hirdetés
hirdetés

Ukrán gazdaság

Lesz-e összeomlás?

A fenyegető államcsőd elhárítása nem egyszerű vállalkozás. Február végén az ország több mint 2 milliárd dollárt akart felvenni, a pénz Oroszországból jött volna, de a „nagy szomszéd” politikai okokból végül nem teljesített - áll a kölni IW gazdaságkutató elemzésében.

hirdetés

A tanulmány szerzőinek megállapítása szerint az ukrán pénzügypolitika sok éves lazasága megbosszulta magát: az erőteljes nyugdíj- és béremelések, valamint a belföldi gázfogyasztás támogatása hatására a 2011-ben még csak a bruttó hazai termék 2,8 százalékát kitevő költségvetési deficit mára 5,1, az állam eladósodottsága a GDP 37 százalékáról 46 százalékára emelkedett.

Ukrajnának sürgősen pénzre van szüksége, nem utolsósorban azért, hogy az idén esedékes, 10 milliárd dollár nagyságrendű kötelezettségét ki tudja egyenlíteni. Már pedig a fenyegető államcsőd elhárítása nem egyszerű vállalkozás. Február végén az ország több mint 2 milliárd dollárt akart felvenni, a pénz Oroszországból jött volna, de a „nagy szomszéd” politikai okokból végül nem teljesített.

Az EU és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) által kínált hitelek az elmúlt években azért hiúsultak meg, mert a kijevi kormány nem teljesített olyan, a hitelfolyósításhoz kötött fájdalmas reformokat, mint a belföldi gázárak szubvencionálása. Az Európai Bizottság e sorok írásakor (március közepén) kész lenne az államcsődtől fenyegetett Ukrajnának legalább 11 milliárd eurót biztosítani, de azt csak több évre elosztva tenné; emellett a Világbank is bejelentette, hogy kész 3 milliárd dollárt Ukrajna rendelkezésére bocsátani.

Az IW szakértői valószínűtlennek tartják, hogy az ország képes lenne önmagát kihúzni a mocsártól. A gazdasági növekedés mértéke 2012-ben mindössze 0,2, egy évvel később 0,4 százalék volt, s bár erre az évre eredetileg 1,5 százalékos növekedési prognózisok jelentek meg, az aktuális politikai helyzet nyomán egyre valószínűtlenebbnek látszik ennek elérése.

Külkereskedelem

A 2012-ben 53,5 milliárd eurót kitevő ukrán export egy negyede Oroszországba kerül, elsősorban gépek és más feldolgozóipari termékek formájában. Ennél még fontosabb, megközelíti a teljes import egy harmadát Oroszországnak a – szintén 2012-ben – 65,9 milliárd eurós ukrán behozatalban játszott szerepe, (megjegyezve, hogy ez az arány 2009-ben még nem volt több 23 százaléknál). Az orosz export kétharmada energiahordozó, ezen belül fele gázszállítás.

2012-ben az ukrán export másik negyede az EU-tagországokba került, míg az EU-nak az ukrán behozatalban elért részaránya eléri a teljes behozatal egy harmadát. A legfontosabb európai szállító nemzet Németország a teljes ukrán importban elért 8 %-os részaránnyal úgy, hogy a behozatal legfontosabb termékcsoportjai a vegyipari termékek, gépek, valamint a személygépkocsik. Németország külkereskedelmi forgalmában Ukrajna mindazonáltal alárendelt szerepet játszik: az exportban a 37., míg a behozatalban csupán az 54. helyet foglalja el.

A német beruházók számára Ukrajna elsősorban az alacsony, 3 euró/óra bérköltséggel kínál attraktív feltételeket, (szemben a 37 eurós német mutatóval). A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség (DIHK) becslése szerint jelenleg több mint 2 ezer német vállalatnak van élő ukrán kapcsolata, a szövetségi köztársaság Ukrajnában befektetett tőkéjének mennyisége – a teljes, 1.100 milliárd eurós állományon belül – 2,8 milliárd tett ki.

Regionális különbségek

Az IW szakértői felhívják a figyelmet az Ukrajnában tapasztalható fejlettségi különbségekre. Gazdaságilag az ország gyakorlatilag három részre szakadt. A legerősebb térségek egyértelműen az ország keleti részén, továbbá a főváros környékén találhatóak. Az öt keleti tartomány állítja elő a teljes ukrán bruttó hazai termék több mint egyharmadát, miközben az öt nyugat-ukrajnai tartománynak az ország gazdasági teljesítményéhez való hozzájárulása nem több tíz százaléknál. Egyedül Kijev a bruttó hazai termék mintegy ötödét biztosítja.

A gazdasági megosztottság a munkaügyi statisztikában is megjelenik. A kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban a munkanélküliségi ráta 2012-ben csupán 6,8, a Krímben 5,9, míg Kijevben 5,8 százalékos. A fővárostól nyugatra ezzel szemben minden tízedik munkaképes korú lakos állás nélkül van.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés