hirdetés
hirdetés

Ipar 4.0 és oktatás

Más képességek értékelődnek fel a digitalizációval

Nyilvánvaló rossz, ha a munkaerőt képzik, és ezután elhagyja a céget, de ennél sokkal rosszabb, ha nem képzik, és ott marad – hangzott el többek között a dolgozók kvalitásának szükségszerű fejlesztésével kapcsolatban a HG Media Fókuszban: Ipar 4.0 és oktatás című konferenciáján.

hirdetés

Az április 5-én Budapesten tartott rendezvény résztvevői többek között azt a kérdést járták körül, hogy az ipari digitalizáció technológiáinak bevezetése milyen lehetőségeket, illetve kihívásokat jelent a cégek és az oktatási rendszer számára. A tematika érintette mindazokat a pontokat, amelyek leginkább foglalkoztatják a negyedik ipari forradalom áramlatába kapcsolódó hazai vállalatokat, így a kormányzati stratégia és ösztönzési rendszer jellegzetességeit, a gyárak felokosításának igényét és reális mértékét, a legújabb technológiák kutatására hivatott intézmények és az elterjesztésükre vállalkozó mintagyárak tevékenységét, és még sorolhatnánk. A bőséges kínálatban elhangzottak közül most csak néhány gondolatot emelünk ki a rendezvény alapfelvetéséhez igazodva elsősorban az oktatás, képzés vonatkozásában.

Igények és a valóság

Kesztle Róbert, az egyik mintagyár, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a szakemberek képzésében az állami oktatás mellett nagyban megnőtt a vállalatok felelőssége. Az állami rendszerben nincs elég tőke főként a megfelelő minőségű oktatói gárda foglalkoztatására, így a cégeknek maguknak kell gondoskodniuk sok esetben a jó szakemberekről. Macher Endréné, a szintén mintagyár Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. ügyvezetője csak megerősíteni tudta a kiemelt vállalkozások vezetőinek részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetésen, hogy mára egyetlen vállalat sem lehet meg saját képzési rendszer nélkül. Nem lexikális tudásra van elsősorban szükségük az oktatásokból kikerülő munkavállalóknak, hanem olyan fejlett képességekre, amelyek például a projektmunkákra teszik alkalmassá őket. Ugyanezen a beszélgetésen Dömény István, az Eltec-csoport elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a számukra szakmailag kétségkívül kecsegtető egyetemi duális képzésbe való bekapcsolódás a kis- és közepes vállalkozások számra a nagyoknak nyújtott központi támogatás hiányában meglehetősen nehéz.

Kerekasztal-beszélgetés a mintagyárak képviselőinek részvételével
Kerekasztal-beszélgetés a mintagyárak képviselőinek részvételével

A felsőoktatás részéről Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője az elit- és a tömegképzés szembenállására mutatott rá. Bár jól ismert és abszolút jogos a gazdasági szféra elvárása a kiválóan képzett szakemberek iránt, amíg azonban évente több mint ezer hallgató beiskolázása történik a BME különféle konstrukciójú informatikusképzéseire, addig elitképzésről szó sem lehet, csak a tömegigények kielégítése jöhet szóba. Szabó István, a Szent István Egyetem rektorhelyettese azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő, miszerint nem az a legnagyobb probléma, hogy mit oktassanak a diákoknak, hanem hogy mit tanítsanak az oktatóknak. Szerinte míg az ipar jelenleg a 4.0 fázishoz tart, addig az oktatásra legfeljebb a 2.0 állapot a jellemző. A fejlődéshez a felsőoktatás eszközparkjával, infrastruktúrájával, hallgatói bázisával nincs gond, a kerékkötő a megfelelő oktatási módszertan, illetve oktatói állomány hiánya.

Központi stratégia gyakorlati projektekkel

„Az ipari szereplők, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködést is ösztönző innovációpolitika részeként az elmúlt három évben összesen mintegy 190 milliárd forintot nyertek el cégek és egyetemi, akadémiai kutatóhelyek közös projektekre uniós és hazai forrásból” – emelte ki nyitóelőadásában Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Uniós és hazai finanszírozással országszerte nyolc helyen indult felsőoktatási és ipari együttműködési centrum összesen mintegy 35 milliárd forint támogatással többek között autóipari, agrártechnológiai, anyagtudományi, orvosi, gyógyszerészeti kutatásokra.

Nikodémus Antal, az NGM Digitális Gazdaság és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan oktatási rendszer biztosíthatja a versenyképes tudást a jövőben, amely képes a folyamatos megújulásra. A mai általános iskolások közel 65 százaléka ugyanis olyan munkakörökben dolgozik majd, amelyek ma még nem is léteznek. Naponta új munkakörök jönnek létre, és a hagyományos munkakörök egy részét pedig az automatizáció veszi át.

Nikodémus Antal előadást tart a konferencián (forrás: HG Media)
Nikodémus Antal előadást tart a konferencián (forrás: HG Media)

A Széchényi István Egyetem győri kampuszában megvalósuló ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválósági központ eddigi eredményeit, további célkitűzéseit Nacsa János, az MTA SZTAKI intézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium tudományos főmunkatársa mutatta be. A projekt célja többek között a kiberfizikai gyártórendszer háttér-technológiáinak kutatása, de az ipari partnerek tapasztalatszerzésének, edukációjának is kiváló terepe lesz a mintalabor.

Virágh Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés