hirdetés
hirdetés

Livingstone hazudott?

Spektrális képalkotással sikerült olvashatóvá tenni a híres misszionárius és Afrika-felfedező rabszolgamészárlásról szóló eredeti beszámolóját. Ebből az derült ki, hogy saját felszabadított rabszolgái is gyilkoltak.

hirdetés

Livingstone beszámolója egy 19. századi afrikai rabszolgamészárlásról hozzájárult ahhoz, hogy felszámolják a hírhedett zanzibari rabszolgapiacot. Csakhogy a kutatók most úgy vélik, Dr. David Livingstone nem mondta el a teljes igazságot. Adrian Wisnicki, az Indiana Egyetem munkatársa, a nemzetközi kutatócsoport vezetője szerint Livingstone csapata érintett lehetett a dologban, de azt is hangsúlyozza, az elemzésnek még csak a kezdetén tartanak. Ez a bejelentés mindenképpen döbbenetes, mivel Livingstone beszámolója az afrikai Nyangwe faluban látott borzasztó eseményekről kényszerítette a brit hatóságokat arra, hogy felszámolja a rabszolgakereskedő-piacot.

Livingstone későbbi beszámolójában nem említette, hogy emberei is részt vettek a mészárlásban, és életrajzírója, Tim Jeal is szkeptikus a tekintetben. 'Senki nem tud még teljes bizonyossággal bármit állítani, de nem hiszem, hogy ez így igaz volna – mondta a Daily Mailnek. Livingstone halála után megjelent The 'Last Journals-ban leírta, miként változott pokollá 1871 júliusának egyik forró napja, amikor a rabszolgakereskedők tüzet nyitottak és lemészároltak mintegy 1500 embert a nyangwe-i piacon. Pokoli zűrzavar tört ki a piacozók között, sokan, főleg nők kúsztak a kenuik felé, vagy próbáltak átúszni a Lualaba-folyón.

De a lövöldözés folytatódott és a menekülőket a folyóba ölték. Livingstone nem tudta, hányan haltak meg, szerinte több százan. Azt nem említette, hogy az emberei is részt vettek volna a gyilkosságokban. Amikor a mészárlásról tudomást szereztek Angliában, óriási ellenérzéseket váltott ki. 1873-ban rábírták Zanzibar szultánját, hogy bezárja a nagy rabszolgapiacot. Livingstone a Last Journals-t 1872-ben írta, ám készített napi feljegyzéseket is, de mivel nem volt papírja és tintája, napilapok szélére írt magvakból és bogyókból készült tintával. A bogyótinta olvashatatlanná vált az idők során, ám most olvashatóvá tették.

A szövegből kiderült, hogy Livingstone-t, az elhívatott rabszolgaellenest, elborzasztotta az expedíciója erősítésére küldött felszabadított rabszolgák erkölcstelensége, értelem és tisztesség nélküli szolgákként, lázongóknak és kegyetleneknek festette le őket. Beszámolt arról is, hogy bárhová küldte őket, velük kellett tartani, különben biztosan történt egy gyilkosság. Egy másik részen azt írja, ezek a férfiak fellázadtak ellene és fegyvert vásároltak az ő pénzén. Ezek a részek azonban már hiányoznak Livingstone 1872-es beszámolójából. Jeal elismeri, hogy ezek az egykori rabszolgák eléggé fegyelmezetlenek és kegyetlenek voltak, de nem hiszi, hogy Livingstone jelenlétében kegyetlenkedni mertek volna.

Karosszékben
Tény, hogy Livingstone, aki 1873-ban halt meg, utolsó éveiben már nagyon beteg volt, állítólag nem volt mindig teljesen tudatában döntéseinek. Elképzelhető, hogy ilyen állapotban nem tudott megfékezni, ki tudja, milyen durvaságokat átélt embereket. A kutatók azonban nem akarnak semmit manipulálni. Ezért az eljárást és az annak segítségével olvashatóvá tett szöveget a neten elérhetővé tették a University of California, Los Angeles weboldalán
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés