hirdetés
hirdetés

10 év az űrtörténetben

Magasan elöl

Az űrkutatás fejlődése az elmúlt 10 esztendőben sem szűkölködött mérföldkövekben. A rengeteg óriási jelentőségű felfedezés közé ráadásul hébe-hóba még olyan is becsúszott, amelyik konkrétan új fejezetet nyitott a tudomány történetében. Jelen cikkbenazt kívánjuk összefoglalni, hogy az újságunk születése óta elért vívmányok melyike járulhat leginkább hozzá az univerzum felderítéséhez.

hirdetés

Falcon 1

2008. szeptember 28-án három kudarcba fúlt kísérlet után sikeresen fellőtték a világ első magántulajdonú űrhajóját. A Falcon 1-et Elon Musk SpaceX nevű űrrepülőgép-gyártó cége hozta létre. Egy folyékony hajtóanyagú, kétfokozatos hordozórakétáról beszélünk, amelynek rendeltetése az volt, hogy különböző rakományokat (például kisebb műholdakat) a bolygónkat övező keringési pályára helyezze. A küldetés teljesítését követően a SpaceX bejelentette, hogy egy maláj műhold felbocsátásával már meg is bízták, és így egyszersmind a Falcon 1 lett a történelem első, kereskedelmi űrrepülést végrehajtó magántulajdonú rakétája is.

Kepler

Távoli, Föld nagyságú bolygók felkutatása céljából eresztette 2009. március 7-én útnak Kepler nevű űrtávcsövét a NASA. A Johannes Kepler után elnevezett teleszkóp ún. távoli Föld-követő heliocentrikus (Nap körüli) keringési pályára állva tesz eleget a kötelességének. Arra tervezték, hogy a Tejútrendszer ránk eső régiójának egy részét tűvé tegye az egyes csillagok körül vándorló, esetlegesen lakható exobolygók detektálása érdekében. Kepler egyetlen tudományos műszere egy fotométer, amellyel fix látómezőben körülbelül 150 000 fősorozati csillag fényét tartja figyelemmel. A műszer észleli, amikor az egyes anyagcsillagok fénye az előttük elhaladó bolygók miatt időszakosan elhalványul. Az így keletkezett adatokat a kutatók begyűjtik és kielemzik.

Kepler űrtávcső (forrás: NASA)
Kepler űrtávcső (forrás: NASA)

Gran Telescopio Canarias

Hivatalosan 2009. július 24-én kezdte meg tudományos működését a világ jelenlegi legnagyobb optikai teleszkópja. A Gran Telescopio Canarias (GTC) tükrének átmérője 10,4 méter, és a távcső maga 2326 méter magasan, a Kanári-szigetek La Palma nevű szigetén, a Roque de los Muchachos obszervatórium részeként látta meg a napvilágot. A tükör 36 hatszögletű, egymástól függetlenül mozgatható részegységből áll. Az egyes darabok alakját külön is meg lehet változtatni. Ez a kétfajta mozgás teszi lehetővé, hogy a Föld légkörében bekövetkező turbulenciák által okozott „fényviszonyváltozásokat” kompenzálni lehessen. A GTC megépítése 2000-ben kezdődött el, és az első megfigyeléseit már 2007-ben végre is hajtotta.

Curiosity

A NASA 2011. november 26-án elindította főleg Curiosityként (Kíváncsiság) ismert roverjét a Mars felé. A robusztus jármű 2012. augusztus 6-án ereszkedett le a vörös bolygó talajára. A Mars-járónak azt kell kiderítenie, hogy az égitesten valamikor megvoltak-e a mikrobaként emlegetett apró élőlények túlélésének előfeltételei. Tudományos felszerelése segítségével a Curiosity már a küldetése elején ásványi és kémiai bizonyítékot talált arra, hogy régen a Marson (legalábbis a mikroorganizmusok számára) megvoltak az élet fenntartásához szükséges környezeti tényezők. A sugárzásmérő detektoroktól a spektrométereken át a környezeti érzékelőkig rendkívül sok műszer kapott helyet a rover fedélzetén.

Rosetta

2014. augusztus 6-án a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös körüli pályára állt az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű műholdja. A világon ez volt az első alkalom, hogy egy ember alkotta szerkezet egy kométát felkeresett, s mi több, ideiglenesen az útitársává szegődött. Rosetta még egy Philae nevű leszállóegységet is leküldött az üstökösre, hogy a kutatók tüzetesebben is szemügyre vehessék az objektumot. A 2014. november 12-én megérkező lander sajnos szerencsétlen módon érte el az üstökös felszínét, és némi pattogás után csak egy árnyékos helyen tudott megállapodni. E fénytől eltakart pozícióban a napelemei nem tudták ellátni energiával, és így a szerkezet nemsokára lemerült. Philae még így is számos izgalmas fotót és adatot hazaküldött, mígnem végleg felmondta a szolgálatot.

Rosetta (forrás: ESA)
Rosetta (forrás: ESA)

New Horizons

Hosszú „tanulmányútja” során 2015. július 14-én jutott a Plútóhoz a legközelebb a NASA New Horizons nevű űrszondája. A történelmi pillanatban 12 500 kilométer távolságra suhant el az ún. jégtörpeként számon tartott égitesttől, és mint a megelőző időszakban, ekkor is elkattintott néhány nagy felbontású felvételt róla. A momentumot környező hónapokban persze folyamatosan gyűjtötte a bolygóról az adatokat, hogy aztán tömegével továbbítsa azokat a kutatók felé. A New Horizons még mindig magánál van, és nemsokára a Kuiper-övben egy 2014 MU69 elnevezésű objektummal fog közelebbről is megismerkedni.

Pluto (forrás: NASA)
Pluto (forrás: NASA)

LIGO

2015. szeptember 14-én az amerikai Lézer Interferométeres Gravitációshullám-vizsgáló Obszervatórium (LIGO) detektorai a történelemben először érzékeltek fizikailag, avagy „kézzel foghatóan” gravitációshullám-torzulásokat. A téridő fodrozódásait ezúttal két hatalmas fekete lyuk összeütközése hozta létre. A Földtől 1,3 milliárd fényévnyire következett be az incidens. Kútfőjük közelében a gravitációs hullámok pusztító jelenségek, és így tulajdonképpen szerencse, hogy olyan távol vagyunk tőlük, hogy alig tudjuk kimutatni őket. A szakemberek 2016. február 11-én Washingtonban számoltak be hivatalosan a jelek észleléséről. A felfedezés a tudománytörténet egyik legnagyobb mérföldkövének tekinthető.

Gravitációs hullám (forrás: NASA)
Gravitációs hullám (forrás: NASA)

Falcon 9

2015. december 22-én először sikerült az űrből visszaszerezni, majd pedig a Föld felszínére függőleges helyzetben letenni egy orbitális rakéta első fokozatát. A Falcon 9 nevű jármű az indítást követően a terveknek megfelelően a levegőben ketté vált, hogy aztán a felbocsátásáért felelős szegmense orrával felfelé, higgadtan és – főleg – épségben ereszkedjen rá a talajra. A sikeres landolás egy ötéves technológiafejlesztési program gyümölcse volt, amely elsősorban egy újra felhasználható kilövési rendszer megvalósítását célozta meg, hogy a későbbiekben a rakományokat az eredeti ár töredékéért lehessen fuvarozni az űrbe.

FAST

2016. szeptember 25-én a kínai Pingtang-megyében munkába állt a Five-hundred-meter Aperture Spherical Telescope (FAST) a világ legnagyobb rádióteleszkópja. A 4450 háromszög alakú, alumíniumpanelből összeillesztett tányér átmérője fél kilométer, és terület tekintetében akkora, mint 30 futballpálya. A 180 millió dolláros (akkori árfolyamon kb. 50 milliárd forintos) fejlesztés megvalósítása 5 évig tartott. Diamétere 200 méterrel hosszabb az addigi csúcstartó Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatóriuménál. A csillagok és galaxisok, gravitációs hullámok vagy esetleg földön kívüli létformák felől érkező jelek befogadására optimalizált monstrum megépítése jelzésértékű. A beruházás diszkrét utalás arra, hogy Kína egyre meghatározóbb szerepet szán magának az űrversenyben.

Cassini

2017. szeptember 15-én operátorai a Szaturnusz légkörébe bocsátották a Cassini űrszondát, hogy itt aztán meg is semmisüljön. Az amerikai–európai közös fejlesztésű, hatalmas szerkezetet még 1997 októberében indították útnak a Földről. Legfontosabb teendője az volt, hogy a Naprendszer második legnagyobb bolygóját és a környezetét az eddigieknél alaposabban is megvizsgálja. A missziójának egyik meghatározó elemeként még egy Huygens nevű leszállóegységet is magával vitt, hogy aztán a maga idejében a Szaturnusz Titánként ismert holdjára kiközvetítse azt. A legkülönbözőbb spektrométerek, egy magnetométer, illetve a gép szemének is tekinthető Imaging Science Subsystem mellett a Cassini és landere együtt 18 eszközt, illetve műszert vitt magával a drámai kimenetelű „kirándulásra”.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés