hirdetés
hirdetés

Lord Byron lánya volt a világ első programozója

Ada Lovelace, a számok varázslónője

Ada Lovelace tudományos eredményei 1852-ben bekövetkezett halála óta szinte feledésbe merültek. Pedig bár életében a viktoriánus kori Anglia inkább életvitelén és családján köszörülte a nyelvét, mégis őt tekinthetjük a programozás úttörőjének. 

hirdetés

Ada Lovelace 1815-ben született Augusta Ada Byronként Londonban. Apjának, a világhírű költőnek, Lord Byronnak egyetlen törvényes gyermeke volt. Anyja, az éles eszéért méltán csodált Annabella Milbanke Cambridge-i tanároktól tanult matematikát. Byron a nőt a paralelogrammák hercegnőjének nevezte. Azt beszélték azonban, s később maga Anabella is úgy gondolta, hogy a költő csak azért vette feleségül, hogy elterelje a londoni előkelő körök figyelmét saját féltestvérével, Augustával folytatott szerelmi viszonyáról, akitől gyermeke is született. 1814-ben kötött esküvőjük után Byron egyre többet ivott és felesége szerint olykor úgy viselkedett, mintha megőrült volna. Miután féltestvérén kívül több nővel is kapcsolata volt, ezeket az ügyeket már nem lehetett titokban tartani, a botrány kipattant. A házasságkötés után egy évvel Annabella elhagyta a költőt a párhónapos Adával, Byron pedig elutazott Angliából, s soha többé nem találkozott lányával, aki mindössze 9 éves volt, amikor az apja 1824-ben fiatalon meghalt. Azonban Ada egész életét és neveltetését meghatározta, hogy anyja rettegett attól, hogy a lány örökli apja hangulatváltásait, olykor az őrültséggel határos, fékezhetetlen természetét.

Természettudomány a depresszió ellen

Ada Lovelace
Ada Lovelace
Annabella úgy vélte, a kemény tanulás, elsősorban pedig a természettudományos oktatás megakadályozhatja a szélsőséges érzelemmegnyilvánulásokat, ezért ragaszkodott hozzá, hogy Ada kövesse példáját, s természettudományokat, elsősorban matematikát tanuljon magas fokon. A tanuláson kívül Adának hosszú órákon át kellett mozdulatlanul feküdnie, mivel anyja szerint ez az önfegyelmet erősítette. Adát nem zavarta a dolog, kifejezetten szeretett tanulni, s felháborította, hogy a lányok nem tanulhattak. Fiatalon csatlakozott a londoni Kékharisnya Társasághoz, a Blue Stockings Societyhez, amely a nők önképzésével foglalkozott.

Ada Lovelace 17 évesen, 1833-ban találkozott a 49 éves Charles Babbage-dzsal, a számítógép-tudomány korai képviselőjével. A viktoriánus Angliában számos hajó elsüllyedését, rengeteg ember halálát okozta az, hogy kinyomtatott matematikai táblázatokból számoltak a navigátorok, de a mérnökök, bankárok és a matematikusok is azokat használták. Márpedig ezek gyakran tévesen jelentek meg, de a velük való számolásokba is csúszhattak hibák akár egyszerű figyelmetlenségből is. Babbage ezt látva elhatározta, szerkeszt egy számoló gépet, amelynek nincsenek hibái, nem fárad el, nem unja meg a számolgatást. Adát elbűvölte, amikor a férfi megmutatta neki úgynevezett differenciálgépének egyik változatát.

Ada 1835-ben rövid időre megszakította matematikai tanulmányait, amikor William Kinggel, Lovelace grófjával házasságot kötött, s gyors egymásutánban három gyereknek adott életet, csakhamar azonban visszatért régi szenvedélyéhez, s Babbage kutatásaihoz.

A diffeneciálgéptől a hurkokig

Babbage első differenciálgépe 25 ezer alkatrészből állt, 15 tonnát nyomott és 2,5 méter magas volt, a gyakorlatban szinte lehetetlen volt használni. A matematikus a második gépnek már csak a terveit készítette el, de ahhoz nyomtatót is tervezett. Miután a differenciálgép megépítésének kísérlete megbukott, Babbage egy még bonyolultabb masina, az analitikai gép megtervezésébe fogott.

Babbage egyik differenciálgépe
Babbage egyik differenciálgépe

Ez már lyukkártyákkal lett volna programozható. Az angol tudós társaságoktól azonban Babbage nem sok támogatást várhatott, mivel nem látták át, mire jók ezek a szerkezetek. Ada Lovelace egyike volt a néhány matematikusnak, akik megértették Babbage elképzeléseit, sőt, a nő programot is írt a géphez, miután 1843-ban Babbage kérésére angolra fordította Luigi Menabrea olasz matematikus egy svájci lap számára írt tanulmányát az analitikai gépről. Ada nem egyszerűen csak lefordította a szöveget, hanem részletes megjegyzéseket fűzött hozzá, s kiegészítette saját gondolataival, például lépésről lépésre leírta, hogyan lehet Bernoulli-számokat (a nagy számok törvényének legelső verziói, ennek alapján alapította meg Bernoulli a valószínűségelméletet) számítani a géppel.

Végül Ada Lovelace angol fordítása, a Charles Babbage által feltalált analitikai gép vázlata, háromszor olyan hosszú lett, mint az eredeti volt. Például leírta, hogyan lehetséges olyan kódokat kreálni, amelyek betűket és szimbólumokat is tudnak értelmezni a számokon kívül. Úgy vélte, kivitelezhető az is, hogy addig ismétlünk a géppel egy utasítássort, amíg eredményt nem kapunk. Ezt az elméletet ma is alkalmazzák a programozásban – huroknak hívják.

Számológépből számítógép

Lord Byron (G. H. Harlow rajza)
Lord Byron (G. H. Harlow rajza)
Ma már a kutatók úgy vélik, ezek a megjegyzések a világ legelső számítógépes programjai, de akadnak, akik szerint a programokat Babbage írta, Ada a számítási hibákat szűrte ki bennük. Az a megállapítás azonban egyértelműen Ada Lovelace-től ered, hogy „a gép képes lehet bármilyen összetettségű zenedarabok komponálására”, ő írta le, hogy matematikailag lehetséges olyan gépet készíteni, ami képes szimbólumokat kezelni bizonyos szabályszerűségekkel összhangban, és az az ötlet, hogy egy szám képes a dolgokat nem egyszerűen csak mennyiségekként képviselni, az alapja annak, hogy a számológépből számítógép váljon. Ada volt az első, aki hangsúlyozta ennek megvalósíthatóságát és ezzel megelőzte Babbage kutatásait. Babbage kalkulátort szerkesztett, Ada volt az, aki a következő szintre emelte a gépet és felismerte, hogy az jóval összetettebb feladatokra is képes.

Maga Babbage olyan nagyra értékelte Ada Lovelace-t, hogy elnevezte a Számok varázslónőjének. Ada tudományos munkásságát egyetlen szakcikk jegyzetébe és kiegészítésébe sűrítette, az azonban mára alapvetéssé vált. Megjelenésekor nem keltett érdeklődést, matematikai fejtegetéseit a kortársak nem értették. Anyagi támogatást sem kaptak ahhoz, hogy a gépet továbbfejlesszék, így aztán maradt Adának a másik szerelem: a szerencsejáték. A Bernoulli-számok segítségével megpróbált szerencsejátékra alkalmazott matematikai nyerősémát kidolgozni, de nem járt szerencsével, a vagyona viszont ráment a játékra és a szerelmi afférokra.

Fiatalon, 37 évesen méhnyakrákban halt meg. Noha kora tudós társaságának állandó tagja volt, Babbage-on kívül Darwin és Faraday is barátai közé tartozott, életrajzírói szerint valójában mindig két külön világ, a romantika és a racionalitás, a művészet és a tudomány határán egyensúlyozott, a matematika nem mentette meg apai örökségétől. 

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés