országban az egy főre jutó jövedelem vásárlóerő-paritáson alig több 5.200 dollárnál, 2010 és 2013 között a gazdaság éves növekedési dinamikája meghaladta az évi 6 százalékot, s a szegénységi küszöb alatt élők aránya pedig a 2006. évi 18 százalékról 11 százalékra mérséklődött. Az IW szakértői szerint a német gazdaságnak több ok miatt érdemes Indonézia felé fordulni: az egyik az ország nyersanyagokban való gazdagsága, a másik a belföldi fogyasztásnak a bruttó hazai termék nagyságához viszonyított viszonylag magas, csaknem 60 százalékos aránya; egy további ok pedig a külkereskedelemnek a GDP-hez viszonyított alacsony aránya, s – ebből fakadóan – az a tény, hogy az országot viszonylag megkímélte az elmúlt időszak pénzügyi és gazdasági válsága.

A 76 millió lelket számláló Törökország szintén gyorsan lerázta a válság béklyóit és gyors gazdasági növekedésnek indult. Az egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva tavaly 15,35 ezer dollár volt, alig maradt el Mexikó 15,56 ezer dolláros mutatójánál. Az elmúlt időszakban nagy, számottevő üzleti lehetőségeket kínáló beruházási projektekbe fogott az ország. Mindeközben a nagyszámú fiatalból álló török társadalom szeret vásárolni, ráadásul a Boszporusz kínálta kedvező földrajzi helyzet is felértékeli az országot, erősödik annak termelési telephelyként való figyelembe vétele. Törökország amúgy Németország legfontosabb kereskedelmi partnere a négy MIST-ország sorában: a német exportpiacok sorában a 14., míg az import beszerzési források sorában a 19. helyet foglalja el.

A négy ország közül a gazdasági növekedés tavaly Indonéziában (6,2 százalék) és Törökországban (6,1 százalék) volt a legmagasabb, megelőzve a két másik, 3,5-3,7 százalékos mutatót elért országot. Az infláció a négy ország közül Dél-Koreában a legalacsonyabb (1,3 százalék), s Törökországban volt a legmagasabb (7,5 százalék). A munkanélküliségi ráta országonként szintén különböző: 3,1 százalék (Dél-Korea) és 9,7 százalék (Törökország) között mozog. Az állam GDP-hez viszonyított eladósodása a négy ország közül Indonéziában a legalacsonyabb (26,1 százalék), Dél-Koreában és Törökországban 35-37 százalékos, míg Mexikóban meghaladja a gazdasági teljesítmény 46 százalékát.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[151893] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés