hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Made in Germany

A német gazdaság exportkilátásai – részint a hazánkban megtelepedett német érdekeltségű vállalatoknak a világgazdasági folyamatokba történő bekapcsolódása, részben a magyar beszállítók aktivitása folytán – irányadóak a magyar export alakulása szempontjából. Augusztus első napjaiban Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) az ulmi Südwest Presse című napilapnak nyilatkozva értékelte a német gazdaság és az ország exportőrei helyzetét és piaci esélyeit.

hirdetés
Kapcsolódó cikkek

A kamarai szövetség főtitkára a német gazdaság fejlődését összességében stabilnak nevezte, amit igazolni látszik, hogy az adóbevételek az év első hat napjában 3,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A DIHK az éves gazdasági növekedés korábban 0,7 százalékra becsült mértékét már májusban mégis 0,3 százalékra mérsékelte. Ennek okai abban az ellenszélben keresendőek, ami részint az európai konjunkturális helyzetnek a korábbi évekénél kedvezőtlenebb voltából, részint a tengerentúli piacokon tapasztalható negatív jelenségek sokasodásából adódik. Egyes német vállalatok az ártárgyalásokon a partnerek részéről tapasztalható nyomás erősödésére panaszkodnak.

A német termékek továbbra is keresettek, de ha a vevők egyik vagy másik termékből kevesebbet tudnak vásárolni, az visszaüt az exportforgalomra. Ebből adódik, hogy a német export az idén maximum 2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezt a növekményt a második félévben kell előállítani, mert az e sorok írásakor rendelkezésre álló adatok szerint az első félévben a német kivitel összességében 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; (ezen belül az euró övezet országaiba irányuló kivitel 3,1 százalékkal csökkent, s az országcsoportnak a teljes német kivitelben elért részaránya 37,4 százalékra mérséklődött, miközben az EU-n kívüli országokba irányuló export 1,0 százalékkal bővült, s ezen országcsoportnak a teljes német kivitelben elért részaránya 42,7 százalékra tovább emelkedett.)

Martin Wansleben: Egy versenyképes Európa nélkül Németország sem jut előre
Martin Wansleben: Egy versenyképes Európa nélkül Németország sem jut előre

Egy versenyképes Európa nélkül Németország sem jut előre, fogalmazott Wansleben, aki szerint a szeptemberi szövetségi választások után hivatalba lépő új berlini kormány első feladata az unió versenyképességének és a pénzpiacok bizalmának helyreállítása kell, hogy legyen. A kamarai szövetség értékelése szerint az 1,3 milliárd lélekszámú Kína, mint felvevőpiac, továbbra is meghatározó szerepet játszik a német exportban, ugyanakkor mind Kínában, mind más felzárkózó országokban szintén meg kell küzdeni a bürokráciával, korrupcióval és az árnyékgazdasággal.

Meghatározó a kínai piac

A világ legnépesebb országában sajátos szabályok uralkodnak – emlékeztetett a főtitkár, aki szerint Kína jelenleg konszolidációs válsággal küzd, s újfajta orientációra van szüksége. Kérdés, hogy az ország át tud-e állni egy tudásalapú gazdaságra. Le kell számolni azzal a leegyszerűsítéssel, hogy Kína alacsony termelési költségigényű telephely; ugyanakkor megfigyelhető, hogy a belföldi felhasználás gyorsan bővül, ráadásul egyre nagyobb kihívást jelent az országon belüli jelentős különbségek áthidalása.

Ahhoz, hogy Kínáról és más távoli piacokról reális kép alakuljon ki, jól működő tanácsadói hálózatra van szükség, amivel Németország esetében leginkább a vegyes kamarák rendelkeznek. Ezek tevékenysége nyomán el lehet kerülni a túlzottan pozitív vagy túlzottan negatív beállításokat, ugyanakkor egy gépipari középvállalat – történetesen Kínában – „csaknem határtalan piacra talál”.

A DIHK főtitkára nem tart attól, hogy a német vállalatok kínai orientáltságuk folytán más piacokat, például Indiát, elhanyagolnák. A német vállalatok, közepesek és nagyobbak, a világ számos pontján jelen vannak. S nem csak a „divatos piacokon” kell jelen lenni, hanem másutt, olyan viszonylatokban is, ahol „sokat ígérő a kereslet”. Ezért is ajánlják Ázsia mellett Észak- és Dél-Amerikát, sőt Afrikát is, ugyanakkor „számos vállalat számára bizonyára még Ázsiában is vannak fehér foltok”. Oroszországgal kapcsolatban egyfajta csalódottság lett úrrá, mert nem teljesült az a várakozás, hogy a nyersanyagszállítások nyomán létrejönne egy sor olyan ipari középvállalat, melyek kooperációs partnerekként jönnének szóba az orosz piacon egyébként nagy számban jelenlévő német vállalatok számára.

Az euró léte több tekintetben előnyt jelent a német exportőrök számára. Egyrészt – a német márka árfolyama ma bizonyosan olyan magas lenne, hogy versenyképességi problémákat okozna, (ezt mutatja a svájci frank példája); másrészt – a közös európai valuta léte olyan fontos politikai üzenet, ami összhangban van a Made in Germany márkajelzéssel, mert összetartást és a nehézségek közös megoldására irányuló szándékot sugallja.

Nincs beruházási kényszer

A beruházások múlt évi visszaesésének okát a kamarai szövetség főtitkára több tényező együttes hatásában látja. A cégek többsége elegendő, ámbátor magas kihasználtságon működtetett kapacitással rendelkezik, s mivel nem várhatóak drámai kamatemelések, nincsenek rákényszerülve arra, hogy a kedvező pénzügyi feltételeket kihasználva kapkodjanak a beruházásokkal. Emellett felmerült egy sor a bizonytalanság, azaz a „hogyan tovább, Európa?” kérdés, az energiafordulat jövője, valamint az energiaellátás biztonsága körüli bizonytalanságok. Egy harmadik tényező, hogy a szigorú piacra jutási feltételek számos országban (Kína, Oroszország, Brazília) helyszíni termeltetésre, nem pedig késztermékei oda irányuló exportjára ösztönzik, (sőt kényszerítik) a német vállalatokat.

A német gazdasági közéletben újra felerősödtek a 2019-ben kifutó szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos kérdőjelek. Mint emlékezetes, a szolidaritási hozzájárulást a keleti tartományok felzárkóztatására vezették be, s Angela Merkel szövetségi kancellár 2019 után is fenn kívánja tartani. A kamarai szövetség véleménye szerint a választási kampányt és az új kormány hivatalba lépését követően a politikának a korábbinál sokkal intenzívebben el kellene kezdenie foglalkozni a kérdéssel, milyen kötelezettségei legyenek a szövetségnek, az egyes tartományoknak, valamint a településeknek. Hosszabb távon pedig olyan adóreformra van szükség, amely a jelenleginél egyszerűbb, alacsonyabb adóterheket jelent és a jelenleginél kevesebb kivételt tartalmaz.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó cikkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[135343] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés