hirdetés
hirdetés

Informatika

Macska vagy egér a raktárban?

Az IP-alapú kamerarendszerek számos olyan intelligens funkció ellátására is képesek, amelyek a biztonság növelése mellett az üzletmenet fellendítéséhez is hozzájárulhatnak. Egy gyárban például meg tudják állapítani, hogy az érzékelt mozgás a normál tevékenység része vagy sem. 

hirdetés

Az ipari létesítményekben, irodákban, üzletekben vagy közterületeken alkalmazott videomegfigyelő rendszerek között egyre nagyobb súllyal képviseltetik magukat az IP-alapú megoldások. Míg a kétezres évek elejéig az analóg technika dominált, és a videomegfigyelő rendszerek gyakorlatilag egyet jelentettek a koaxiális kábelekkel csatlakoztatott, jellemzően gyenge minőségű kamerákkal, illetve a rendszer másik végén elhelyezett multiplexerrel, képrögzítővel és osztott képernyős monitorokkal, addig mára nagyot változott a világ.

Az első IP-alapú rendszerek a kilencvenes évek végén jelentek meg, de majdnem tíz év kellett ahhoz, hogy terjedni kezdjenek a piacon. Ennek egyik fő oka a hardvereszközökben keresendő: addigra jutottak el arra a szintre, hogy valóban lényegesen többet tudtak már nyújtani elődeiknél. Valamikor 2004-2005 környékén indult el az analóg rendszerek leváltása, és a folyamat még ma is tart. Mivel a magyarországi felhasználók köztudomásúan árérzékenyek, itthon talán még lassabban megy az átállás, mint a világ többi részén, de külföldön is van rá példa, hogy egy-egy patinás, nagy cég még analóg kamerarendszert használ.

A videomegfigyelő rendszereknek ma már egészen kifinomult, intelligens funkcióik is vannak
A videomegfigyelő rendszereknek ma már egészen kifinomult, intelligens funkcióik is vannak

Szakértői vélemény szerint sokszor csak egy nagy kárt okozó betörés, baleset vagy valamilyen más káros esemény döbbenti rá a vállalatot a kamerarendszer fejlesztésének, cseréjének szükségességére. Mára eljutottunk oda, hogy az IP-alapú kamerák sokszoros felbontástartalékkal rendelkeznek a régi, analóg kamerákhoz képest, és áraik sem sokkal magasabbak, mint egy hagyományos, jó minőségű kamerarendszeré. Ráadásul egy IP-alapú rendszer kiépítésekor felhasználható a helyi számítógép-hálózat, azaz elmarad a sok kényelmetlenséggel járó, pluszköltséget jelentő kábelezés. Az átállás tehát világméretekben zajlik, hol lassabb, hol gyorsabb ütemben.

Mozgás-, kor- és nemfelismerés

Az analóg kamerarendszerek általában egyszerű szolgáltatást nyújtottak: felszereltek valahova egy fixen rögzített kamerát, és a távoli monitoron annak a képét lehetett látni. Az IP-alapú kamerarendszer funkciói jóval túlmutatnak az egyszerű kép- és videomegjelenítésen. A korszerű rendszerek beépített fedélzeti, illetve központi intelligenciával rendelkeznek, és így ma már a biztonságtechnikai szakma is élhet a korszerű számítástechnika, pontosabban a digitális képelemzés adta lehetőségekkel.

Borsányi Károly: A folyamatos fejlesztés létkérdés
Borsányi Károly: A folyamatos fejlesztés létkérdés
– A világon elsőként jelentünk meg fejlett fedélzeti intelligenciájú IP-alapú kamerarendszerrel. Saját fejlesztésű és gyártású eszközeinkkel 2005-ben úttörők voltunk. Azóta természetesen benépesült a piac, ma már nagyon sok a versenytársunk, különösen a Távol-Keletről. A folyamatos fejlesztés tehát létkérdés. Meg kell felelnünk annak az elvárásnak, hogy egy kamerarendszer, sőt egy kamera is minél szerteágazóbb és többféle beépített intelligenciát tartalmazzon – fogalmaz Borsányi Károly, az Intellio Technologies Zrt. marketingvezetője.

Alapvető elvárás például, hogy a kamera felismerje az objektum mozgási irányát. Bizonyos alkalmazásoknál fontos lehet megállapítani, hogy autó, ember vagy esetleg állat mozog-e a képen. Szükség lehet a mozgó objektum színének meghatározására. Többsávos autóutaknál például jó szolgálatot tehet a kép maszkolása. Ennek lényege, hogy ki lehet jelölni a képen egy területet, mondjuk a leállósávot vagy a záróvonal melletti sávot, és ha egy autó megáll a leállósávban vagy átlépi a záróvonalat, a kamera valamilyen jelzést, esetleg riasztást ad ki. Mivel a rendszámfelismerés gyakorlatilag minden kamerarendszerben kötelező, a videomegfigyelő rendszert számos más alkalmazással lehet kombinálni.

A fentiek mellett léteznek már egészen kifinomult, intelligens funkciók is. Az Intelliónak például van olyan rendszere, amely a kamera képe alapján meg tudja határozni a képen látható személy nemét és korát. Ezen adatok alapján akár statisztikák is készíthetők egy üzlet vagy egy mozi látogatóiról. A lehetőségek tehát szinte korlátlanok, várható, hogy az IP-alapú kamerarendszerek az elkövetkező években további izgalmas, látványos, innovatív funkciókkal bővülnek.

Érvek és ellenérvek

Vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha az intelligencia magában a kamerában, tehát a fedélzeten, vagy a szerverben, tehát a rendszer központjában összpontosul? A fejlesztők általában előnyben részesítik a fedélzeti intelligenciát. Ilyenkor a képfeldolgozás a kamerán belül történik, következésképpen a hálózaton csak a feldolgozás eredményét, tehát az összegyűjtött adatmennyiség töredékét kell továbbítani.

Ez nagy előnye a fedélzeti intelligenciának, hiszen így a videofolyam mellett csekély mennyiségű információt kell csak átküldeni a TCP/IP hálózaton, azaz viszonylag kis sávszélességű összeköttetéssel is teljes körűen kihasználhatók ezek a bonyolult detektorok. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a fedélzeti intelligenciával ellátott kamerák minden funkcióját jellemzően csak saját menedzsmentszoftverükkel lehet kihasználni.

A szabványosítás dacára érdemes lehet a szoftvert és a kamerát azonos gyártótól vásárolni
A szabványosítás dacára érdemes lehet a szoftvert és a kamerát azonos gyártótól vásárolni

A szerveroldali detektorok előnye, hogy azok gyakorlatilag bármely kamera képére „ráhúzhatók”, akár utólag is. Nincs például akadálya annak, hogy egy működő rendszerbe egy idegen gyártó fedélzeti intelligencia nélküli, csak nyers képinformációt adó kameráit integráljuk. Ebben az esetben, a szabványos RTSP (real time streaming protocol) videofolyamon keresztül, minden további nélkül csatlakoztatható egymáshoz az eltérő gyártójú menedzsmentszoftver és kamera. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a központi intelligencia növeli a szerver erőforrásigényét, míg a fedélzeti intelligencia esetén ugyanez nem mondható el.

Szerveroldali redundancia

Manapság már bevett gyakorlat, hogy a kamera képét bármilyen internetre csatlakoztatott eszközzel, tehát okostelefonnal, táblagéppel is meg lehet nézni. A vezeték nélküli kapcsolódás iránti igény azonban nemcsak a vevőoldalon, hanem a kameraoldalon is felmerül. Vannak már olyan közlekedési vagy szemétszállító vállalatok, amelyek a járműveiken kamerákat helyeznek el. A helyben rögzített felvételeket a központi telephelyre beérve automatikusan, valamilyen kis hatótávolságú rádiós kapcsolatot, például wifit használva, az interneten keresztül töltik fel a szerverre.

Magyar innováció
Az Intellio intelligens kamerarendszereit saját maga fejleszti és gyártja. Pillanatnyilag legnagyobb piaca Magyarország, de folyamatosan terjeszkedik külföldön. Jelen van például Lengyelországban, Ausztriában, a Balkánon, Angliában és Izraelben. A cég partnereken keresztül értékesíti a termékeit.
Az Intellio kamerarendszerei megfelelnek az RTSP és az ONVIF szabványnak. Ebből következik, hogy menedzsmentszoftverébe nemcsak a saját kamerái, hanem bármilyen más kamera integrálható.

A piacon fellelhető kamerák döntő többsége egy kimenettel rendelkezik, azaz a kamera képe egyetlen útvonalon jut el a hálózatba. Szakértői vélemény szerint ez elegendő biztonságot nyújt, hiszen az infrastruktúra sérüléséből adódó képkimaradás azonnal riasztást ad ki a rendszeren. Az intelligens képelemzésnek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen apró beavatkozás érzékelhető és jelezhető, így például az, ha a kamerát kifordítják vagy letakarják. Szintén a biztonságot szolgálja a szerveroldali redundancia, valamint az, hogy a hálózaton továbbított adatokat előzőleg több rétegben és többféle módszerrel titkosítják.

– Összességében kijelenthető, hogy az IP-alapú kamerarendszerek nemcsak jobb minőségű képet és több funkciót nyújtanak, mint a hagyományos, analóg rendszerek, hanem biztonságosabbak is elődeiknél. Mi például több szervert alkalmazunk, így érjük el a biztonságos terheléselosztást. A redundáns felépítéssel észrevétlenné tehetők az esetleges szerverhibák, hiszen a működő alrendszerek azonnal átveszik a meghibásodott elem szerepét. Így nem fordulhat elő, hogy akár egész rövid időre is, de nem készül felvétel a megfigyelt területről – mutat rá Borsányi Károly.

Választási szempontok

Ha egy vállalatnál kamerás megfigyelőrendszert szeretnének kiépíteni, mindenekelőtt azt kell megfogalmazni, hogy milyen feladatot szánnak a rendszernek. Elég például az épület kültéri héjrendszerét figyelni, azaz arra fókuszálni, hogy illetéktelenek ne hatoljanak be az épületbe, vagy nyomon kell követni a létesítményen belüli tevékenységeket is. Ezek a szempontok meghatározzák a kamera típusát, kivitelét (felbontás, kültéri-beltéri, mozgathatóság stb.). A következő lépés a szükséges intelligencia számbavétele (alak-, mozgás-, szín- stb. felismerés). Ezek után célszerű elgondolkozni a megfigyelőrendszerre szánt összegről.

Ha egy vállalatnál kamerás megfigyelőrendszert szeretnének kiépíteni, mindenekelőtt azt kell megfogalmazni, hogy milyen feladatot szánnak a rendszernek
Ha egy vállalatnál kamerás megfigyelőrendszert szeretnének kiépíteni, mindenekelőtt azt kell megfogalmazni, hogy milyen feladatot szánnak a rendszernek

Az is megfontolandó, hogy milyen üzemeltetési, hibajavítási támogatás jár a videomegfigyelő rendszerhez. Mindezek fényében lehet kiválasztani az ellátandó feladathoz, valamint a pénztárcához legjobban illeszkedő technológiát, illetve gyártót. IP-alapú kamerákat ma már rengetegen gyártanak. Ennek megfelelően a minőség, az intelligencia és az árak is széles skálán szórnak. Találni a piacon 10 ezer forintos kamerákat, amelyeknek a felbontása természetesen nagyon kicsi, és amelyeknél fedélzeti intelligenciáról sem beszélhetünk, de vannak félmillió forintos csúcseszközök is.

Nem kell azonban nagyon sokat hozzátenni a 10 ezer forinthoz, hogy valaki megfelelő felbontású, fedélzeti intelligenciával rendelkező kamerát kapjon. Otthoni felhasználásra tehát igen bő a választék, elég körülnézni egy hipermarketben, vagy egy-egy gyártó (például az Intellio) honlapján.

Két szabvány

Jellemző gyakorlat a piacon, hogy a kameragyártók menedzsmentszoftvert is gyártanak. Vannak azonban olyan cégek is, amelyek csak a szoftverrel foglalkoznak. Ez utóbbiak vagy rendkívül sok fedélzeti intelligenciát építenek be a rendszerükbe, vagy úgy alakítják a szoftverüket, hogy az gyakorlatilag minden gyártó kameráját fogadja. A gyártófüggetlen együttműködés egyébként ma már az esetek többségében problémamentes, hiszen két szabvány is van, amely a gyártók között hidat képez.

Korai még a felhő

A felhőalapú szolgáltatások egyelőre nem jelentek meg a kamerás megfigyelőrendszerek területén, de már kopogtatnak. Arra azonban jócskán van példa, hogy a létesítményeiben kamerarendszert elhelyező vállalat egyáltalán nem kíván a kameraképekkel foglalkozni, és a teljes megfigyelést egy külső biztonsági szervezetre bízza.

További választási lehetőség, hogy a cég saját tulajdonában tartja a teljes rendszert, vagy a biztonsági cég szervere látja el a rendszer központi funkcióit. Mindkét változatra találni példákat. Mindazonáltal azt a megoldást, hogy valahol a világban, kint a nagy felhőben történjen a kameraképek tárolása és feldolgozása, egyelőre nem alkalmazzák a vállalatok.

Az egyik az RTSP, amely kizárólag a száraz videofolyamok továbbítására és megjelenítésére szolgál. A másik szabványt az Axis, a Bosch és a Sony által létrehozott nonprofit szervezet hívta életre. Az ONVIF (Open Network Video Interface Forum) esetében nem csak videofolyamok, hanem a mozgásvezérlés és számos egyéb funkció továbbítása is szabványosított. Szakértői vélemény szerint azonban, ha valaki ragaszkodik egy gyártó teljes, vonzó specifikációhalmazához, akkor – a szabványosítás dacára – érdemes a szoftvert és a kamerát azonos gyártótól vásárolnia.

A szabványosítás terjedése mellett jellemző gyakorlat, hogy a szállítók – ha megfelelő potenciált látnak benne – a cégek egyéni igényeit is figyelembe veszik a fejlesztéseiknél. Mivel egyre jobban fejlődnek a videoanalitikai módszerek, illetve egyre nő a kamerák felbontása, a lehetőségek köre folyamatosan bővül. Ha például egy gyártelepen megengedett, hogy a macska besétáljon az üzemcsarnokba, az egerek, patkányok jelenléte azonban kifejezetten nemkívánatos, elképzelhető, hogy a kamerarendszer segítséget nyújtson a probléma megoldásában.

 

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[140151] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés