hirdetés
hirdetés

Csillagászat

Magasabb fokozatba kapcsol az exobolygók utáni hajsza

A Hubble űrtávcső utódjaként a kozmoszba küldött teleszkóp még hatékonyabban pásztázhatja az űrt pótlólagos, lakható égitestek után.

hirdetés

Mostanáig csaknem 2000 exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A Föld-szerű, sziklás égitestektől a Jupiterre emlékeztető, forró planétákig már sokféle típust regisztrált a tudomány, de vajon mennyi lakható közülük? A mai módszerekkel igen kevés deríthető ki a messzi vándorokról. Ez most változhat, hiszen Dr. Joanna Barstow egy, a llandudnói (Wales) Nemzeti Csillagászati Találkozón bemutatott tanulmánya szerint, a James Webb Űrteleszkóp (JWST) felbocsátásával hamarosan az exobolygók légkörébe is betekintést nyerhetünk.

„A bolygók atmoszférája megbízható útmutatással szolgálhat a felszínen uralkodó állapotokra vonatkozóan” – mondta az Oxfordi Egyetem részéről Barstow. – „A Föld légköre jelentős mennyiségű nitrogént, oxigént, ózont és vizet tartalmaz. A bolygó «gonosz ikertestvérének», a Vénusznak az atmoszférája ezzel szemben főleg szén-dioxidból áll, ami az égitest felszíni hőmérsékletét az égetően forró 450 Celsius-fokra melegíti fel” – fogalmazott a tudós.

A Hubble Űrteleszkóp utódjaként 2018-ban útnak induló JWST infravörös hullámhosszon fogja tanulmányozni a Világegyetemet. Barstow kutatásai szerint a JWST például már képes lehet a Föld-szerű, „otthonosabb” atmoszférával megáldott és a Vénuszhoz hasonló, zordabb bolygók közötti különbségtételre. Az űrtávcső olyan alapvető jelek azonosítására lesz alkalmas, amelyek a Napnál kisebb és vörösebb csillagok körül csatangoló, Föld-nagyságú bolygók esetében a sajátunkhoz hasonló légkörre utalnak.

Szintet lépnek

A hatalmas, Jupiter-méretű, forró bolygók környékén, a csillagjaik felől a légkörükön átszűrődő ellenfényben már eddig is számos gázt sikerült megkülönböztetniük a csillagászoknak. A gond az, hogy az atmoszférájukon áthatoló fény elenyésző mennyisége miatt az anyagok közt tapasztalt eltérések igen csekélyek. A Föld-nagyságú égitestek esetében a vizsgálatok még nehezebbek lennének. Bár a miénkhez hasonló csillagrendszerekkel várhatóan a JWST-nek is meggyűlik majd a baja, a hidegebb csillagok körül keringő Föld-szerű bolygók tanulmányozását a nagyfelbontású távcső már el tudná végezni. Már csak meg kellene találni őket.

„Ha fognánk a Földet és a Vénuszt, majd pedig egy nem túl távoli, hideg, vörös csillag körüli pályára állítanánk őket, a tanulmányunk szerint a JWST különbséget tudna tenni közöttük. A Föld ózonrétege, 10 kilométerrel a felszín fölött akkor alakul ki, amikor a Nap fénye kölcsönhatásba lép a légkörünkben található oxigénmolekulákkal. Mindez olyan félreismerhetetlen jeleket hoz létre, amelyeket a JWST azonosítani tudna. Meghatározó ózonréteg hiányában a Vénusz nagyon más képet mutatna” – mondta Barstow. – „Mindez azt feltételezi, hogy a Földhöz és a Vénuszhoz hasonló bolygók egy hideg csillag körül ugyanígy fejlődnének tovább.”

A Föld ózonrétege elnyelné a csillag felől érkező fény egy részét, a Vénuszról azonban hiányzik egy hasonló jellegű „takaró" (Forrás: Dr. Joanna Barstow)

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Science Daily)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés